Elérhető a szellemi tulajdonjogokat sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekről szóló új közösségi rendelet tervezete

Az Európai Unió Bizottsága közzétette azon rendelet tervezetét, amely a jelenleg hatályban lévő, az egyes szellemi tulajdonjogokat feltehetően sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekről és az ilyen jogokat ténylegesen sértő áruk ellen hozandó intézkedésekről szóló 1383/2003/EK tanácsi rendeletet hivatott majd felváltani.

A jelenleg hatályos rendelet 2004. július 1-jén lépett hatályba. A rendelet lehetőséget biztosít a hamisított (tulajdonképpen védjegybitorló), kalóz (szerzői és szomszédos jogokat, formatervezési mintaoltalmakat sértő) és egyéb szellemi tulajdonjogokat sértő (szabadalmak, SPC-k stb.) árukkal szembeni fellépésre, még abban a szakaszban, amíg azok a vámhatóságok látókörében vannak. Leegyszerűsítve, a vámhatóságok akár hivatalból, akár kérelemre feltartóztathatják a feltehetőleg IP jogokat sértő árukat, még mielőtt azok a közösségben szabad forgalomba bocsátásra kerülnének, vagy azokat onnan exportálnák, és biztosítják annak lehetőségét, hogy az ilyen áruk egyszerűsített eljárásban megsemmisítésre kerüljenek (az áruk tulajdonosának/bejelentőjének kifejezett vagy hallgatólagos engedélyével) vagy hogy az IP jogok jogosultja az adott tagállam nemzeti jogszabályai alapján bitorlási eljárást indíthasson, annak veszélye nélkül, hogy időközben az áruknak nyoma vesszen.

A jelenleg hatályos rendeletet megelőzően volt már közösségi szabályozás ezen a területen, ugyanakkor a 3295/94/EK rendeletnek - amely 1995. július 1-től 2004. június 30-ig volt hatályban - szűkebb körben volt csak alkalmazható. Többek között csak hamisított és kalóz árukra terjedt ki, azaz szabadalmakra vagy kiegészítő oltalmi tanúsítványokra például nem.

Az 3295/94/EK rendeletet egyik legtöbbet vitatott rendelkezése az ún. gyártási fikcióval volt kapcsolatos. A rendelet egyik preambulumbekezdése (számozás nélküli, de sorban a tizedik) szerint

mivel az illetékes hatóságoknak a hozzájuk benyújtott esetekről döntést kell hozniuk ugyanazon kritériumok alapján, mint amelyeket az érintett tagállamokban alkalmaznak annak meghatározására, hogy az ott előállított áruk szellemi tulajdonjogot sértenek-e; mivel a tagállamok igazságügyi hatóságainak illetékességére vonatkozó rendelkezéseit és eljárási rendjét ez a rendelet nem érinti;

Ehhez kapcsolódóan a rendelet 6. cikk (2) bekezdésének a) pontja az alábbiakat tartalmazta:

Az alábbiak tekintetében annak a tagállamnak az érvényes jogszabályait kell alkalmazni, amelynek területén az árukkal kapcsolatban […] eljárás indult […] a hatóság [itt az érdemi határozatot hozó illetékes hatóságról, azaz például a bitorlásról döntő bíróságról van szó] által hozandó határozatra. Erre vonatkozó közösségi szabályok hiánya esetén a határozat meghozatalára alkalmazandó kritériumoknak ugyanazoknak kell lenniük, mint amelyeket annak meghatározására alkalmaznak, hogy az érintett tagállamban gyártott áruk sértik-e a jogosult jogait.

A fenti rendelkezéseket a gyakorlatban több tagállam hatóságai úgy értelmezték, hogy a rendelet szerinti eljárásban lefoglalt árukat a bitorlás szempontjából úgy kell tekinteni, mintha azokat az adott tagállamban gyártották volna, akkor is, ha azok csupán átutazóban voltak az adott tagállam területén (ún. gyártási fikció).

A 1383/2003/EK rendelet a fenti szabályokat nem, legalábbis a rendelkező részben nem tartalmazza. A jelenleg hatályos rendeletnek csak a nyolcadik preambulumbekezdése tartalmaz olyan szövegezést, amely hasonló a korábbi rendelethez hasonló pontjához. Előbbi szerint:

Az annak megállapítása iránt indított eljárásban, hogy a nemzeti jog alapján sor került-e szellemi tulajdonjog megsértésére, azok a feltételek irányadóak, amelyeket annak megállapítására alkalmaznak, hogy a kérdéses tagállamban előállított áruk sértenek-e szellemi tulajdonjogokat. Ez a rendelet nem érinti bíróságok hatáskörére és a bírósági eljárásokra vonatkozó tagállami rendelkezéseket.

