A funkcionalitás, az alkalmazásokhoz írt prgramnyelv és az adatfájl formátum nem áll védelem alatt

Az Európai Bíróság tegnap döntést hozott a SAS v World Programming (C-406/10) ügyben. Az alapeljárást a SAS Institute Inc, egy analitikai megoldásokat, és ezen belül analitikai szoftvereket fejlesztő vállalkozás indította, mivel állítása szerint a World Programming megsértette szerzői jogait azzal, hogy a SAS rendszer funkcionalitását tökéletesen utánzó rendszert alakított ki.

A SAS rendszer lényege, hogy a felhasználók saját alkalmazásokat készíthetnek a programhoz az adatok kezelésére. Az alkalmazásokat a SAS által kifejlesztett saját nyelven, az ún. SAS-nyelven kell elkészíteni.

A World Programming célja az volt, hogy a SAS rendszert használók számára hozzon létre egy olyan konkurens terméket, amelyik részint funkcionalitásában lehetőleg teljesen megegyezik a SAS rendszerrel, másrészt pedig a SAS nyelven írt alkalmazások is futtathatóak maradnak. Az ügy érdekessége, hogy az alapügyben eljáró angol bíróság azt állapította meg, hogy a World Programming egyébként nem fért hozzá a SAS rendszer alapját képező forráskódokhoz, és ebből adódóan le sem másolta azokat. A World Programming ehelyett a SAS program tanulmányozásával, futtatásával, a SAS által készített kézikönyvek áttanulmányozásával szerezte be a munkájához szükséges információkat.

Ezt követően az Európai Bíróság lényegében arra kereste a választ, hogy védi-e a szerzői jog egy számítógépi programalkotás funkcionalitását, programnyelvét, illetve adatfájl formátum valamelyikét.

Az Európai Bíróság döntésében kiemelte, hogy a Szoftver irányelv a szoftvereket irodalmi műként oltalmazza, de a 14. preambulum bekezdése szerint az oltalom kizárólag a kifejezési formára vonatkozik, a programnyelv alapjául szolgáló logika, elvek, ötletek azonban nem részesülnek védelemben. A Bíróság felidézte a C-393/09 számú döntést, amelyben azt állapították meg, hogy a szoftver forráskódja, illetve tárgyi kódja minősül a szoftver kifejezési formájának, így a védelem ezt illeti meg elsősorban. Ehhez képest a program grafikus felülete önmagában nem teszi lehetővé a program többszörözését, az csupán a program valamely részének minősül, és végső soron csupán a program funkcionalitásának használatát teszi lehetővé a felhasználó számára.

A Bíróság azt is rögzítette, hogy az alkalmazások írásához készített programnyelv, illetve az adatoknak speciális adatfájl-formátumban történő rögzítése, olvasása csupán a program elemeinek minősül, amelyek célja a program funkcionalitásának elérése.

A fentiekből a Bíróság arra a következtetésre jutott, hogy sem a számítógépi program funkcionalitása, sem a programnyelv, sem pedig a program által alkalmazott speciális adatfájl-formátum nem minősül a program kifejezési formájának, ebből adódóan a Szoftver irányelv nem is oltalmazza azt. A Bíróság e körben hivatkozott a Főtanácsnok korábbi indítványára is, amely szerint, ha a funkcionalitást a szerzői jog védené, az ipari fejlődés rovására kisajátíthatnák az ötleteket.

A Bíróság ugyanakkor azt is kimondta, hogy engedélyköteles tevékenység lenne, ha harmadik személy az alkalmazások készítéséhez készített programnyelv, vagy a speciális adatfájl formátum forrás- vagy tárgyi kódjának felhasználásával hozná létre saját programjának hasonló részeit. A Bíróság továbbá azt is megállapította, hogy nem kizárt a SAS-nyelv és a adatfájl formátuma önálló műként védelmet élvezhet az Infosoc irányelv alapján, ha azok egyébként a szerző saját szellemi alkotásának eredményei.

 
Címkék: szoftver szerzői jog bírósági ítélet európai bíróság

A bejegyzés trackback címe:

https://eszerint.blog.hu/api/trackback/id/tr544487886

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.