Bezár a Songo

A legjelentősebb hazai zenei díjátadó, a Fonogram előestéjén bezárt Magyarország legnagyobb online zeneáruháza, a Songo. Az oldalon ez az üzenet fogadja a látogatókat:

“2011.03.31-én 24:00-kor véglegesen leállításra kerül a Songo Zeneáruház.

A mai naptól kezdve nem lehet vásárolni a zeneáruházban, de a megvásárolt zenék még 2011.03.31.-ig letölthetők a bejelentkezés után a Zenéim menüpont alatt.

Kérjük, hogy az eddig letöltött zeneszámokat a Windows Media Player Írás funkciójával írja ki audio CD-re, ugyanis a fenti időpontot követően nem lesz lehetőség újabb licenszek letöltésére.

Köszönjük, hogy a Songo Zeneáruház vásárlója volt.

Üdvözlettel,
A Songo csapat “

A portálon közzétett szűkszavú nyilatkozat a bezárás okairól nem tesz említést, de nem kell különösebb tehetség ahhoz, hogy a legfontosabbakat magunk is összegyűjtsük.

1. Kalózkodás
Az illegális - a zenészeknek egyetlen fillért sem fizető - oldalak megfojtják a szigorú elszámolási rend szerint működő szolgáltatásokat. Mindaddig, amíg ez a helyzet nem változik alapvetően, nem várható az online zenei piac fellendülése. Tegyük hozzá: nem lehet cél a letöltők üldözése, ugyanakkor drasztikus változásokat lehetne már azzal is elérni, ha a legnagyobb, kifejezetten kereskedelmi célú oldalakat be lehetne záratni. A magyar jogszabályok szerint ezt a munkát az állami szerveknek kell(ene) elvégezniük, de a magyar hatóságoknak erre részben idejük, részben akaratuk nincsen.

2. Brutális haszon a fizetési szolgáltatóknál
A zene iránt érdeklődő és az online megoldások iránt nyitottak körében (akik jellemzően iskolások vagy fiatal felnőttek) egyértelműen az SMS alapú fizetés a legnépszerűbb. Az SMS fizetés azonban rendkívül drága, a piacon nem ritka, hogy a fizetés költsége eléri a teljes ár 50%-át, de a legjobb ajánlat sem kevesebb 20%-nál, miközben egy bankkártyás tranzakció költsége 2-3% körül mozog. Könnyen belátható, hogy egy pár száz, végső esetben kb. ezer forintos termék esetén nincs az a haszonkulcs, amiből ilyen tranzakciós költségek kigazdálkodhatóak.

3. DRM
A major kiadók egészen az elmúlt évig ragaszkodtak a digitális jogkezelő eszközök (DRM) alkalmazásához. (Az első lépést az Apple kényszerítette ki a kiadóktól, amikor 2009-ben ragaszkodott a DRM mentes formátumok terjesztéséhez.) Ez a technika azonban egyszerre volt drága, nehezen használható, és teljességgel alkalmatlan a jogsértések megakadályozására. A másik oldalon ugyanakkor a vásárlók számára visszatérő bosszúságot okozott a licencek kezelése, ismételt letöltése, a másoláskorlátozások nyomon követése. Egyszóval, a megoldás nem volt felhasználóbarát. Azzal, hogy a major kiadók ezt nem, vagy csak túl későn látták be, a szolgáltatókat olyan útra kényszerítették, ami nem lehetett népszerű a vásárlók körében.
A DRM alapú szolgáltatást nyújtók sorozatos piaci bukása ékesen bizonyítja az üzleti modell sikertelenségét.

4. Jogdíjak
Nem vitathatóan gondot okozott, hogy a jogosultak némelyike irreális jogdíjigényt támasztott az online szolgáltatókkal szemben. Nem gonoszságból, hanem mert az online terület kínálkozott az egyetlen olyan piaci szegmensnek, amely képes lehetett volna kompenzálni a fizikai hordozók piaci térvesztését. A túlzott igényekből következő jogdíjmegállapítás érezhetően szűkítette a piacra lépők (vagy maradók) számát, amely végső soron a még ki sem alakult online zenei piac elsorvadásához vezetett.

A fenti okok közül bármelyik önállóan is képes tönkretenni egy vállalkozást, azok egyidejű jelenlétéből azonban az következik, hogy Magyarországon nem lehetséges egy online zeneáruházat nyereségesen üzemeltetni. Ennek következménye volt, hogy a piaci úttörő szerepet vállaló Origo is bezárta korábban zeneáruházát, (track.hu) és valószínűleg ennek következménye, hogy most elbúcsúzhatunk a Songotól is.

A Songo bezárása megítélésem szerint komoly veszteséget jelent a zeneiparnak. A Songot üzemeltető eMusic ugyanis egy kifejezetten dinamikusan induló, független magyar vállalkozás volt, amely kellő időben ismerte fel a kínálkozó lehetőséget, és épített ki egy egyedülállóan széles – több mint 1 millió tracket tartalmazó - hangfelvétel repertoárt. Az a tény pedig, hogy a Songo mind a négy major kiadó hangfelvételeit árusíthatta arra utal, hogy az eMusicnak sikerült korrekt üzleti kapcsolatot kiépíteni a zenepiac legnagyobb szereplőivel, ami önmagában is dicséretes.

A Songo bezárását követően az internetes zeneértékesítés egyetlen szereplője a zenészszakszervezet által üzemeltetett Dalok.hu maradt.

