Torrent legalizálás

A minap érkezett egy név nélküli levél az Artisjushoz. Egy torrent oldal üzemeltetője vizsgálja, hogy milyen módon lehetne jogszerűen úgy üzemeltetni oldalát, hogy az jogszerű legyen, és az érintettek is hozzájussanak pénzükhöz. Elképzelése szerint lenne olyan fizetős megoldás, amelyben a felhasználók szívesen vennének részt, hiszen a fájlcsere nemcsak az ingyenesség miatt sikeres - hanem azért is, mert ez a technikailag legsikeresebb platform a tartalmak terjesztésére.

A mai napon küldtem el neki az alábbi választ - talán ő sem haragszik meg, ha ezt egyfajta nyílt levélként itt is közlöm. Talán érdekelheti a nagyérdeműt is. Ha vannak fejlemények, azokról ezeken a hasábokon beszámolok.

Tisztelt Uram!
Nagyon fontosnak, talán kis túlzással történelmi jelentőségűnek tartom azt, hogy Ön jelentkezett nálunk torrent oldalának jogszerű működtetése érdekében. Korábban hozzánk egyetlen torrent oldaltól nem érkezett ilyen irányú kérdés.
 
Bevezetésként
Előzetesen el szeretném mondani, hogy az Artisjusnak a torrent technológiával önmagában soha semmilyen problémája nem volt. A szerzők maguk bármilyen kulturaterjesztő platformnak soha nem a vállalkozói, hanem a "beszállítói" szerepkörében vannak. A vállalkozók döntik el, hogy milyen technikai eszközzel és milyen üzleti modellel tudják a leghatékonyabban működtetni a rendszert. Ez igaz a koncertszervezőktől a könyvkiadókon át az internetes szolgáltatókig mindenkire. A szerzők pedig engedélyt adnak műveik felhasználására - általában valamilyen ellenértékért (azaz jogdíjért) cserébe.
 
Ha egy vállalkozó szellemű szereplő azt állítja, hogy az online világban a torrent technológia a leghatékonyabb tartalomterjesztési megoldás, ezért legális zeneszolgáltatását ilyen felületen szeretné megvalósítani, az Artisjus természetesen nyitott ebben az irányban is a tárgyalásokra.
  
A zenei jogokról röviden
Amikor a hétköznapi életben egy "zeneszámról" beszélünk, akkor jogi értelemben egy komplex jelenséget kell értünk, amelyben három jogilag védett teljesítmény jelentkezik:
1.) adva van egy zenemű,
2.) amely zeneművet zenészek-énekesek előadnak,
3.) és ezt az előadást hangfelvételre rögzítik.
 
A nemzetközi, európai és magyar szabályozás tehát összesen három csoport részére biztosít szerzői, vagy ahhoz hasonló (ún. "szomszédos") jogokat:
1.) a zeneművek szerzőinek (zeneszerző, szövegíró, esetleg átdolgozó)
2.) a felvételen közreműködő előadóművészeknek (zenész és énekes)
3.) a hangfelvétel előállítójának (az a személy vagy cég, akinek a szervezésében a felvétel elkészült)
 
Ez egy nagy, átfogó, széles repertoárt kínáló zenei szolgáltatásnál többszázezer, akár milliós nagyságrendű jogosultat jelent, akik engedélye nélkül a szolgáltatás nem lesz jogszerű.
 
Melyik szervezet kit képvisel?
1.) Szerzők
A zeneszerzők és szövegírók jogai tekintetében az Artisjus egy kézből tud engedélyt adni a felhasználásra. Ez nem jelent teljes szabadságot az Artisjus oldalán, hiszen az Artisjus képviseleti köréből a szerzők és az angol-amerikai jogokat tulajdonosként kezelő zeneműkiadók ("publisherek") kiléphetnek. Komoly feladatot jelent tehát számunkra, hogy képesek legyünk a teljes világrepertoár szerzői jogainak nyújtására: ehhez megfelelő szinten kell tartanunk a jogdíjmértékeket, és pontos kifizetéseket kell teljesítsünk mind a belföldi, mind a külföldi szerzői jogtulajdonosok számára. Ezt a jogtisztázási munkát mi vállaljuk.
 
