Megnehezítené a VPOP belső szabályzata a jogtulajdonosok helyzetét?

Az index.hu 2010. április 29-én megjelent cikkében arról ír, hogy a Vám és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (VPOP) egy új belső intézkedése szerint a vámosok, ha gyaníthatóan hamisított vagy kalóz árut találnak vagy tartóztatnak fel, akkor a VPOP belső hálózatán található információkat használhatják fel, hogy a termékek eredetiségéről vagy ennek ellenkezőjéről meggyőződhessenek, kétség esetén azonban a jogtulajdonostól vagy annak képviselőjétől csak telefonon kérhetnek segítséget, de őt szakértőként nem hívhatják ki a helyszínre.

A cikk szerzője úgy tudja, hogy a VPOP bűnügyi igazgatója által kiadott belső intézkedés szerint „a felderítő vámos nem hívhatja ki a helyszínre a védjegy jogtulajdonosának képviselőjét vagy hozzáértő szaktanácsadót, hogy az – ingyen - segíthessen egyértelműen megállapítani, valóban hamis-e az áru.” A cikk szerzőjének értesülése szerint a szabályzat 10. pontja így szól: „[az] ellenőrzések során – a jogsértés gyanújának megerősítése végett – a jogtulajdonos kapcsolattartójának szaktanácsadóként, szakértőként történő bevonására még eseti jelleggel sem kerülhet sor. Szakértő, szaktanácsadó kirendelésére csak folyamatban lévő szabálysértési, illetőleg büntetőeljárás során van lehetőség, az eljárást lefolytató hatóság ez irányú döntése alapján.

A cikk szerzője szerint mivel a fenti szabályzat megtiltja, hogy a jogtulajdonos képviselője személyesen mondjon véleményt az áruk hamisított vagy kalóz voltáról, ezért szerinte ellehetetlenülhet a Tanács 1383/2003/EK rendelete (a továbbiakban „Rendelet”) szerinti vámfigyelések napi gyakorlata, ami pedig „a bűnözőknek kedvez”.

Az index.hu megkereste a VPOP-t, amelynek kommunikációs osztálya az alábbi választ adta: „a megkeresésében felvetettek – amennyiben a belső rendelkezés tartalma az Ön számára ismert – a belső intézkedés tartalmának félreértésen alapulhatnak, tekintettel arra, hogy amennyiben szükséges, az ellenőrzést végző pénzügyőr továbbra is köteles a jogtulajdonos kapcsolattartójával történő azonnali kapcsolatfelvételre.



Úgy vélem, hogy a cikk fenti következtetése túlzó. Nem tartom valószínűnek, hogy a szabályzat érdemben befolyásolná a Rendelet szerinti eljárások lefolyását, mert olvasatomban sokkal inkább a szabálysértési vagy büntetőügyekben kíván korlátot szabni az „eseti szakértők” és „szaktanácsadók" felbukkanásának. A Rendelet szerinti eljárások önálló eljárástípusok, nem tekinthetőek sem szabálysértési, sem büntetőügyeknek. Más lapra tartozik, hogy a Rendelet szerinti eljárást követően valóban indulhatnak ilyenek.

A cikk által idézett szabályzat nem tiltja az emailen való kapcsolatfelvételt a jogosulttal vagy képviselőjével. A vámosok általában ezt az utat részesítik előnyben, hiszen a gyanús árukról készített digitális fényképeket így küldik meg a jogosultnak vagy képviselőjének, amely az esetek többségében néhány óra vagy néhány nap tájékoztatást nyújt abban a tekintetben, hogy szerinte a kérdéses áruk a Rendelet alapján szerint hamisított vagy kalóz áruknak tekinthetők-e. Az eddigi gyakorlat alapján volt lehetőség arra, hogy a jogosult vagy képviselője a helyszínen megtekinthesse az árukat, például akkor ha valamilyen okból nincs lehetőség fényképfelvételek készítésére vagy megküldésére. Ezt maga a Rendelet is biztosítja, hiszen a 9. cikk (3) bekezdés egyértelműen rögzíti, hogy a vámhivatal a jogosult vagy képviselője részére „lehetőséget biztosít azoknak az áruknak a megvizsgálására, amelyek kiadását felfüggesztették vagy amelyeket lefoglaltak.” A vámhatóságoknak tehát továbbra is lehetővé kell tennie, hogy a jogosultak a Rendelet alapján lefoglalt vagy kiadásukban felfüggesztett árukat megtekinthessék.

