Razziák vagy közös jövő? - Artisjus közlemény

Digitális Tartalom Stratégiát sürget az Artisjus Egyesület

2010. június 16-án a magyar Rendőrség Európa mindeddig legnagyobb, 500 terrabájtnyi adatot érintő szerverlefoglalását hajtotta végre. Az ügyben az ASVA és a ProArt tett feljelentést. Az érintett szerverek a gyanú szerint mind tömegesen vettek részt jogsértő zenei, filmes és szoftver tartalmak közönséghez juttatásában.
http://www.police.hu/friss/BRF-20100617_m2.html

Az Artisjus szerint ez a lefoglalás újabb figyelmeztető jel arra, hogy tömeges igény van az interneten kulturális tartalmakra.

Tóth Szabolcs, a Sugarloaf zenekar zeneszerzője, az Artisjus szerzői véleményező bizottságának tagja elmondta: „A magyar zeneszerzők és szövegírók számára nem a tömeges lefoglalások jelentik a jövőt. Azt szeretnénk, hogy ha már a CD lemez, mint fizikai hanghordozó kiment a divatból és helyét az online fórumok vették át, akkor ez is olyan formában kerüljön a zenehallgató nagyközönség elé, olyan köntösben, minőségben, ahogy az a bakelit vagy akár a CD lemezeknél megvolt, nem pedig rossz minőségű, susogós MP3akon. Az a célunk, hogy legális forrásokból lehessen a zenét élvezni. Mi, a zenék alkotói képesek vagyunk arra, hogy ésszerű áron kínáljuk jogainkat bármely szolgáltatónak.”

Amint Kovács Ákos zeneszerző, az Artisjus tagja egy portálnak elmondta: „Lassan felnő egy generáció, amelyik el se tudja képzelni, hogy a dal nem a réten terem, hanem sok ember odaadó munkájaként jön létre, és ára van. A mobilszolgáltatónak fizet, a net pénzbe kerül, csak épp a tartalom legyen ingyen. Ma ez a bizarr realitás.”

http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/romokban_a__hazai_cd-_es_dvd-kiadas/2163533

A zeneszerzők-szövegírók az Artisjus útján előfizetőnként mindössze havi 200 Ft jogdíjat kérnek a korlátlan zenehallgatást szabad kiválasztással nyújtó szolgáltatóktól. Ez azt jelenti, hogy az emberek a több ezer forintos havi internetszámláik fölött minimális többletdíjért már jogszerűen és szabadon élvezhetnék a teljes zenei világrepertoárt.

„Az ilyen szolgáltatások azonban nem tudnak megerősödni, mert a keresletet elszívják a jogsértő fájlcserélő hálózatok. És tegyük hozzá halkan, amíg ezekhez a tartalmakhoz ingyen hozzá lehet jutni és a morál nem igazán változik, addig nehéz elfogadtatni az emberekkel, hogy miért jobb az eredeti, a legális. Emellett a nemzetközi médiavállalatok is nehézkesen biztosítják saját jogaikat magyar jogszerű szolgáltatásokhoz.” – mondja Tóth Szabi. – „Ezért kérjük a kulturális kormányzatot, hogy a francia, angol és spanyol példákhoz hasonlóan mielőbb kezdje meg egy Digitális Tartalom Stratégia kidolgozását. Az Artisjus ehhez minden segítséget megad.”

 
· 1 trackback Címkék: internet artisjus fájlcsere digitális tartalom stratégia

A bejegyzés trackback címe:

https://eszerint.blog.hu/api/trackback/id/tr332091572

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Artisjus a kedvencem – a cd-jüket hol lehet letölteni? 2010.06.19. 01:13:00

Már megint ezt a furcsa Egyesületet kell hogy olvassam. Jó, nem kell, de elolvastam. Itt olvastam el. Már megen berágtam. Ezekre mindig berágok. Idézek az Elektronikus kereskedelem, szerzői jog, internet. Az MSZJF és a MIE közös blogjából. Tóth Szabolc...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

eszjéééóóó 2010.07.06. 15:35:23

A július 6-i Népszabadságban két cikk jelent meg a témához, amely közül a kommentár érdemel figyelmet:

nol.hu/lap/allaspont/20100706-zenes_felar

tothpb 2010.07.06. 23:38:08

Az Artisjus helyreigazítási kérelmet adott, annyi tárgybeli tévedés (valótlanság) van a cikkben.
- mindkét esetben a Rendőrség járt el (nem az Artisjus)
- egyik esetben a ProArt, másikban a MAHASZ tett (valószínűleg) feljelentést (nem az Artisjus)
- a kettőből az egyik eljárás a nyilatkozatot megelőzően született (és nem utána)
- nyilván nem magyar kuriózum az üres hordozó díj, hanem Európa túlnyomó többségében létezik
- a sajtó a reprográfiai jogdíjból részesedik...

stb.