Az ACTA tervezetének végleges változata
Az előzetes ígéreteknek megfelelően az amerikai kormány kereskedelmi politikájáért felelős szerve, az USTR (Office of the United States Trade Representative) október elején nyilvánosságra hozta a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Egyezmény (Anti-Counterfeiting Trade Agreement, ACTA) tervezetének végleges változatát.
A most publikált változat az ACTA tárgyalások 12., Japánban megtartott fordulóján hozott megállapodásokat tartalmazza, és nagy valószínűséggel a tárgyaló felek ezt a változatot fogják végül elfogadni (ha aláírásra sor kerül).
Az ACTA végleges változata hat fejezetet foglal magába.
Az első fejezet tartalmazza a bevezető rendelkezéseket. Ezek közül kiemelendő, hogy az ACTA nem mentesítheti az aláírókat más jogforrásból származó kötelezettségeik teljesítése alól, illetve, hogy az ACTA minimum-rendelkezéseket tartalmaz, amelyeknél szigorúbbakat a tagok elfogadhatnak. Az ACTA alapelve, hogy a megvalósítás konkrét módját a tagokra bízza, saját nemzeti jogrendszerük és szokásaik alapján. Az ACTA továbbá nem foglalkozik a szellemi tulajdonra vonatkozó anyagi joggal, e tekintetben minden esetben az érintett tag nemzeti joga érvényesül.
A második fejezet a jogérvényesítésre vonatkozó szabályokat tartalmazza. A tervezet külön foglalkozik a polgári jogérvényesítéssel, a határvédelemmel, illetve a büntetőjoggal. Polgári ügyekben a tervezet elvárja, hogy a tagállamok hatékony eszközöket biztosítsanak a jogsértések megakadályozására, illetve megelőzésére. Az ACTA a tagok számára lehetővé tenné a camcording (filmek mozi vetítés alatti rögzítésének) büntetőjogi fenyegetését, erre ugyanakkor nem kötelezné az aláírókat. A második fejezet foglalkozik továbbá a digitális környezetre vonatkozó speciális szabályokkal is. E tekintetben a tagok egyebek mellett kötelesek biztosítani, hogy a nemzeti jog szerinti eljárások ne korlátozzák a jogszerű tevékenységet, illetve biztosítsák az alapvető jogok érvényesülését, a tisztességes eljárást és a magánélet védelmét (privacy). Az ACTA megerősíti továbbá a hatásos műszaki intézkedések és a jogkezelési adatok védelmét.
A harmadik fejezet a jogérvényesítés gyakorlati hátterével foglalkozik. E szerint a tagok kötelesek elősegíteni a hatóságok speciális ismereteinek bővítését, illetve a jogérvényesítéshez szükséges statisztikai adatok összegyűjtését. Az átláthatóság és nyilvánosság érdekében kötelesek továbbá a tagok a jogérvényesítési információkat elérhetővé tenni, és tudatosság növelő kampányokat támogatni.
A negyedik fejezet a nemzetközi koordinációt járja körbe, az ötödik az ACTA intézményi hátterét (ACTA Bizottság), a hatodik pedig a záró rendelkezéseket írja le.
Az ACTA hatályba lépéséhez mindösszesen hat állam ratifikációja szükséges. A tervezet szerint az ACTA három hivatalos nyelven, angolul, franciául és spanyolul készül el.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.