2.) Előadók
Ami az előadóművészek jogait illeti: ők gyakran átruházzák minden jogukat a hangfelvétel kiadójára, aki így saját joga mellett az előadóművészek jogait is képviseli. Ha ez így van, akkor a hangfelvétel-kiadó erről Önnek nyilatkozatot ad. Ha nem így van, akkor az előadóművészek jogai külön érvényesülnek - ilyenkor az Előadóművészi Jogvédő Irodának kell a jogdíjat fizetni, e jogdíjakat ők juttatják el az érintett előadóművészekhez.
 
3.) Hangfelvétel-előállítók
A kiadók soha nem adták össze egy szervezethez online jogaikat - ami azt jelenti, hogy az egyes kiadókkal egyenként meg kell állapodni arról, hogy ők milyen feltétellel hajlandóak felvételeiket a szolgáltatás rendelkezésére bocsátani. Érdemes mindenesetre megkeresni a MAHASZ-t, amely más ügyekben a hangfelvétel-kiadók jogait kezeli, mert ők tudnak segíteni a kapcsolatteremtésben, és sok információval rendelkeznek a hangfelvétel-piacról. 
 
Hogyan tovább?
A zeneszerzők és szövegírók az Artisjus útján szívesen egyeztetnek Önnel a legalizálás feltételeiről. Ehhez figyelembe kell venni, hogy az Artisjus a felhasznált zeneszámokat egyenként beazonosítja, és eljuttatja a rá eső jogdíjat a szerzőkhöz. Tehát számunkra a jogdíjfizetés önmagában kevés, pontos adatszolgáltatást is kérünk a felhasználótól.
 
Az online tartalomszolgáltatók az Artisjus real-time adatszolgáltató platformját, az AiR-FOR-t használják. Az adatszolgáltatás technikai kérdéseiről a megállapodás előkészítése során tudunk részletesen egyeztetni.
 
Ami a jogdíjmértéket illeti: az Artisjus kizárólag a jóváhagyott jogdíjközlemény alapján jogosíthat. Az online felhasználások területén hozzászoktunk ahhoz, hogy akár havonta új üzleti modellhez kell a jogdíjmértékeket igazítanunk, ezért természetesen a díjmértékekről is van helye az egyeztetésnek. Tudnia kell azonban, hogy jelenleg a havi előfizetéses, korlátlan meghallgatást lehetővé tevő online szolgáltatások esetén a jogdíjmérték:
"előfizetőnként az előfizetési díj 25%-a, de legalább előfizetőnként 200 Ft/hó,"
 
Nem tudunk azonban az előadók és a kiadók nevében tárgyalni - egyszerűen azért, mert erre felhatalmazásunk nincs. Őket kérjük közvetlenül keresse meg. A teljes legalizáláshoz az Artisjus által képviselt jogok mellett az ő engedélyükre is szükség van.
 
Várjuk visszajelzését, a szerzők jogai tekintetében nyitottak vagyunk az egyeztetésre, és még egyszer köszönjük a nyitott hozzáállást.
 
Üdvözlettel,
  
Dr. Tóth Péter Benjamin
Stratégiai és Kommunikációs Igazgató
ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület

 

 
Címkék: internet szerzői jog fájlcsere közös jogkezelés szomszédos jogok

A bejegyzés trackback címe:

https://eszerint.blog.hu/api/trackback/id/tr672216814

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Woo 2010.08.12. 22:00:03

"A zeneszerzők és szövegírók az Artisjus útján szívesen egyeztetnek Önnel a legalizálás feltételeiről. Ehhez figyelembe kell venni, hogy az Artisjus a felhasznált zeneszámokat egyenként beazonosítja, és eljuttatja a rá eső jogdíjat a szerzőkhöz. Tehát számunkra a jogdíjfizetés önmagában kevés, pontos adatszolgáltatást is kérünk a felhasználótól."

