A közszolgálati médiavagyon újradefiniálása

Az év elején meglehetősen nagy hullámokat kavartak a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) szerzői jogot érintő rendelkezései. Olyan értelmezések is napvilágot láttak, hogy a közszolgálati médiavagyonra és a közszolgálati médiaszolgáltatók archívumára vonatkozó szabályok (Mttv. 100. §-a és 203. §-ának 33. pontja) a jogosultak vagyoni jogainak normatív eszközökkel történő „államosítását” jelenthetik, amely azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a művészek és más jogosultak az elismert jogoknak és jövedelmeknek csak töredékét kapják meg vagy azokat akár el is veszíthetik.

Az érintett állami szervek (NMHH, SzTNH) és a közös jogkezelő szervezetek között ez év tavaszán lezajlott egyeztetések nyomán az a kormányzati álláspont fogalmazódott meg, hogy az Mttv. és a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) egyes rendelkezései között észlelt ellentmondások többsége jogértelmezéssel tisztázható, míg az így nem rendezhető kérdéseket az Mttv. soron következő módosítása során lehet illetve kell orvosolni. A jogértelmezést az Mttv. 100. §-ának (4) bekezdése alapján jóváhagyott és megjelent Archiválási Szabályzat tartalmazza, míg a vágyott törvénymódosításra az egyes elektronikus hírközlési tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CVII. törvény részeként került sor, 2011. július 20-ai hatállyal.

Az NMHH Médiatanácsa 892/2011. (VII. 6.) számú határozatával döntött a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Archiválási Szabályzatának jóváhagyásáról. A Szabályzat elsősorban az archiválás és az Archívum megőrzésének, kezelésének és felhasználásának részletes szabályait fogja össze, de kitér az Archívum használatának szerzői jogi kérdéseire is. A vitatott ügyekben az alábbi magyarázó szabályok születtek (I. rész 6. pont:

„Az MTVA jogszerzése kizárólag azokra a vagyoni és felhasználási jogokra terjed ki, amelyek az Mttv. hatálybalépése időpontjában a közmédiumok javára még ténylegesen fennálltak. Az így átszállt jogok csak az eredeti terjedelemben illetik meg az MTVA-t, illetve a közszolgálati médiaszolgáltatókat, míg a lejáró jogbirtoklási idejű felhasználási jogok folyamatosan kikerülnek a közszolgálati médiavagyonból. 2011. január 1-jét követően főszabályként az MTVA szerzi meg a jogokat.

A közszolgálati médiavagyonra vonatkozó fogalom-meghatározásban nevesített médiaszolgáltatáshoz kapcsolódó egyéb, kulturális értéket képviselő dokumentumok, fényképek kifejezést az általános szabályozáshoz képest csak szűken lehet értelmezni. Ebben az esetben nem audio/audiovizuális művekről, hanem az Archívumban található egyéb anyagokról van szó, és a kapcsolódást a közszolgálati médiaszolgáltatók korábbi tulajdonjoga vagy más joga alapozza meg.

A közszolgálati médiavagyonra vonatkozó fogalom-meghatározásban nevesített „kulturális értéket képviselő” kifejezés a definícióban kizárólag a közszolgálati médiavagyonba tartozó dokumentumokra és védetté nyilvánított fényképekre vonatkozik.

A vitatott jogállású művek közszolgálati médiaszolgáltatásban történő bemutatását követően fellépő szerzői vagy szomszédos jogi jogosult a további felhasználást megtilthatja. Ehhez bizonyítania vagy legalábbis valószínűsítenie kell az engedélyezési jogát a mű nyilvánossághoz közvetítéséhez. Ha a vita egyértelműen nem tisztázható a felek között, akár a jogosultság, akár a díjazás kérdésében a bíróság hoz döntést.

Ha az Archívumban található valamely szerzői műről a rendelkezésre álló iratok alapján nem dönthető el egyértelműen, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatásban felhasználható-e, az Archívum vezetője kikéri a Jogi és igazgatási igazgatóság állásfoglalását a mű bemutatásának engedélyezése vagy egyéb felhasználása céljából. A vitatott jogállású művek felhasználásának és hasznosításának eljárásrendjét külön belső utasítás állapítja meg.

Ha az Alap vagyonán kívül eső mű vagy más teljesítmény jogosultja közös jogkezelő szervezet, a díjmeghatározás alapja az Szjt. alapján jóváhagyott és kihirdetett jogdíjközlemény, vagy a jogkezelő szervezettel kötött megállapodás.

A közszolgálati médiaszolgáltatás keretében, valamint az MTVA működése során szolgálati műként létrehozott művek és egyéb teljesítmények a közszolgálati médiavagyon részét képezik, így azokat az Archívum engedély- és díjmentesen használhatja fel a közszolgálati médiaszolgáltatás körében. Nem keletkeztet új engedélyezési jogot és díjfizetési kötelezettséget az a helyzet, hogy a kezelővé vált Alap engedélyezi ingyenesen a közszolgálati médiaszolgáltatók számára a nyilvánossághoz közvetítést. Az Alap és a közszolgálati médiaszolgáltatók közötti ingyenes továbbengedélyezés nem zárja ki a jogosultak elidegeníthetetlen díjigényeit azon felhasználások után, amelyek nem ingyenes átadásra vonatkoznak.”

Félreértésekre adott okot az Mttv. 100. §-ának (10) bekezdése is, amely kimondta, hogy eltérő megállapodás vagy a vagyonkezelési szerződés eltérő rendelkezése hiányában az Alapnak és a közszolgálati médiaszolgáltatóknak a közszolgálati médiavagyon általuk kezelt elemeire vonatkozó felhasználási jogszerzésére, valamint a közszolgálati médiavagyon egyes elemeinek a közszolgálati médiaszolgáltatók közötti ingyenes átadására az Szjt. 30. §-ának (3) és (4) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni. E rendelkezés célja az volt, hogy a közszolgálati Zrt.-k keretében szolgálati műként létrehozott műveket és egyéb teljesítményeket továbbra is engedély- és díjmentesen lehessen felhasználni a közszolgálati médiaszolgáltatás körében. Másként fogalmazva, ne keletkeztessen engedélyezési jogot és díjfizetési kötelezettséget az az új helyzet, hogy a tulajdonossá vált Alap engedélyezi ingyenesen a közszolgálati Zrt.-k számára a nyilvánossághoz közvetítést. Az Szjt. 30. §-ának (4) bekezdésére való utalás azonban olyan látszatot teremtett, mintha a jogalkotó kizárta volna a jogosultakat az olyan díjakból (a magáncélú másolási, az egyidejű vezetékes továbbközvetítési, valamint a bérbe- illetve a haszonkölcsönbe adási jogdíjakból) való részesedésből, amelyeknek a kötelezettje nem is az Alap vagy a közszolgálati médiaszolgáltató lenne. Ezt a helyzetet akként orvosolta a jogalkotó, hogy az Mttv. kifogásolt rendelkezéséből törölte az Szjt. 30. §-ának (4) bekezdését.

Végül itt érdemes röviden megemlíteni, hogy – összhangban az Mttv. 218. §-ával – a Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA) kezelésének, fenntartásának és működtetésének feladatát 2011. március 31. után az NMHH látja el, amely ennek a feladatnak az ellátásával az MTVA-t bízta meg.

 
Címkék: szerzői jog médiatörvény

A bejegyzés trackback címe:

https://eszerint.blog.hu/api/trackback/id/tr783095537

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.