A védelmi idő szabályozásának magyarországi története - elkészült az ALAI 2010. évi kérdőívére adott magyar válasz
Az Association Littéraire et Artistique Internationale (ALAI) minden második évben tematikus tanulmányi napokat szervez egy-egy aktuális, kiemelkedő jelentőségű témának szentelve. 2010-ben az osztrák csoport látja vendégül az ALAI tagjait, a tanulmányi napok központi témájául pedig - részben a védelmi idő meghosszabbításáról szóló, folyamatban lévő EU-javaslat okán is - a szerzői és szomszédos jogok védelmi idejének egyes aspektusait választották.
A kérdőívre adott magyar válaszokból megtudható, hogy Magyarországon a szerzői személyhez fűződő jogokat sokáig csak a Királyi Kúria bírósági gyakorlata ismerte el, de törvény nem garantálta őket, hogy az 1921-es szerzői jogi törvény ideiglenesen 8 évvel meghosszabbította egyes művek védelmi idejét, mivel a "háborúban hallgattak a múzsák" , hogy a szerzői személyhez fűződő jogok 1994-ig időben korlátlanok voltak, és az is, hogy a védelmiidő-irányelv módosításakor milyen pro és kontra érvek mentén alakult a magyar álláspont.
A kérdőív kitöltését - a hagyományoknak megfelelően - a Szerzői Jogi Fórum Egyesület tagjai vállalták, a válaszokat ezévben dr. Gyenge Anikó Ph.D. és dr. Király Tamás László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium munkatársai készítették.
A kérdések és a válaszok letölthetők a Szerzői Jogi Fórum Egyesület honlapjáról.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.