Új módi a P2P elleni küzdelemben?
Az Egyesült Államok Szenátusának Jogi Bizottsága elfogadta a ‘Combating Online Infringement and Counterfeits Act’ (COICA) törvény javaslatát. A javaslat szövege szerint az USA Igazságügyi Minisztériumának jogában állna a nyilvánvalóan jogsértésekre használt weboldalak tulajdonosával szemben eljárást indítani. Ha a bíróság megállapítja az oldal jogsértő jellegét, akkor a tulajdonost/weblapot megfosztanák a domain címétől. A törvényjavaslat (a §2324(a)(2)(A)-(B) pontok szerint) a "jogsértésekre szolgáló" ("dedicated to infringing uses") oldalak ellen irányul. E koncepció összhangban állónak tűnik az ún. "staple article of commerce" teszttel. Ez utóbbi alapján nem lehet egy szolgáltatás nyújtóját/termék gyártóját felelősségre vonni azért, ha szolgáltatása/terméke szerzői jogsértésekre is használatos, feltéve, hogy az a szolgáltatás/termék jelentős, nem jogsértő célokra is igénybe vehető. (Lásd: a videomagnók elterjedését megalapozó Szövetségi Legfelsőbb Bíróság által még a nyolcvanas években kiadott Betamax ügyet, avagy a RapidShare-rel kapcsolatos friss amerikai döntést!) A §2324(d)(2) alpontból az is kitűnik, hogy a javaslat extraterritoriális hatáskört kíván az IM kezébe adni, mivel külföldön nyilvántartásba vett domain nevek tulajdonosával szemben is lehetőséget adna az eljárás beindítására. Ez már komolyabb vitára adhat okot, mivel ez lehetővé tenné, hogy például egy magyar darknet torrent oldallal szemben az Egyesült Államokban eljárást indítsanak, anélkül, hogy adott esetben erről az oldal üzemben tartója értesítést kapna.
A javaslatot a Kongresszus egyik háza sem fogadta még el, s erre legkorábban jövőre kerülhet sor. (Akkor mondjuk már januárban is, mivel akkor ül össze a nemrég megválasztott új Szenátus és Képviselőház.) Ha a törvényt elfogadná a Kongresszus, akkor ez egy drasztikusan új iránya lehet a fájlcseréléssel (és egyéb szerzői jogsértésre lehetőséget teremtő technológiákkal) szembeni harcnak.
Persze nem véletlen, hogy a RIAA és az MPAA örömüket fejezték ki a javaslattal kapcsolatban. Bár valószínű, hogy a javaslat szó szerint úgy sem kerül elfogadásra (ez már csak politikai racionalitás, s mivel tartalma alapján is elég szigorú, több érdekcsoport is ellene fog loobizni). Ha így is történne, a törvény akkor sem lenne képes például a DDL szolgáltatókkal szemben érvényesülni. Komoly csata várható tehát ezen a fronton, s már most többen hevesen kikeltek az "internetes cenzúrázás" ellen, arra utalva, hogy ha ezt az USA Kongresszusa elfogadja, semmiben nem fog különbözni Kínától vagy Irántól.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
