Viralitás és szerzői jog Gangnam Style

Miközben a Gangnam Style töretlenül halad az 1milliárdodik (pff!) megtekintés felé, időről időre felmerül, hogy a siker részben annak is köszönhető, hogy a szerző-előadó PSY „lemondott szerzői jogairól”. Az ezt állító források szerint a szerzői jogi lemondás miatt mindenki szabadon készíthetett új verziókat a dalból, ami nagyon sokat segített a videó terjedésében.

Eközben mindannyian olvastuk, hogy PSY a dallal idén mégis több mint 8 millió dollárt keresett. Akkor most hogy is van ez?

 

A szerzői jog lebontását / puhítását / visszaszorítását zászlójukra tűző mozgalmak és gondolkodók szívesen mossák össze a szerző azon jogát, hogy művének átdolgozását engedélyezze - a szerzői jog egészével. Amikor Lawrence Lessig Budapesten járt, volt szerencsém élőben is meghallgatni az előadását (és persze ravasz és hatásos prezentációs trükköket ellesni tőle :)). Azt, hogy a szerzői jog szerinte egészében nem alkalmas az internet jelenségeinek kezelésére, azzal támasztotta alá, hogy példákat mutatott izgalmas és mulatságos remixekre, mashupokra, paródiákra. Majd komor arccal ránk ijesztett: a copyright miatt ezeket nem lehet szabadon elkészíteni, hiszen az a szerző engedélyéhez van kötve.

Ha el is felejtjük, hogy a paródiák készítését több ország szerzői joga kifejezetten elismeri (más országokban pedig, mint Magyarországon, külön szabályozás nélkül is gond nélkül készíthetők ilyenek), ez a kijelentés még korántsem jelenti a szerzői jog egészének megkérdőjelezését. Ezt éppen a Gangnam Style sikere húzza alá.

Azt hiszem, nyugodtan kijelenthetjük, hogy az internetes kultúra valóban megkérdőjelezi a nagyon széles átdolgozási engedélyezési jog fenntartásának helyességét: ha jogilag nem is teljesen lehetetlen fellépni a különböző átdolgozások közzététele ellen, az internet virális hatását az a szerző tudja jól kihasználni, aki szabadon engedi, hogy a rajongók (vagy ellenzők) szabadon töltsenek fel új verziókat például a YouTube-ra.

De ennek van egy másik oldala is, és itt jön a képbe a szerzői jog. Az átdolgozások, új verziók készítését ugyan szabadon megengedi PSY, de ezen verziók reklámbevételéből és jogdíjbevételéből is ő részesül, és nem az új verzió alkotója. A YouTube Content ID rendszere ugyanis beazonosítja mások feltöltéseit, és mindig felkínálja (a szerzői jog alapján!) a jogtulajdonosnak, hogy ezeket a verziókat letiltsa – vagy éppen engedje és monetizálja.

„Döntsd el előzetesen, hogy mi történjen a videók megtalálásakor. Keress pénzt általuk. Ismerd meg azok statisztikai adatait. Vagy tiltsd le őket a YouTube-on.” – olvashatjuk a rendszer leírásában.

PSY tehát egyáltalán nem mondott le a szerzői jogairól. Sőt, éppen a szerzői jog alapján részesül a rádiós és tévés játszások jogdíjából, az internetes letöltésekből és streaming szolgáltatásokból, a hangfelvétel-eladásokból, a reklámfilmes felhasználásokból, stb. Valójában tehát arról van szó, hogy a virális terjedéshez szükséges felhasználásokat nem tiltotta meg – viszont az azok után járó bevételeket magának igényelte.

Hát kérem, így kell alkalmazkodni a valósághoz, rugalmas és korszerű szerzői jogi stratégiával.

 
Címkék: Címkék

A bejegyzés trackback címe:

http://eszerint.blog.hu/api/trackback/id/tr934964488

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.