 

 
Címkék: zene szerzői jog hangfelvétel songo

A bejegyzés trackback címe:

http://eszerint.blog.hu/api/trackback/id/tr662703420

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Mezei Péter 2011.03.02. 16:04:56

Szerintem egy 10 milliós (nem különösebben gazdag) piac önmagában komoly rizikót jelent. Csupán példaként az Egyesült Államokban, ahol 300 millió potenciális vevő él, s amelynek GDP-je lényegesen több a miénknél, s amely eleve a kreativitásáról híres, biztos, hogy sikeresebben működhetnek az online modellek. Az IFPI adatai is erre próbálnak utalni. Épp Gergő írt erről egy posztot a 2011-es IFPI DMR-ről: eszerint.blog.hu/2011/01/21/ifpi_digital_music_report_2011

Ma olvastam a New York Times-ban, hogy azért persze ott sem eszik forrón a kását. Az online zenei modellek még arrafelé sem teljesen rentábilisak, s még most is igencsak a "pénzt pumpálunk bele" fázisban tartanak. Lásd: www.nytimes.com/2011/03/01/business/media/01music.html?nl=todaysheadlines&emc=tha26

A TorrentFreak pedig tegnap közölt le egy dán felmérést, amely szerint a dánok majdnem 70%-a nem találja elítélendőnek a "kalózmásolást" ("piratkopiering") magáncélból. Ezzel ellentétben a kalózmásolatok ellenszolgáltatás fejében történő készítését a lakosság majdnem 80%-a találja elítélendőnek. Lásd: torrentfreak.com/piracy-socially-acceptable-110228/

A Gergő által írtak, illetve ezen információk fényében, szerintem (sajnos) nem meglepő ez az esemény, viszont annál szomorúbb... (Privát véleményem tovább kifejtve itt: copyrightinthexxicentury.blogspot.com/2011/03/egyaltalan-vege-lehet-e-fajlcserenek.html)

tothpb 2011.03.07. 16:29:18

A letöltésenkénti fizetős modellben valóban a dalok.hu maradt az egyetlen - az előfizetős modellben még van két "versenyző", a korlatlanzene.hu és a UPC music. A gond mindhárommal, hogy nem teljes zenei repertoárt kínálnak, így az illegális és ingyenes forrásoknak nem jelentenek sajnos teljes értékű alternatívát...

Az IFPI számok és az Artisjus számai szerint is Magyarországon a hagyományos hanghordozó eladások bevételének csak 5%-át teszi ki az online. Ez az arány az egyik legrosszabb egész Európában. Hát még ha hozzászámítjuk azt, hogy a hagyományos eladások is nagyon gyengén muzsikálnak! Két összehasonlító adat az IFPI számokból:

Dánia:
- lakosság: -45% (Magyarországhoz képest)
- hanghordozó eladások: +301% (Magyarországhoz képest)
- online eladások: +2571% (Magyarországhoz képest)

Ausztria:
- lakosság: -17% (Magyarországhoz képest)
- hanghordozó eladások: +494% (Magyarországhoz képest)
- online eladások: +1457% (Magyarországhoz képest)

Ilyen körülmények között abszolút megérteném, ha az állam (végre) úgy döntene, hogy be kell avatkoznia, megvizsgálva a különbségek valódi okait, megtalálva egy sajátos közép-európai utat.

Tenoce · http://www.deezer.com 2011.03.08. 17:25:23

Az persze mar csak hab a tortan, hogy a dalok.hu -t kozvetve az az EJI uzemelteti, amelyik a masik kezevel jogdijat szed az online zenearuhazaktol.

Békés Gergely 2011.03.08. 19:59:33

@Songoman: Tény, hogy a jogszabályok szerint az EJI-nek kell engedélyeznie az interaktív felhasználásokat.
Tény az is, hogy az EJI - éves beszámolója szerint (ld. EJI honlap) - ezen a jogcímen 2009-ben összesen 112.500 Ft jogdíjat szedett be az összes (!) felhasználótól. És tény az is, hogy a korábbi években még ennyi jogdíjat sem lehetett a piacról érvényesíteni.

Tenoce · http://www.deezer.com 2011.03.08. 20:08:09

@Békés Gergely: Teny az is, hogy az EJi uzemelteti a dalok.hu oldalt. Teny az is, hogy mig az egyik kezevel uzemeltet, a masik kezevel dijat szed a konkurenciatol.

Tenoce · http://www.deezer.com 2011.03.08. 20:09:10

Ja es itt nem a nagysagrendrol van szo, hanem az elvekrol.

Békés Gergely 2011.03.08. 23:23:38

@Songoman: Nem. A Dalok.hu üzemeltetője a Zenészszakszervezet 100%-os tulajdonában álló nonprofit társaság, a Magyar Élőzene Nonprofit Kft.

Tenoce · http://www.deezer.com 2011.03.08. 23:39:00

Persze, jogaszkodhatunk is. Es akkor ez a szo szoros ertelmeben igaz.

Viszont: EJI = Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Előadóművészi Jogvédő Iroda, azaz MSZSZ-EJI

Ennek 100%-os tulajdonaban levo non-profit tarsasag, az en olvasatomban gyakorlatilag ua.

De ugysem fogjuk tudni egymast meggyozni. :)

Meg egyebkent is, vegulis mindegy. Hiszen csak egy maradt.

Sok sikert a Dalok.hu -nak! ;)

Mezei Péter 2011.03.22. 08:13:26

Nem eszik olyan forrón a kását! Vannak még aktív piaci szereplők!

index.hu/tech/2011/03/21/a_vodafone_meg_nem_temetne_a_zeneboltokat/

Fidel figyel 2011.05.09. 23:11:37

meg jönnek még: mp3music.hu és a zenewebsshop.hu is indít online boltot,ha minden igaz