"Digitális reneszánsz" küszöbén
2011. január 10-én napvilágot látott a ’Comité des Sagés’ elnevezésű magas szintű vitacsoport jelentése, mely szerint Európa kulturális örökségének online elérhetővé tételével, digitalizálásával új korszak, „digitális reneszánsz” veheti kezdetét.
A jelentés kihangsúlyozza a digitalizálásban rejlő gazdasági előnyöket, és felszólítja a tagállamokat, hogy mihamarabb tegyenek lépéseket a múzeumaikban, könyvtáraikban, archívumaikban található gyűjtemények online hozzáférhető tétele érdekében. A gazdasági előnyök elsősorban az idegenforgalom, a kutatás és az oktatás területén jelentkeznének új innovatív szolgáltatások megjelenésének formájában.
A Bizottság digitális menetrenddel kapcsolatos átfogó stratégiájába beépülő jelentés a következő főbb ajánlásokat tartalmazza:
a) A tagállamoknak 2016-ig minden köztulajdonban álló művet az Europeana rendelkezésére kell bocsátaniuk, továbbá biztosítaniuk kell minden közpénzen digitalizált anyag online elérhetővé tételét.
b) A kereskedelmi forgalomban már nem kapható, de még szerzői jogi védelem alatt álló művekhez online hozzáférést kell biztosítani. Ebben a körben elsősorban a jogtulajdonosok feladata a művek digitalizálása és hasznosítása, viszont ha ők nem teszik ezt meg, akkor a kulturális intézményeket kell feljogosítani - a jogtulajdonosoknak fizetett jogdíj ellenében - e művek online elérhetővé tételére.
c) A digitalizálás terén elő kell segíteni a magán- és közszféra közötti partnerségek kialakulását.
d) Az Europeana köteles minden kulturális anyag másodpéldányát archiválni a gyűjtemények digitális formában való megőrzésének biztosítása érdekében.
e) A tagállamoknak növelniük kell a digitalizálásra szánt finanszírozási összeget.
f) Mindenképpen megoldást kell találni az árva művek problémájának uniós szintű kezelésére annak érdekében, hogy ne legyen jogi akadálya e művek felhasználásának sem. Az árva művek szabályozásának meg kell felelnie egy un. „nyolc lépcsős tesztnek”, melynek a következő elemei vannak:
1. Minden uniós tagállam köteles szabályozni az árva művek kérdését.
2. Az árva művek szabályozásának ki kell terjednie a szöveges, audiovizuális, képzőművészeti alkotásokra, előadóművészi teljesítményekre és hangfelvételekre is.
3. Ha egy műnek vagy teljesítménynek elismerik „árva” voltát a származási országában, akkor az egész EU területén árva műnek kell tekinteni.
4. Az elismerésnek határon átnyúló jellege kell, hogy legyen, ami azt jelenti, hogy minden árva mű, melyet egy tagállamban online hozzáférhetővé tettek, online hozzáférhetővé kell tenni az EU területén vagy az egész világon.
5. A magánszféra szereplőit is be kell vonni az árva művek kezelésére kidolgozandó tagállami szabályozásokba.
6. Mindenképpen gondoskodni kell a jogtulajdonos díjazásáról, ha a jogtulajdonos az árvának minősített mű felhasználásának megkezdését követően előkerül vagy személye utóbb ismerté válik.
7. A tagállamoknak arra kell törekedniük, hogy az árva művek kezelésének költségei arányban álljanak azok kereskedelmi értékével, tehát a régebbi művek esetében kevésbé intenzív keresést kell lefolytatni, mint az újabb művek esetében.
8. Ösztönözni kell a jogtulajdonosok jogosultságait tartalmazó adatbázisok felállítását, és az árva művek európai nyilvántartását elérhetővé kell tenni az Europeana honlapján.
Végezetül megemlítenék néhány olyan új felületet, ahol a filmörökség egy-egy szelete legális formában otthonra talált:
www.videoactive.eu/Videoactive/home.do
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
