Az internet hatása a gazdaságra – friss elemzés

Az elmúlt napokban több bejegyzésben is foglalkoztunk stratégiai kérdésekkel, tervezetekkel. Én most egy olyan friss elemzést ajánlok, amely az internet gazdaságra, ezen belül többek között a foglalkoztatásra gyakorolt hatásaival foglalkozik.

A McKinsey Global Institute „Internet matters: The Net’s sweeping impact on growth, jobs, and prosperity” címmel 2011 májusában közzétett elemzésében 70 oldalon keresztül foglalkozik azzal, hogy a széles értelemben vett világháló milyen szerepet tölt be a gazdaságban, valamint, hogy szerepe a jövőben hova fejlődhet. Így például az elemzők szerint az internet – az ellenkező híresztelésekkel szemben – hozzájárul a foglalkoztatottság növekedéséhez, ugyanis minden olyan állásra, amelynek megszűnése az internetnek tudható be, 2,6 olyan állás jut, amely viszont annak révén jött létre. Egy másik kutatásra utalva megjegyzik, hogy Franciaországban ez az arány 1:2,4.

Az elemzés egyes országok, illetve régiók vonatkozásban is tartalmaz megállapításokat, illetve részletesebb elemzéseket. Érdekes, hogy az USA gazdasági értelemben még mindig „piacvezető”, mert a teljes netes árbevétel mintegy 30%-át amerikai vállalatok realizálják, valamint a haszon 40%-ára is a tengerentúlon tesznek szert. India és Kína 20% feletti növekedési rátája azonban mindenképpen figyelemreméltó. Érdekes, hogy míg az USA internethez kapcsolódó gazdasága kiegyenlített abban az értelemben, hogy abban nagyrészt egyenlő arányban vesznek részt hardvergyártók, szoftverfejlesztők, telekom cégek és szűkebb értelemben vett internetes vállalatok (ide nem értve az elektronikus kereskedelemmel foglalkozókat), addig Európában a telekom cégek dominanciája mutatható ki.

Az elemzők azonban nemcsak a szűk értelemben vett gazdasági hatásokkal foglalkoznak, hanem érintnek olyan területeket, mint például az internet hatása a politikára és a társadalmi és gazdasági döntéshozók stratégiaalkotási folyamataira, ezért az anyag mindenki számára érdekes olvasmány lehet.

A teljes elemzés angol nyelven az alábbi linken olvasható:
http://www.mckinsey.com/mgi/publications/internet_matters/pdfs/MGI_internet_matters_full_report.pdf

A McKinsey Global Institute elemzése egyébként a párizsi e-G8 fórum egyik bevezető témáját is szolgáltatta. A fórum első napján egy kerekasztal-beszélgetés során emellett IP kérdések is előkerültek. Jim Gianopulos a 20th Century Fox és Pascal Negre az Universal Music France képviseletében, valamint a francia kulturális miniszter Frederic Mitterand „vitatkoztak” többek között arról, hogy ha a jogvédelmet a piac nem tudja megoldani, akkor szükség van állami beavatkozásra. A fórumon részt vesz egy francia kollégám, akinek beszámolója szerint ez a beszélgetés viszonylag egyoldalúra sikerült. A francia kulturális miniszter egy olyan elemzésre is hivatkozott, amely a francia három csapás törvény (HADOPI) pozitív hatásait támasztja alá. Utóbbi elemzés angol nyelven az alábbi linken érhető el: http://www.hadopi.fr/download/sites/default/files/page/pdf/t1_etude_en.pdf

 
Címkék: internet konferencia információs társadalom elektronikus kereskedelem három csapás hadopi szellemi tulajdon

A bejegyzés trackback címe:

https://eszerint.blog.hu/api/trackback/id/tr912933701

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Halász Bálint 2011.05.28. 13:34:17

Most látom csak, hogy Péter korábban már posztolta az általam is hivatkozott HADOPI felmérést: eszerint.blog.hu/2011/05/24/hadopi_felmeres