Konkrétan ezzel ki lett lőve a havidíjas modell, ahol egy adott összeget fizetnének az userek és cserébe nyugodtan alszanak és a felosztás valami képlet mentén történne a pontos adatszolgáltatás helyett.

Ebben az a fájó, hogy sokan vagyunk úgy, hogy akár évekig nyugiban fizetnénk a felárat (havi 2-3k simán beleférne), de a boltban az embernek rohadtul nincs szíve 3-4-5k-t kiadni bármiért is ezért megveszi a tescoban az 500 meg 1000 forintos gagyit (mondjuk 2-3-at). Eredmény? Én az erre szánt pénzt elköltötten, az olcsó cuccokból meg tutira nem annyi folyik vissza a szerzőknek, mint egy értelmes, XXI. századi üzleti modellel visszajuthatna.

Geek vagyok, mp3-at akarok és nem DRM-et, mert mp3-as mobilom van, ipodom, laptopom és akármim. Amerre járok én ott a saját zenémet hallgatni akarom. Ez a XXI. század. Az amazonon 39p es 1.2 font közt vehetek számokat, amikhez csak kedvem van. Ebből sem érkezik valami sok az Artisjushoz.

Megértem a szabályokhoz való merev ragaszkodást, a törvény betűjének követését az ő részükről, csak éppen ez nekem nehézkes, kényelmetlen ezért kihagyom őket és én a pénzemnél vagyok, megvan a zeném és filmem (bár elég idegesítő, hogy tele van velük a polc, holott digitálisan szívesebben vásárolnám és tárolnám egy kétcigisdoboznyi winchesteren százasával szintén DRM nélkül) bárhol nézem mert berippelem, mert ha az a törvény, hogy nem másolhatom mp4 formában a telefonomra, akkor a törvény rossz és nem én.

Elég pénzem van általánydíjat fizetni, de senkinek sincs szüksége a pénzemre csak a tesconak olcsó film formájában.

És itt jön elő a kérdés, hogy valóban a szerzők érdekei vannak képviselve vagy csak egy elavult üzleti modellt és status quo-t próbálnak a managerek életben tartani? Ha nincs egy központi képviselet hanem ezerféle embert kell keresni, akkor megint csak a legolcsóbb és legtrükkösebb megoldásokat fogom választani.

Önök kényszerítenek rá minket, mert a mi igényeinket senki nem hallgatja meg, pedig mi vagyunk A piac. Eddig is úgy történtek a dolgok, ahogy nekünk jó, csak nem volt belőle bevétel. A fenyegetés és az üldözés csak VPN-t, zárt torrent oldalakat, baráti ftp-ket és egzotikus országok felé történő adatforgalmat fog jelenteni sokáig. És ha ezeket mind kizárják, akkor is ott lesz a rapidshare, a fórumok, emailek és az online rádiókból rippelő toolok és még sorolhatnám.

Elszomorító látni, hogy csak jogászok vannak arrafelé meg esetleg pár költségszámoló közgazdász és igazi sales-es és marketinges ki a VEVŐT látja bennünk nincs egy se. Jól látszik ez minden megnyilvánulásban, kampányban és interjúban.

Én nem így csinálnám az biztos.

tothpb 2010.08.13. 10:48:54

@Woo:
1. Adatszolgáltatás kérdése
A fejlődés a mind pontosabb adatok szerinti felosztás felé mutat. Ezt az Artisjus mindennapi munkájában is látjuk (a korábbinál jóval több rádió és televízió zenei adatát tudjuk feldolgozni, egyre több koncertadattal végzünk felosztást, stb.)

Az a tapasztalatunk, hogy az általunk képviselt belföldi és külföldi zeneszerzők (és jogtulajdonos zeneműkiadók) egyértelmű igénye, hogy minél pontosabb, a valósághoz minél hűbb kifizetések történjenek.