Ugyanakkor tény, hogy sem a Rendelet, sem annak magyar végrehajtási rendelete nem tartalmaz utalást sem „eseti szakértőkre”, sem „szaktanácsadókra”. A Rendelet szerinti eljárásokban a jogosultak csak arról nyilatkozhatnak, hogy álláspontjuk szerint a kiadásukban felfüggesztett vagy a lefoglalt áruk sértik-e szellemi tulajdonjogaikat. Ha igen, akkor kérhetik az áruk közvetlen vámfelügyelet alá vételét annak érdekében, hogy az áruk bejelentőjével (importőrével) a rendelkezésre álló 10 + 10 munkanapos határidő alatt a kapcsolatot felvehessék, és az áruk egyszerűsített eljárásban, közös megegyezéssel megsemmisítésre kerüljenek. Ennek hiányában a jogosultak bitorlás miatt az illetékességgel és hatáskörrel rendelkező nemzeti polgári bíróság előtt bitorlási pert kezdeményezhetnek, illetve feljelentést vagy bejelentést tehetnek valamely szabálysértési vagy büntető tényállás megvalósulása (pl. áru hamis megjelölése) miatt. Amennyiben ezek egyikére sem kerül sor, a vámhatóságoknak az árukat ki kell adniuk a bejelentőnek.
 

Olvasatomban a VPOP belső szabályzata továbbra sem zárja - nem is zárhatja ki - az áruk helyszíni megtekintésének lehetőségét a Rendelet szerinti eljárásokban, hiszen ez egyfelől ellentétes lenne a Rendelettel, másfelől valóban ellehetetlenítené a vámosok napi munkáját, így a jogérvényesítést is. Álláspontom szerint a helyes értelmezés kulcsa a szabályzat fent is idézett 10. cikkében rejlik: „Szakértő, szaktanácsadó kirendelésére csak folyamatban lévő szabálysértési, illetőleg büntetőeljárás során van lehetőség, az eljárást lefolytató hatóság ez irányú döntése alapján”. A szabályzat nem mond többet, minthogy szabálysértési vagy büntetőeljárásban nem járhat el a jogosult vagy képviselője szakértőként vagy ehhez hasonló minőségben. Úgy gondolom, hogy ez a rendelkezés semmiképpen sem zárja ki azt, hogy a szabálysértési vagy büntetőeljáró hatóságok nyilatkoztassák a szerzői vagy szomszédos jogok vagy az iparjogvédelmi jogok jogosultjait arról, hogy az eljárás tárgyát képező árukon engedélyükkel kerültek-e feltüntetésre szellemi alkotásaik, védjegyeik,  vagy azok engedéllyel hasznosítják-e formatervezési mintaoltalmaikat stb. Az ilyen esetekben alkalmazható szabálysértési és büntetőjogi tényállások kerettényállási jellege is ezt igényli. Ugyanakkor valóban nem szerencsés, ha ezt a tájékoztatást „eseti szakértői”, „szaktanácsadói” vélemény köntösébe burkolják. Különösen azt tartom indokolatlannak, ha pl. áru hamis megjelölésének gyanúja miatti szabálysértési vagy büntetőeljárásban a jogosulthoz köthető, tehát függetlennek semmiképpen sem tekinthető „eseti szakértő” vagy „szaktanácsadó” az eljárás tárgyát képező árukat egyértelműen hamisnak minősíti. Ezt a nyomozó hatóságok, az ügyészség, vagy a bíróságok feladata megítélni, amelyek ha nem rendelkeznek az e kérdés eldöntéséhez megfelelő szakértelemmel, akkor az irányadó jogszabályi rendelkezések betartásával valóban független igazságügyi szakértő kirendelése iránt kell intézkedniük. A jogosulthoz köthető személyek semmiképpen sem tekinthetők ilyennek, hiszen alapvetően abban érdekeltek, hogy az eljárás tárgyát képező árukat elkobozzák és megsemmisítsék, illetve a terhelt felelősségét megállapítsák. Következésképpen a jogosultat és a képviseletében, illetve érdekében eljárókat eljárásjogi szempontból a sértett képviselőjének kell tekinteni, őket más minőségben az eljárásba bevonni indokolatlan. Az ilyen személyek „eseti szakértői” vagy „szaktanácsadói” jelzőkkel való illetése azzal a veszéllyel járhat, hogy a szabálysértési vagy büntetőeljárás kényszerpályára kerül, és a terhelt jelentős hátrányba kerül, amikor egy ilyen „szakvélemény” megállapításaival szemben kell érvelnie.

