A Scarlet-ügy nyomában - itt az ECJ újabb ítélete a tartalom szűréséről
Az Európai Bíróság ma döntést hozott a Netlog-ügyben, amely a szolgáltatók által alkalmazott tartalomszűrés uniós elveinek további cizellálását hozta.
Itt érdemes felidézni, hogy a Netlogot megelőző, ún. Scarlet/Tiscali-ügyben mit is mondott a bíróság. Ez utóbbi ügyben hozott döntés szerint ellentétes az uniós joggal az, ha a nemzeti bíróság a jogellenes fájlletöltések megelőzése érdekében szűrőrendszer létrehozására kötelezi az internet-hozzáférést nyújtó szolgáltatót. Az ilyen meghagyás nem tartja tiszteletben azt a tilalmat, hogy nem szabható általános nyomonkövetési kötelezettség a szolgáltató számára, és nem tartja tiszteletben azt a követelményt sem, hogy igazságos egyensúly álljon fenn egyrészt a szellemi tulajdonjog védelme, másrészt a vállalkozás szabadsága, a személyes adatok védelméhez való jog és az információk fogadásának és közlésének szabadsága között.
– az internet‑hozzáférést nyújtó szolgáltató valamennyi ügyfele elektronikus adatátvitelének összességében azonosítsa elsőként a „peer‑to‑peer” forgalomba tartozó fájlokat;
– e forgalom keretében azonosítsa másodsorban azon fájlokat, amelyek olyan műveket tartalmaznak, amelyekkel kapcsolatban a szellemi tulajdonjog jogosultjai azt állítják, hogy jogokkal rendelkeznek;
– harmadikként azt határozza meg, hogy e fájlok közül melyeket cserélik jogellenesen, és
– negyedikként pedig blokkolja az általa jogellenesnek minősített fájlcseréket.
A Bíróság szerint ez végeredményben az ilyen megelőző nyomon követés az érintett, internet‑hozzáférést nyújtó szolgáltató hálózatán lezajlott teljes elektronikus adatátvitel tevőleges megfigyelését követelné meg, és így az kiterjedne az összes továbbítandó információra, és az e hálózatot használó minden ügyfélre. Vagyis az internet‑hozzáférést nyújtó szolgáltatót a vitatott szűrőrendszer létrehozására kötelező meghagyás azt is jelentené, hogy valamennyi ügyfele adatainak összességét tevőlegesen nyomon kövesse annak érdekében, hogy megelőzze a szellemi tulajdonjogoknak valamennyi jövőbeli megsértését. Következésképpen az említett meghagyás az említett, internet‑hozzáférést nyújtó szolgáltatót a 2000/31 irányelv 15. cikkének (1) bekezdésében tiltott általános nyomon követésre kötelezné.
A döntés ismét meghatározó módon alapjogi érvelést tartalmaz, azaz az EB nem speciális szabályok alapján, hanem az alapjogok összemérésével döntött az ügyben, a tagállami hatóságokra hárítva végső soron a kiegyensúlyozott szabályozás terhét.
Ha megnézzük, mit tilt a Bíróság szerint az EU-jog, következtethetünk arra is, hogy mit tesz lehetővé:
- a nemzeti bíróság jogértelmezési lehetősége konkrét ügyben nem terjed odáig, hogy általában, valamennyi érintett és nem érintett szereplőre tovagyűrűző hatással bíró rendelkezést hozzon, ehhez - jogharmonizáció nélkül is legalább - nemzeti jogalkotói lépés szükséges;
- a nemzeti jogalkotó is csak az arányosság elvének figyelembevételével vezethet be online tartalomszűrést;
- a szűrés nem lehet minden elektronikus kommunikációra kiterjedő;
- a szűrés és blokkolás nem alkalmazható általában, generális prevenciós céllal;
- ott egyáltalán nem alkalmazható szűrés és blokkolás, ahol nincs jogsértés;
- a szűrést és blokkolást nem lehet kizárólag az internet-szolgáltató költségére bevezetni.
Vagyis a bíróság a Scarlet-ügyben sem vetette el teljesen a szűrés lehetőségét, csak ennek az egynek a bevezetését tartja a fentiek szerint aránytalannak.
Az újabb, Netlog-ügyhöz tartozó alapügyben a SABAM idézés kibocsátását kérte a brüsszeli elsőfokú bíróság elnökétől a Netloggal szemben (amely egy iwiw, facebook-szerű közösségi tárhelyszolgáltató), és többek között azt kérte, hogy késedelmi naponként 1000 eurós kényszerítő bírság terhe mellett kötelezzék a Netlogot arra, hogy azonnali hatállyal hagyjon fel a SABAM repertoárjába tartozó zeneműveknek és audiovizuális alkotásoknak a nyilvánosság számára engedély nélkül való hozzáférhetővé tételére irányuló bármilyen tevékenységgel. Első fokon sem született döntés, az elsőfokú bíróság azonnal az ECJ-hez fordult.