Azt gondolom, hogy az adatszolgáltatás nem lenne akadály egy legális torrent szolgáltatásnál. Több felmérés is van, ahol torrent adatokat sikeresen kezeltek (ez pl. filmstúdiók számára nagyon fontos indikátor).

2. Központi jogképviselet vs. ezer forrásból megszerezhető jogok kérdése
Egy online tartalomszolgáltatás kiépítése hasonlít egy autópálya-építéshez. Rengeteg magántulajdonban lévő földön megy át az út, és a tulajdonosokkal meg kell állapodni. Vannak, akik közösen képviselik érdekeiket, vannak, akik inkább külön maradnának. Nyilván: minél nagyobb és megkerülhetetlenebb egy tulajdonos szerepe, annál inkább szeret külön úton járni.

Az egyes tulajdonosoknak nem áll jogában a többiek jogával sáfárkodni. A magántulajdonba beavatkozást legfeljebb az állam tud tenni, az alkotmányos keretek között.

Mindezt a mi területünkre értelmezve: Ha a magyar jogalkotó úgy gondolja, hogy a legális tartalompiac kialakulását hátráltatja, hogy túl sok forrásból kell megszerezni a jogokat, a nemzetközi és alkotmányos keretek között beavatkozhat.

Sem a zeneszerzők, sem az előadók, de még a magyar kiadók sem tehetnek arról, hogy Londonban vagy éppen LA-ben milyen döntés születik a magyar piacot illetően a major kiadóknál...

kicsitian_real 2010.08.13. 11:35:28

Maximálisan egyetértek Wooval. Amíg az Artisjus olyan szerzők művei után is beszedi a díjat, akik ezt előzetesen nem kérték (persze a beszedett jogdíjhoz való hozzájutásért már regisztrálni kell önöknél), illetve magasról tesz a Creative Commons licenszelésre, addig nincs miről beszélni. Itt nem az előadók érdekeinek képviseletéről van szó, hanem egy elavult törvényi szabályozás kihasználásáról, és egy elavult, működésképtelen rendszer fenntartásáról, ami elsősorban önöknek, mint közvetítőknek, illetve a kiadóknak kedvez, az előadóknak nem.

Lexandro2000 2010.08.13. 17:45:35

@tothpb:

1. Amennyiban az adatszolgaltatas nem erinti a felhasznalokat csupan a befizetett dij elosztasanak aranyaiban jelentkezik, akkor valoban egy hasznos megoldas a jogtulajoknak. Csak minket usereket ne erjen mennyiseg alapu szamlazas.

2. Megertem a mondottakat, de van egy problema es ra a valasz, hogy szettarjak a kezuket, mert hat sok jogtulajdonos van es kesz. Ezzel valojaban nincs megvalaszolva a kerdes, nincs megoldva a problema es nincs lezarva semmi. Ez csak a legelso lepes, hogy kimondjak a szervezetek:
Valami nem stimmel es jelenlegi formankban mi nem vagyunk alkalmasak a problema megoldasara.

Mert ez az igazsag, hogy jelenleg nincs hatekony valaszuk a problemakra sem pedig terveik arra, hogy barmit is kezdjenek vele a torveny egyre agresszivebb alkalmazasan kivul.

Lassunk egy gyakorlati problemat:

Mibe is kerul felhuzni egy kaloz site-ot? A szerver legyen 200k, mert nem kell a draga cucc, ugyis elviszik 6-12 honapon belul mondjuk. Szepen pakolja bele a wincsiket 20.000 forintosaval ahogy telnek be es szedi az emelt dijas sms-t havonta sokszazezres tetelben. Mire lecsap ra a hatosag mar megszedte magat es esetleg meg a buntetest is megussza, epulhet a kovetkezo szerverpark. A szerverhotelekben levo rendszergazdak kozul konnyen szerez az ember baratot egy ingyen accounttal es maris megy a forro drot ha valahol megjelenik a yard. Az userek, emailek megvannak, barmikor eletjelet adhat az "ugyfeleinek" es kezdheti elolrol. 3 kozepesen kepzett informatikus akar havonta epithet fel egy ilyen rendszert a fizetesebol es dol a le. Ez ellen nem lehet rendorseggel harcolni sem pedig megfelemlitessel. Foleg ha a szerverpark ativel az orszaghatarokon es nem lehet csak tobb havi elokeszites utan megbenitani a teljes rendszert. Felepiteni pedig max 1-2 het ujra.

Marpedig ez azt jelenti, hogy van egy kozonseg, aki igenis fizet a tartalmakert csak nem a megfelelo zsebekbe! Nem lenne jo inkabb oket megcelozni olyan ajanlattal, amitol nem megijednek hanem azt mondjak: "a teringettet, nekem meger havi 3000 forintot, hogy leszedhessek egy csomo filmet a csaladnak amit egyszer megnezunk, aztan letorlunk, mert ugyis barmikor leszedhetjuk ujra".
Ennyibe kerul kb. egy kabel teve elofizetes is es ok milyen jol megelnek belole.
A film also soraba akar meg szoveges reklamot is lehet enkodolni 30 percenkent, abbol is jon a bevetel. A lehetosegek vegtelenek, de mindenki csak kifogast keres es mar egy apro dombot is athaghatatlan hegynek lat.

De sajnos nem olvashato a valaszban, hogy "szoval ezek a gondok es mi a kovetkezo megoldason dolgozunk, hogy megoldjuk....."

Tovabbra is hianyolom a sales-es es marketinges hozzaallast, hogy piacot lassanak a jogsertokben nem pedig bunozoket.

tothpb 2010.08.14. 10:31:44

@kicsitian_real: Ami a CC-t illeti, fontos és érdekes téma. Ebben a témában azonban nem igazán releváns. Itt most arról esik szó, hogy egy valóban széles, nemzetközi és belföldi repertoárt nyújtó zenei szolgáltatást hogyan lehet egyszerűen jogosítani. A CC sem a kurrens angol-amerikai slágerekre, sem a régi francia sanzonokra, sem a mai és tegnapi magyar dalokra nem nyújt átfogó megoldást, nem csökkenti le érdemben azon jogtulajdonosi források számát, amit Woo kifogásolt.

Egyébként tévedés, hogy az "Artisjus magasról tesz a CC licenszelésre". Évek óta folyamatosan kapcsolatban vagyunk a CC magyarországi közösséggel, és van olyan szerző is, aki tudatosan a CC jogosítást választotta az Artisjus jogosítása helyett. Az ő javára természetesen az Artisjus nem érvényesít jogdíjakat.

tothpb 2010.08.14. 10:49:20

@Lexandro2000: Nincs a világon sehol egyetlen olyan szervezet, aki az online zenei szolgáltatásokat egy kézből tudná jogosítani.

Az Artisjus ma nem tud mást tenni, mint hogy a saját területén (a zeneszerzői és szövegírói jogoknál)megpróbál ilyen "egyablakos ügyintéző" lenni. A világ többszázezer szerzőjét és jogtulajdonos publisherét képviseljük, akiknek sokszor rettenetesen eltérő elképzeléseik vannak. Az egyik ingyen adná a művét, a másik megtiltaná mindenkinek, hogy játssza, a harmadik kevés jogdíjjal is beéri, a negyedik pedig csak bizonyos országokra akar engedélyt adni. Stb.

Az Artisjus számára két marketing célcsoport van. Az egyik oldalon ezek a szerzők vannak, akik számára szolgáltatást nyújtunk: jogaikat kezeljük. Ezt a szolgáltatást folyamatosan javítjuk, és mi kijelenthetjük, hogy egy legalitásra törő torrent oldalnak képesek lennénk a teljes világrepertoár (!) szerzői jogát adni.