Összefoglalva, valószínűtlennek tartom, hogy az index.hu által idézett VPOP szabályzat valóban azzal járna, hogy a Rendeletben szabályozott vámfigyelési eljárások ellehetetlenülnének. A szabályzat kérdéses rendelkezésének célja valószínűleg inkább annak egyértelműsítése, hogy szabálysértési vagy büntetőeljárásokban a jogosult képviselője nem adhat szakvéleményt, mert erre csakis független igazságügyi szakértő jogosult. A magam részéről üdvözlöm ezt a szándékot, ugyanakkor a félreértések tisztázása végett megfontolásra érdemesnek tartom annak kimondását, hogy a Rendelet szerinti eljárásokban a jogosult továbbra is jogosult az árukat a helyszínen megtekinteni, hogy élhessen a Rendeletben biztosított jogaival.

Megkíséreltem felvenni a kapcsolatot a VPOP Szellemi Tulajdonjogvédelmi Osztályával, azonban ez egyelőre sikertelennek bizonyult. Amennyiben sikerül az osztály illetékeseivel beszélnem, álláspontjukról beszámolok. Addig is buzdítok minden kedves olvasót arra, hogy véleményének kommentben adjon hangot.

dr. Halász Bálint
 

 
Címkék: szerzői jog vám hamisítás védjegy

A bejegyzés trackback címe:

https://eszerint.blog.hu/api/trackback/id/tr291965701

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

HENT 2010.05.20. 10:30:09

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület közleménye a Vám-és Pénzügyőrségnek a hamisítókkal szembeni fellépést érintő belső intézkedésével kapcsolatban

Az index.hu 2010. április 29-én „Megkönnyíti a hamisítók dolgát a VPOP” címmel cikket tett közzé, amely a Vám- és Pénzügyőrség (VPOP) 2010. március 3-án kiadott, a nyomozó hatóságok által történő szakértő kirendelések, illetőleg az áru hamis megjelölés bűncselekmény, illetve szabálysértés elkövetésének felderítése során alkalmazandó vámhatósági intézkedésekről rendelkező belső intézkedés (a továbbiakban: VPOP intézkedés) kapcsán vonta le – és sugallta mind tartalmával, mind provokatív és félrevezető címével – azt a következtetést, hogy az intézkedés végrehajtása a felderítések ellehetetlenüléséhez vezethet. Tekintettel a cikkben megjelenő félreértésekre, valamint a különböző eljárástípusok összemosására, a közvélemény tájékoztatása érdekében a cikkben szereplő téves adatok és megállapítások helyesbítésére van szükség.

