Scarlet: nem fújta el a szél
Tavasszal már sejteni lehetett, hogy mi lesz az ítélet. A tegnapi napon közzétett ítéletével az Európai Unió Bírósága - Cruz Villalón főtanácsnok véleményét osztva - a Scarlet (régen Tiscali) v. SABAM ügyben úgy döntött, hogy nem kötelezhetők az internetszolgáltatók még bíróság által sem a P2P alkalmazások korlátlan (a teljes ügyfélkörre és a szolgáltatón áthaladó valamennyi adatra kiterjedő) preventív, időkorlátok nélküli szűrésére és blokkolására, melynek költségei csakis a szolgáltatót terhelik.
2004-et írtunk, amikor a belga szerzőket, zeneszerzőket és kiadókat képviselő SABAM úgy találta, hogy az akkor még Tiscaliként ismert Scarlet ISP előfizetői engedély nélkül töltenek le az internetről P2P alkalmazások segítségével jogvédett zeneműveket. A SABAM ezért az egyedi felhasználók perlése helyett a közbülső helyen található ISP-t igyekezett megfogni, azt követelve, hogy a bíróságok kötelezzék a szolgáltatók a jogellenes forgalom kiszűrésére ("tegye lehetetlenné vagy akadályozza meg" a letöltéseket, lásd: Ítélet, 20. pont). Az elsőfokú ítélet - három év elteltével - helyt adott a felperesi követeléseknek, és az ISP-t kötelezte a preventív szűrésre.
A Scarlet természetesen nem hagyta annyiban az ügyet, fellebbezésében több kifogást emelt az ítélettel szemben [a preventív szűrés technikai lehetetlensége, az elektronikus kereskedelmi irányelv tiltja az adatátvitel általános ellenőrzését (21. cikk), az adatok titkosságának követelménye is sérülhet (vö.: LSG és Promusicae ügyek)]. A fellebbviteli fórum pedig az alábbi kérdésekkel fordult az Európai Unió Bíróságához előzetes döntéshozatali eljárás keretében:
„1) A 95/46, 2000/31 és 2002/58 irányelvekkel összefüggésben értelmezett 2001/29 és a 2004/48 irányelvek az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény 8. és 10. cikkére figyelemmel lehetővé teszik‑e a tagállamoknak, hogy felhatalmazzák az alapeljárásban eljáró nemzeti bíróságot arra, hogy az internet‑hozzáférést nyújtó szolgáltatót […] arra kötelezze, hogy teljes ügyfélköre vonatkozásában in abstracto és megelőző jelleggel, kizárólag saját költségére és időbeli korlátozás nélkül valamennyi, szolgáltatásán áthaladó – kimenő és bejövő – elektronikus adatátvitelt szűrő rendszert működtessen, különösen a »peer‑to‑peer« szoftverek vonatkozásában, annak érdekében, hogy hálózatán azonosíthassa az olyan zeneművet, filmet vagy audiovizuális alkotást tartalmazó fájlokat, amelyekre nézve a felperes, állítása szerint, jogokkal rendelkezik, majd blokkolja ezek továbbítását, akár lekéréskor, akár elküldéskor, pusztán a következő jogszabályi rendelkezés alapján: »[e]mellett [a nemzeti bíróságok] eltilthatj[ák] a jogsértő magatartástól azokat a közvetítőket, akiknek szolgáltatásait harmadik személy a szerzői vagy szomszédos jogok megsértése céljából veszi igénybe«?
2) Amennyiben az [első] kérdésre adott válasz igenlő […], az említett irányelvek arra kötelezik‑e a nemzeti bíróságot, hogy alkalmazza az arányosság elvét, amikor a kért intézkedés hatékonyságáról, illetve visszatartó hatásáról kell döntenie az olyan közvetítő jogsértő magatartástól való eltiltására irányuló kérelem ügyében, amelynek szolgáltatásait harmadik személyek a szerzői jogok megsértése céljából veszik igénybe?”
"E tekintetben nem vitatott, hogy a szűrőrendszer létrehozása azt feltételezné, hogy:- az internet‑hozzáférést nyújtó szolgáltató valamennyi ügyfele elektronikus adatátvitelének összességében azonosítsa elsőként a „peer‑to‑peer” forgalomba tartozó fájlokat;- e forgalom keretében azonosítsa másodsorban azon fájlokat, amelyek olyan műveket tartalmaznak, amelyekkel kapcsolatban a szellemi tulajdonjog jogosultjai azt állítják, hogy jogokkal rendelkeznek;- harmadikként azt határozza meg, hogy e fájlok közül melyeket cserélik jogellenesen, és- negyedikként pedig blokkolja az általa jogellenesnek minősített fájlcseréket." (38. pont)
"ellentétes az internet‑hozzáférést nyújtó szolgáltatónak az olyan szűrőrendszer létrehozására való kötelezése, amely- a szolgáltatásain – különösen a „peer‑to‑peer” szoftvereken útján – áthaladó valamennyi elektronikus adatátvitelt érinti;- teljes ügyfélkörére, megkülönböztetés nélkül alkalmazandó;- megelőző jellegű;- költsége kizárólag a szolgáltatót terheli,- időbeli korlátozás nélküli, és- alkalmas arra, hogy e szolgáltató hálózatán azonosítsa az olyan zeneművet, filmet vagy audiovizuális alkotást tartalmazó fájlok mozgását, amelyekre nézve a felperes, állítása szerint, szellemi tulajdonjogokkal rendelkezik, annak érdekében, hogy blokkolja azon fájlok továbbítását, amelynek cseréje sérti a szerzői jogot."
- Végül rendkívül fontos, hogy bár különösebb érvelés nélkül, de a Bíróság azt is kijelentette, hogy az IP-címek védett személyes adatok, "hiszen lehetővé teszik az említett felhasználók pontos azonosítását". Szerintem ezzel (51. pont) azért lehet vitatkozni, mégis fontos gondolat.
Az ítélettel kapcsolatos összefoglalók közül lásd magyar nyelven Nagy Balázs és Bede Máté írását a Jogi Fórumon.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.