A másik marketing célcsoportunk a zeneszolgáltatók (éttermek, rádiók, tévék, koncertszervezők, hangfelvétel-kiadók, online szolgáltatók). Az előző 103 évben mindig azt a fontos szerepet töltöttük be, hogy a sok-sok szerző jogát összefogtuk, hogy annak megszerzése ne kívánjon hosszú és bonyolult eljárást számukra.

Az előadói és kiadói jogok azonban egyszerűen nincsenek (soha nem is voltak) a mi kezünkben. Ezek összefogása, egyszerűsítése egyszerűen "nem áll hatalmunkban".

Volt már arra példa (ld. üres hordozó díjak), hogy a jogalkotó úgy döntött: az összes érintett szerző, előadó, kiadó jogát egy kézbe fogja, és mindannyiuk jogát egy ablakosan kell intézni. Így - csak ezen, a törvény által írt esetben! - a díjfizetőnek valóban elég egy helyre fizetnie jogdíjat, és abból minden érintett jogosulti csoport megkapja a részét.

Van olyan javaslat (és tudtommal a magyar zeneszerzők és szövegírók jelentős része is így gondolja), hogy az online felhasználásokra is hasonló egyablakos, átalánydíjas megoldást kellene bevezetni. Még egyszer: erre egy piaci szereplő képtelen, ez csak állami beavatkozással történhet(ne) meg.

Természetesen vannak mások, akiknek más az érdeke. A nagy angol-amerikai kiadók szemmel láthatólag inkább maguk akarják jogaikat kezelni az online szolgáltatók irányában. Aztán a nagy multi tartalomszolgáltatóknak is más az érdeke. Egy Nokiának vagy Apple-nek nem okoz gondot, ha össz-európai szinten több forrásból kell jogot szereznie - míg ez a sokablakos jogosítás egy kisebb ország kisvállalkozó tartalomszolgáltatójának megoldhatatlan feladat.

Az Európai Unióban idén ősszel készül egy szerzői jogkezelési irányelv tervezete. Fontos lenne, hogy a miénkhez hasonló kis piacokról is minél több tartalomszolgáltató is elmondaná, hogy neki mi lenne a kívánatos út előre. A nagyok ott vannak, és lobbiznak.

Egyébként, ha van esetleg konkrét ötlete, javaslata, hogy az Artisjus vagy más szereplő mit tudna jobban csinálni az online szolgáltatások irányában, kérem, ne tartsa magában!

Strici · http://birkanep.blog.hu 2010.08.15. 11:02:13

Nagyon fontos dolgokról esik itt szó, mégis az alapokkal van baj, magával a jogdíjjal. A szerző ugyanis semmiben nem különbözik más alkotótól, például a járdakészítőtől. Mégsem fizetünk annyiszor, ahányszor lelépünk a járdáról. Arról nem is szólva, hogy a járdakészítő örököse sem kap semmilyen zsetont évtizedekig.

A szerzői és szomszédos jogdíjak (nem a szerzői jog) erős érdekcsoportok bulijai. Nem véletlenül erős a társadalmi ellenállás. Ráadásul a honi díjak olyan elképesztően magasak, hogy parányi internetes közösségek meg sem tudnák fizetni. Azt gondolom, sokkal szélesebb társadalmi megállapodások lennének szükségesek; első lépésként az örökölhetőséget kéne eltörölni.

Második lépésként minden olyan mű jogdíját el kéne törölni, ami kereskedelmi forgalomban nem kapható - ez főként a filmekre, könyvekre vonatkozik. Milyen disznóság, hogy a mű beszerezhetetlen "legálisan", mégis mindenki tartja a markát?

Harmadik lépésként pedig kötelezővé kéne tenni a cc-t.

tothpb 2010.08.16. 10:15:07

@Strici: Pedig van a szerzői jognak "előképe" az anyagi világban is. Ha épít egy házat, azt még dédunokái is bérbadhatják. Az más kérdés, hogy a kőműves általában a föld tulajdonosának megbízásából dolgozik, ezért nem saját magának épít tulajdont, hanem valaki másnak.

