Az USA jogérvényesítési stratégiája

Egy hete, június 22-én küldték meg az amerikai Kongresszusnak és az elnöknek az USA jogérvényesítési stratégiáját. Nem ad hoc tervezésről van szó, 2008 óta jogszabály kötelezi a Intellectual Property Enforcement Cordinatort (kb. Szellemi Tulajdon Érvényesítési Koordinátort) arra, hogy évente előkészítse a stratégiát. Ha kis mértékben sem ismerném az USA gyakorlatát, önmagában ez a dokumentum is meggyőzne arról, hogy az USA nem viccel, ha hatékony jogérvényesítésről van szó. Nézzük az idei stratégia kiemelt pontjait:

1. Jó példa mutatása: Az adminisztráció gondoskodik arról, hogy a szövetségi kormányzat ne használjon jogsértő termékeket. Nem tévedés, a szövetségi stratégia első eleme az önvizsgálat szükségessége. Victoria Espinel (aki betölti a koordinátori pozíciót) helyesen ismerte fel, hogy enélkül nem lehet kellő hitelességgel eljárni.
2. Átláthatóság: Támogatni fogják a jogérvényesítési politika átláthatóságát. Ismét egy helyes helyzetértékelésre utaló momentum, rögvest a második helyen, az USA-t ugyanis nagyon sokan támadták ACTA tárgyalások során mutatott – nem épp az átláthatóságra irányuló – magatartása miatt.
3. Koordináció: Tovább növelik a koordinációt a jogérvényesítés hatékonyságának növelése érdekében. Ez egy örökzöld és hihetetlenül fontos téma, a jogérvényesítésben érintett szervezetek ugyanis – úgy tűnik – kellő és formalizált kapcsolattartás nélkül forrásaik egy részét rövidtávú hivatali/szervezeti érdekükben hasznosítják.
4. Nemzeti érdekek védelme külföldön: A kereskedelmi partnerek és a nemzetközi szervezetek bevonásával tovább erősítik az amerikai jogok érvényesítését külföldön. Ez a fejezet jól mutatja a nemzetközi jogérvényesítés két fő eszközét: az USA eddig is kétoldalú kereskedelmi egyezményekkel és alapvetően kereskedelmi célú nemzetközi egyezményekkel érte el céljait. Ezeket az elemeket fogja – az USA tervei szerint – kiegészíteni a jogérvényesítésről szóló ACTA, amely jól illeszkedik a szerzői jog kereskedelmi vetületét előtérbe helyező megközelítéshez.
E pontban a stratégia külön megemlíti az amerikai jogosultak érdekeit sértő jogellenes honlapok elleni küzdelem fontosságát, amelyek gyakorlata – megítélésük szerint – sérti az amerikai gazdaság biztonságát. A helyzet javítása érdekében a stratégia szerint igénybe kell venni az amerikai diplomácia és szövetségi ügynökségek kapcsolatait is.
5. Értékesítési csatornák ellenőrzése: Az értékesítési láncok és a határok szigorúbb felügyeletét kimondó fejezet középpontjában természetesen nem a szerzői jog, hanem elsősorban a hamis/hamisított gyógyszerek állnak. Az interneten elkövetett jogsértések esetén ugyanakkor általános jelleggel vetíti előre a stratégia azt, hogy a szövetségi kormányzat kiemelten fog foglakozni a területtel.
6. Statisztikai megközelítés: Az adatok rendszerezett begyűjtésével és kezelésével folyamatosan nyomon fogják követni a jogérvényesítés hatását otthon és külföldön. E tevékenység elvégzése során folyamatosan mérni fogják a jogérvényesítésre fordított erőforrásokat, a szellemi tulajdonnal kapcsolatos iparágak gazdasági hatását, a jogalkotás esetleges szükségességét.

A stratégia legtanulságosabb része azonban nem a fenti pontok áttekintése. A záró fejezetek ugyanis a jogérvényesítésben érintett szövetségi hivatalok, ügynökségek pontos feladatleírását, és 2010. évi tervét foglalja össze. Szervezettség, előre meghatározott feladatkörök, egyeztetett akciótervek és ezekből következő hatékony működésre képes állami apparátus.

 
Címkék: usa szerzői jog jogérvényesítés

A bejegyzés trackback címe:

https://eszerint.blog.hu/api/trackback/id/tr402118192

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.