Néhány tagállam hatóságai és bíróságai azonban továbbra is úgy értelmezték a fenti bekezdést, mint amely lehetőséget ad a gyártási fikció alkalmazására. Ugyanakkor mivel a jelenleg hatályos rendelet hatálya tágabb, és magában foglalja többek között szabadalmakat is, többször került sor olyan generikus gyógyszerszállítmányok lefoglalására is, amelyek csak átutazóban voltak az adott tagállam területén (ahol volt érvényes szabadalmi oltalom az adott hatóanyagra), miközben sem a feladó, sem a címzett országában nem volt szabadalmi oltalom. Hasonló, de védjegyeket érintő ügyekben jelenleg is több előzetes döntéshozatali eljárás van folyamatban az Európai Unió Bírósága előtt. Ilyenek a C-495/09 Nokia v. UK customs és a C-446/09 Koninklijke Philips v. Lucheng Meijing ügyek. Előbbiben a jelenleg hatályos, míg utóbbiban a korábban hatályban volt rendelet alapján tartóztattak fel a vámhatóságok olyan hamisított árukat, amelyek csupán átutazóban voltak a közösség területén. A bíróság még egyik ügyben sem hozott ítéletet, de a főtanácsnoki indítvány mindkét ügyben a gyártási fikció ellen foglalt állást. A főtanácsnok álláspontja megerősíti, hogy rendeletek eljárási szabályokat tartalmaznak, nem pedig olyan anyagi jogi szabályokat, amelyeket a nemzeti bíróságoknak a bitorlási eljárásokban is alkalmazniuk kellene.

A Bizottság által közzétett új rendelettervezet a gyártási fikcióval kapcsolatban a következőket tartalmazza: a tervezet hatodik preambulumbekezdése megerősíti, hogy a rendelet eljárási jellegű szabályokat tartalmaz, amelyeket a vámhatóságoknak kell alkalmazniuk, és nem vezet be új tényállást a nemzeti jogokban megtalálható - egyébként nagyrészt harmonizált - bitorlásnak minősülő cselekmények mellé:

This Regulation contains procedural rules for customs authorities. Accordingly, this Regulation does not introduce any new criterion for ascertaining the existence of an infringement of the intellectual property law applicable.

A 17. preambulumbkezdés pedig arra utal, hogy a rendeletet összhangban kell alkalmazni azon nemzetközi kötelezettségvállalásokkal, amelyek célja a gyógyszerek mindenki számára elérhetővé tétele. Ennek megfelelően pedig különösen gyógyszerek esetében csak akkor kerülhet sor olyan átutazóban lévő szállítmányok vámhatóságok általi lefoglalására, ha jelentős a valószínűsége annak, hogy ezek az áruk végül a közös piacra kerülnek:

Under the "Declaration on the TRIPS Agreement and Public Health" adopted by the Doha WTO Ministerial Conference on 14 November 2001, the TRIPS Agreement can and should be interpreted and implemented in a manner supportive of WTO Members' right to protect public health and, in particular, to promote access to medicines for all. In particular with regard to medicines the passage of which across this territory of the European Union, with or without transshipment, warehousing, breaking bulk, or changes in the mode or means of transport, is only a portion of a complete journey beginning and terminating beyond the territory of the Union, customs authorities should, when assessing a risk of infringement of intellectual property rights, take account of any substantial likelihood of diversion of these goods onto the market of the Union.

A rendelet-tervezet letölthető a Bizottság honlapjáról: http://ec.europa.eu/taxation_customs/resources/documents/customs/customs_controls/counterfeit_piracy/legislation/com285_en.pdf

További információk, háttéranyagok szintén elérhetőek a Bizottság honlapján: http://ec.europa.eu/taxation_customs/customs/customs_controls/counterfeit_piracy/legislation/index_en.htm

A közeljövőben, ahogy időm engedi, részletesebben is elemzem a rendelettervezetet.
 

Címkék: kalózkodás vám hamisítás védjegy európai bizottság jogalkotás eu hírek jogérvényesítés jogszabálymódosítás európai bíróság főtanácsnoki indítvány

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.