De ez a jelenség a szerzői jog világában is fennáll: a szoftverek, reklámok vagy dizájntervek esetén a tipikus esetben az alkotó vagyoni jogai mind átszállnak a megrendelőre, tehát nem fog még évtizedekig jogdíjat kapni.

Az más kérdés hogy szerencsére sok területen (pl. a zenében) az alkotóknak hosszú küzdelem után sikerült elérnie, hogy különb helyzetbe kerüljenek a kőművesnél, és az általuk "épített" alkotás ne legyen teljesen a megrendelőé.

(A szerzői jog tulajdonszerűségéről ld. még: eszerint.blog.hu/2010/08/06/enyem_tied_mienk)

---

Ami a CC kötelezővé tételét illeti, ez azt hiszem éppen a CC alapgondolatával ellentétes. Az ő elképzelésük szerint a CC éppen egy szabadon választható, alternatív utat jelent, amit nem lehet senkire kényszeríteni.

A szerzői jogok kezelésében úgy tűnik, mindig van egy harc a "minden jogosult hadd válasszon olyan utat, amilyet akar!" szemlélet, és a "legyenek egyformák a művek felhasználásának feltételei!" szemlélet között.

Lexandro2000 2010.08.16. 11:54:03

@tothpb:
Sajnos ket malomban orlunk. En lehetosegekrol, uj uzleti modellrol, jovokeprol beszelek mig a t. blogszerzo (tegezodni egyszerubb lenne :) ) csak arrol, hogy most mi van es a jelenlegi helyztben mit tehetnek.

Tehat felteszem a kerdest:

Mik az artisjus jovobeli (1-5-10 ev) tervei a kovetkezo problemak megoldasara:

* DRM nelkuli MP3 letoltes havidijas formaban, ahol befizetes utan kapok egy licence id-t, amit beallithatok az altalam latogatott letolto oldalakon, akik ez alapjan azonositanak engem mint jogdijat befizetett usert es engedik a korlatlan vagy meglehetosen boseges de azert korlatozott letoltest. Ezzel valtva ki mondjuk a kabel teve elofizetest, mert en a magam reszerol mar lemondtam a magamet, mivel sajat magam szeretem osszeallitani a sajat esti szorakoztatasomat. Hirek meg vannak a neten is csak frissebbek

* DRM nelkuli video letoltes havidijas formaban, hogy barmelyik kutyumon elvezhessem az adott filmet. Akar berlesi formaban is, ahol vedelem helyett egy bazinagy felirat figyelmeztet a film elejen, kozepen es vegen, hogy EEEE.HH.NN-kor le fog jarni a megnezesi jogom es legyek szives letorolni es persze megvizjelezi a cuccot, hogy azonosithato legyen ha valaki tovabbadja. Tovabbra is a kabel teve alternativarol VAGY kiegeszitesrol beszelek.

* Olyan torrent site-ok uzemeltetesehez szukseges uzleti modell kidolgozasa, ahonnan havi dij megfizetese elleneben az artisjus vagy masok altal kepviselt szerzok muveit szinten letolthetem. Akar siteonkenti tagdij vagy valamifele globalis "internetes jogvedo tagdij" befizetesevel legalizalom a tevekenysegemet es nyugodtan alszom, de nem kell lemondjak az esti filmnezesrol es szabadidos zenehallgatasrol.

A mai uzleti modellek nagy resze a mennyisegi ertekesitesre epul, amin elvileg ugye nagyobb hasznot lehet realizalni, mert ugyanazert a penzert joval kevesebb dolgot vehetunk, igy tobbet kell kolteni, de az embereknek ezekre a dolgokra fix penzugyi kerete van, amit ra tudnak szanni. A kerdes az, hogy ezt a penzmennyiseget ki tudja vonzobb uzleti modellel magahoz vonzani es a jogvedok mennyire tudnak ezek moge az ujszeru modellek moge odaallni.