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület, amelyet 2008-ban a szellemi tulajdonjogok megsértése elleni fellépés hatékonyabbá tételének és javításának koordinálása érdekében hoztak létre paritásos alapon az állami és az iparági, jogosulti oldal képviselőiből, a cikk alapjául szolgáló VPOP intézkedés kapcsán egyeztető megbeszélést hívott össze a VPOP, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, a Magyar Szabadalmi Hivatal képviselőinek, illetve a jogosulti-képviselői oldal reprezentánsainak részvételével.

Az egyeztetésen megvitatottak eredményeként fontos rögzíteni, hogy a VPOP intézkedés nem érinti a Tanács 1383/2003/EK rendeletében (a továbbiakban: Rendelet) szabályozott ún. vámfigyelési eljárások eljárási menetét, azaz a Rendeletben foglaltak szerint a vámhatóság természetesen továbbra is lehetőséget biztosít a jogosultaknak a szellemi tulajdonjogokat feltehetően sértő áruk megvizsgálására az EU külső határszakaszán létesített határátkelőhelyeken végrehajtásra kerülő ellenőrzések során.

A VPOP intézkedés nem a Rendelet hatálya alá tartozó ellenőrzésre vonatkozóan állapít meg rendelkezéseket, hanem az ország belső területein, az ún. mélységi ellenőrzés során alkalmazandó, az intézkedés címében megjelölt bűncselekmény és szabálysértés felderítésére irányuló eljárásra vonatkozik. Amennyiben a mélységi ellenőrzések során a vámhatóság a jogsértés gyanúját állapítja meg, szabálysértési illetve büntetőeljárás indítására kerül sor. Az ellenőrzést végző vámhatóságnak tehát nem kell az ellenőrzés során megbizonyosodnia arról, hogy a gyanús termék valóban hamis-e, azaz a jogsértés megtörtént-e, ennek kimondására az ellenőrzés eredményeként elindított szabálysértési illetve büntetőeljárásban kerül sor. Ebben a – csupán a gyanú megalapozásához szükséges – szakaszban a mélységi ellenőrzést végző hatóság olyan körülményeket mérlegel, amelyek nem igénylik a feltételezett sértett személyes közreműködését. A vámhatóság a mélységi ellenőrzéseken a jogsértés gyanújának vizsgálata során a VPOP belső honlapján rendelkezésére álló termékleírásokról való tájékozódás mellett a jogtulajdonos kapcsolattartójával is felveheti a kapcsolatot a termékről való információszerzés érdekében. Tekintettel arra, hogy a jogtulajdonosok a hamisításhoz kapcsolódó jogsértések sértettjei, ezért az ellenőrzés eredményként megindított szabálysértési illetve büntetőeljárásban – összhangban a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény rendelkezéseivel – nem járhatnak el szakértőként vagy szaktanácsadóként az áru hamis voltának kérdésében. A VPOP intézkedés kizárólag a hatályban lévő jogszabályok értelmezését és kifejtését tartalmazza, ezzel útmutatást adva a mélységi ellenőrzéseken eljáró hatósági munkatársaknak. Látni kell azt is, hogy a szóban forgó korai – a szabálysértési és büntetőeljárások megindítását megelőző – szakaszban a sértettek (és egyéb harmadik személyek) rendelkezésére bocsátható adatok körét a hatályos adatvédelmi előírások is korlátozzák.

Az egyeztetésen részt vevő felek kiemelték a vámhatóság munkatársai jó felkészültségének, szakmai képzettségének fontosságát, amelyet a hamisítás elleni fellépés hatékonyságának és eredményességének érdekében folyamatosan fejleszteni szükséges. Ez egyrészt a technikai, informatikai eszközök, adatbázisok bővítése és rendelkezésre bocsátása, másrészt a már ez idáig is eredményesen zajló szakmai továbbképzések útján valósulhat meg, amely terület kiemelt prioritásként szerepel és fog szerepelni a jövőben is a Magyarország hamisítás elleni fellépésének megerősítésére szolgáló stratégiai célkitűzésekben.