Elfogadták az új Alaptörvényt
2011. április 18-án az Országgyűlés elfogadta Magyarország új Alaptörvényét.
Az Alaptörvény a szellemi tulajdonjogok szempontjából jelentős újítást nem hoz, etekintetben is igaz az a megállapítás: a korábbi szabályozás alapvető struktúráján érdemben nem változtat.
Az, hogy az Alaptörvény nem említi a szerzői jogi védelmet vagy tágabb értelemben a szellemi tulajdonjog oltalmát, nem egyedülálló, sőt, kifejezetten jellemző kodifikációs megoldás a fejlett országokban. (Igazság szerint alig van olyan ország, amelynek az alaptörvénye kifejezetten foglalkozna a szellemi tulajdonjogok védelmével. Ez annak ellenére van így, hogy több univerzális hatályú nemzetközi emberi jogi egyezmény a szellemi tulajdonjogot önálló emberi jogként ismeri el.)
Ezekhez képest ugyan az Európai Unió Alapjogi Chartájának - az EU ma már kötelező erővel bíró "Alkotmányának" - 17. Cikke kifejezetten haladó módon tartalmaz egy utalást arra, hogy a szellemi tulajdon is ugyanolyan alapjogi védelemben részesül, mint a tulajdonhoz fűződő jog. Ennek szó szerinti, egyszerű tükrözése azonban - e blogbejegyzés szerzőjének saját szakmai véleménye szerint - talán jobb is, hogy nem jelenik meg a magyar Alaptörvényben.
Ez a - 2012. január 1-ig még hatályos, de már "régi" Alkotmányhoz hasonló - hallgató kodifikációs attitűd ugyanis kiegyensúlyozottabb lehetőséget nyújt az Alkotmánybíróságnak a szellemi tulajdonjogok sajátosságait árnyaltan figyelembe vevő megítélésének megőrzésére. Továbbra is rugalmas értelmezési lehetőség nyílik így arra, hogy a szerzői jogok egyes aspektusai közvetlenül az emberi méltósághoz való jogból (II. cikk), az információs szabadságból (VI. cikk), a gondolat szabadságából és a véleménynyilvánítás szabadságából (VII. és IX. cikk), a művészet és a kutatás, az oktatás és a tudomány szabadságából (X. cikk), vagy a művelődés szabadságából (XI. cikk) kerüljenek levezetésre.
Az új Alaptörvény XIII. cikke szerint a tulajdonjog társadalmi felelősséggel jár. Reményeim szerint ezt a fordulatot az Alkotmánybíróság a szerzői jog határainak (és különösen a szabad felhasználásoknak) az értelmezésénél fogja majd alkalmazni. Magától értetődően a Magyarország nemzetközi és uniós szerzői jogi és egyéb kötelezettségei által megrajzolt kereteken belül.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.