En a magam reszerol hajlando vagyok fizetni havidijat azert, amit megnezek es meghallgatok. De ehhez hagyni kell, hogy fizethessek.

tothpb 2010.08.16. 12:51:02

@Lexandro2000: Részemről is könnyebb a tegeződés!

Szóval azt gondolom, hogy kissé valóban két malomban őrlünk. Amikor ugyanis ezeket a kérdéseket felteszed, azért éppen az Artisjusnak teszed fel, mert most éppen az Artisjus ül itt a billentyűzetnél... :)

Korábban azt próbáltam leírni: ahhoz, hogy ilyen egyszerű, előfizetéses, legális szolgáltatások legyenek, az Artisjus önmagában nagyon kevés. Mi azon dolgozunk (és hidd el, ez sem könnyű feladat, annyi féle szándék és akarat van), hogy a mi saját körünk: a zeneszerzők és szövegírók jogait egy kézből tudjuk kínálni. Igen, akár olyan szolgáltatásokat is tudunk jogosítani, amiket említettél.

Emellett még sok szereplő: előadók, kiadók, filmelőállítók is szerepet játszanak. Akár azt is mondhatnám: kérdezd meg tőlük is ugyanezeket... Igen, ez egy sokszereplős játszma.

Persze a kérdésedben benne van az is: maga az Artisjus miért nem lép ki a szerepéből, és nem indít ő maga egy ilyen havidíjas tartalomszolgáltatást (vagy havidíjas ügyfél-jogosító szolgáltatást)? Nos, az Artisjus mindeddig nem indított sem koncertszervező céget, sem éttermet, sem rádiót vagy teleívziót. Ezt közvetlenül nem is tehetnénk, hiszen a törvény szerint nonprofit jelleggel működhetünk csak, és valószínűleg ebbe nem fér bele egy ilyen üzleti vállalkozás indítása. (Mindenesetre kösz az ötletet, azért megnézzük, hátha... De tényleg!)

De erre például Neked lehetőséged lenne. Te miért nem indítasz ilyen szolgáltatást? Az Artisjustól a zeneszerzők és szövegírók jogát megkapod...

Lexandro2000 2010.08.16. 15:09:01

@tothpb:
En azt gondolom, hogy aki eloszor lep be erre a piacra, az szerzi majd meg a legtobb tapasztalatot es utan o lesz a legismertebb a temaban. Nyugodtan meg lehetne probalkozni egy pilot projekt inditasaval egy kisebb torrent kozosseget megkeresve es megnezni, hogy mennyire valik be egy ilyen havidijas modell. Senki nem probalta meg ki, mindenki csak kopkod ra, pedig...

Nagyon egyszeru, hogy en miert nem foglalkozom ilyesmivel: fogyaszto vagyok. Dolgozom, szorakozom, teszek-veszek es kozben azon jar az agyam, hogy mi az ami engem idegesit, zavar vagy csak egyszeruen tul sok idomet veszi el. Raadasul nem is ez a szakteruletem es tokem sincs ilyet inditani.

Sajnos a vege megint csak az, hogy letolteni rossz, nincs alternativ megoldas a bolti cd megvetelere es az artisjus is csak dijbeszedni akar a szerzoinek es reszukrol ezzel veget ert a munka es meg ez is milyen sok veszodseg. Nincs innovacio.

Lexandro2000 2010.08.18. 14:43:06

www.hwsw.hu/hirek/45103/nokia-comes-with-music-zene-mobiltelefon-ovi.html

"A mobilszolgáltatóktól és telefongyártóktól származó, egybecsengő belsős információk szerint az elavult szerzői jogi rendszer és a szerzői lobbi miatt a magyar piacon gyakorlatilag lehetetlen minden fél számára megtérülő módon üzemeltetni ilyen szolgáltatást."