Nem vitatott, hogy a szűrőrendszer létrehozása azt feltételezné, hogy a tárhelyszolgáltató azonosítsa egyrészt az összes – a szolgáltatásainak valamennyi felhasználója által e szolgáltató szerverein tárolt – fájlt, amelyek olyan műveket tartalmazhatnak, amelyeken a szellemi tulajdonjogok jogosultjai, állításuk szerint, jogokkal rendelkeznek. Másrészről, a tárhelyszolgáltatónak ezt követően meg kell határoznia, hogy e fájlok közül melyek azok, amelyeket jogellenesen tárolnak, és a nyilvánosság számára jogellenesen tesznek hozzáférhetővé, végül pedig meg kell akadályoznia a fájloknak általa jogellenesnek minősített rendelkezésre bocsátását.
A szűrőrendszer létrehozására vonatkozó meghagyás maga után vonná az érintett tárhelyszolgáltatónál tárolt információk teljes egészének vagy döntő többségének a jogosultak érdekében való nyomon követését. Ez a nyomon követés egyébiránt nem lenne időben korlátozott, valamennyi jövőbeli jogsértésre kiterjedne, és nemcsak a létező, hanem az említett rendszer létrehozásakor még meg nem alkotott művek védelmére vonatkozó kötelezettséget is feltételezné. Következésképpen az ilyen meghagyás a Netlog vállalkozási szabadságának súlyos sérelmét vonná maga után, mivel az arra kötelezné a szolgáltatót, hogy bonyolult, költséges és állandó informatikai rendszert hozzon létre, amelynek költsége kizárólag őt terhelné. Ráadásul a bírósági meghagyás hatásai nem korlátozódnának a Netlogra, mivel a szűrőrendszer sértheti e tárhelyszolgáltatók felhasználóinak alapvető jogait is – nevezetesen a személyes adatok védelméhez való jogukat, valamint információk fogadásának és közlésének szabadságát –, amely jogok védelméről az Európai Unió alapjogi chartája is rendelkezik. A bírósági meghagyás ugyanis magában foglalná egyrészt a tárhelyszolgáltató felhasználói által a közösségi hálózaton létrehozott profilokra vonatkozó információk azonosítását, rendszerszerű elemzését és kezelését, noha az e profilokra vonatkozó információk védett személyes adatoknak minősülnek, mivel azok főszabály szerint lehetővé teszik a felhasználók pontos azonosítását. Másrészt a meghagyás a tájékozódás szabadsága sérelmének veszélyével járna, mivel e rendszer valószínűleg nem lenne képes különbséget tenni a jogellenes és a jogszerű tartalom között, így alkalmazása a jogszerű tartalmú adatátvitelt is megakadályozhatná.
Következésképpen a Bíróság úgy válaszol, hogy amennyiben a nemzeti bíróság olyan meghagyást bocsátana ki, amely a tárhelyszolgáltatót e szűrőrendszer létrehozására kötelezi, nem tartaná tiszteletben azt a követelményt, hogy igazságos egyensúly álljon fenn egyrészt a szellemi tulajdonjog védelme, másrészt a vállalkozás szabadsága, a személyes adatok védelméhez való jog, valamint az információk fogadásának és közlésének szabadsága között. A Bíróság arra is emlékeztet, hogy a nemzeti hatóságok és bíróságok feladata, hogy a szerzői jog jogosultjainak védelme érdekében elfogadott intézkedések keretében igazságos egyensúlyt biztosítsanak a szerzői jog jogosultjainak védelme és az ilyen intézkedések által érintett személyek alapvető jogainak védelme között.
Úgy tűnik tehát, hogy a Scarlet-ügyből levont következtetések azzal tovább árnyalhatók, hogy
- a szűrési feltételek kialakításánál nem csak a végfogyasztók magánszférájára, személyes adataira, véleményszabadságára kell figyelemmel lenni, hanem hangsúlyosan a szolgáltató tágan értelmezett vállalkozási szabadságára is
- a szűrés csak konkrétan megjelölt tartalmak tekintetében lehetséges (nem terjedhet ki az egész repertoárra, különösen nem értelmezhető rugalmasan, beleértve a mindenkor újonnan keletkező alkotásokat, teljesítményeket),
- csak feltételezett jogsértés esetén vezethető be a jelenlegi szabályok alapján.
Nyitva áll a kérdés, hogy a Bizottság a jogérvényesítési irányelv felülvizsgálata során elmozdítja-e az uniós jogot a jelenlegi helyzetből, ahogy több stratégiai dokumentumban is ígérte, a szolgáltatók intenzívebb bevonása útján. Ezek az ügyek mindenesetre hasznosítható következtetéseket tartalmaznak, ha a Bizottság ebbe az irányba akarna elmozdulni.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.