Konferencia az audiovizuális ipar jövőjéről az EU magyar elnöksége rendezésében
2011. április 19-20-án a Néprajzi Múzeumban zajlik az EU magyar elnöksége rendezésében az audiovizuális ipar jövőjéről szóló, elsősorban az EU képviselőinek szóló, de csak igen kevés magyar szakmai szervezet részvételével zajló konferencia (gyakorlatilag a ProArt és a Magyar Telekom képviselőit láttuk).
Az első nap első paneljében a bevezető beszédet Nyitrai Zsolt államtitkár és Antti Imari Peltomaki tartotta, mindketten a kihívásokat, az együttműködést, a közös célokat és a konszenzusos megoldásokat hangsúlyozták.
Dobay Róbert az RTL Klub képviseletében elmondta, hogy komoly változtatásokat eszközöltek az újabb elvárásokhoz igazodóan. Jelentősen leegyszerűsítették a portfóliójukat, csatlakoztak a web2 platformokhoz. Az új médiában való jelenlétük (www.rtlmost.hu) heti 500 ezer látogatót vonz. Jelenleg az a nagy kérdés számukra, hogy együttműködjenek-e vagy versenyezzenek a youtube-bal, hulu-val, google tv-vel. Végül megjegyezte, hogy persze kell a jövővel foglalkozni, de érdemes a jelenben élni :)
Dragoslav Zachariev az EuroVod (www.universcine.com) képviselője bemutatta azt a Franciaországban és Belgiumban hozzáférhető szolgáltatást, amely európai filmek video-on-demand hozzáférhetővé tételére épül és egy rendkívül informatív honlapot is üzemeltet. A szolgáltatás legnagyobb részben francia filmeket tartalmaz, nagy arányban kelet-európai filmeket is és ezen belül olyan magyar filmesek alkotásait is, mint SZabó István, Tarr Béla, Makk Károly. (Itt meg kell jegyezni, hogy ezen alkotók filmjei hasonló szolgáltatásban ma Magyarországon nem hozzáférhetők.) A hozzászólások keretében arra utalt, hogy inkább nemzeti, specializált szolgáltatásokat indítanának más országokban. A feliratokat pedig külön fájlban tárolják.
Ted Shapiro az MPA-től beszélt az alapvető üzleti modellekről, és már-már hittérítői lelkesedéssel győzte meg a közönséget, hogy ezt az iparágat a szerzői jog élteti, és ez az alapja az újabb és újabb üzleti modelleknek is. Előadása végén - csak hogy tudjuk, tisztában van az iparág helyzetével - a Csillagok háborúja stáblistáját vetítette le. Ő egy híres amerikai komédiást idézett végül, aki azért foglalkozott a jövővel, mert ott volt az élete hátralévő része. :)
Glen Harper, az iPONT International (www.ipont3d.com) vezetője egy izgalmas új platformot mutatott be, amelyet úgy lehet jellemezni, hogy három dimenziós látást tesz lehetővé, a buta szemüvegek nélkül. A technológia már rendelkezésre áll nem csak a televíziózáshoz, hanem a videótelefonáláshoz és a 3D játékokhoz is. Úgy tűnik, ismét minőségi ugrás előtt áll a médiafogyasztás.
A második panelt Rófusz Ferenc, a Légy Oscar-díjas rendezője video-üzenete nyitotta, aki a film létrehozásáról beszél, arról, hogy a film először az Ottawai Filmfesztiválon nyert, számos díjat begyűjtött és végül az Oscart is megkapta. Fiatal alkotóként nagyon örült, hogy bekerült a versenybe, de itthon esélytelennek tartották és nem finanszírozták a kiutazását. Végül az hangzott el, hogy az úti okmányai miatt nem veheti át a díjat. Az ott jelenlévő Dósai elvtárs vette át Rófusz Ferencként a díjat, akitől aztán ezt visszavették. Végül Rófusz Ferenc a Szabad Európa Rádióból értesíült arról, hogy ő nyert. Hónapokkal később vette át a díjat. Kaphatott volna egy szerződést, de mivel a Reagan kormányzat alat szocialista országok alkotói nem kaptak zöld kártyát, haza kellett jönnie. Holtpont, Gravitáció című filmjei is számos díjat gyűjtöttek be. Később Németországban és Kanadában dolgozott. Tíz éve újra Magyarországon él. Végül a Ticket című filmjéről beszél, amely arról szól, hogy a kamera egy ember szemében van és úgy mondja el az élettörténetet, hogy végig az illető szemén keresztül látjuk a világot. A fia 3D animátor, követve a technikai változásokat, hiszen ma már a papír alapú animáció is részben digitális. De nem csak az alkotásban, hanem a forgalmazásban is nagy változás következett be, hiszen a közönség sokkal könnyebben elérhetővé vált, eltűntek a határok.
2. panel
Emmanuel Joly a Bizottságtól a panel bevezetőjében hangsúlyozza, hogy megváltoztak a fogyasztási szokások. A közönség jobban kapcsolatban áll az alkotókkal. Az EU filmipara 2800 játékfilmet állít elő évente (az USA-ban átlagban 520 nagyjátékfilm készül). Nem az a kérdés, hogy van-e elegendő tartalom, hanem hogy vannak-e megfelelő csatornák.
Peter De Maegd a Potemkino (www.potemkino.wordpress.com) képviselője bevezetőjében azt említi, hogy 2006 óta az év embere mindig a fogyasztó. Egyiptomban a forradalmat is az internet alakította. Változik a közönség szerepe: aktív alakítóvá vált. A hálózat átalakulása is nyomon követhető már (ld. még Barabási Albert László: Behálózva), a centrális hálózatok helyett osztott hálózatok jönnek létre. Ez is azt mutatja, hogy más a szerepe már a közönségnek.
Az általa rendezett kollaboratív filmben, amelynek forgatókönyve itt hozzáférhető: http://potemkino.files.wordpress.com/2010/07/art-drama-20-concept-text1.pdf, a The Artists-ban öt nagy múzeumból eltűnik öt híres festmény. Ez egy öt részes minisorozat, amelyet párhuzamosan sugároznak Európában. A szereplők művészek, akik illegális módon új alkotást hozzon létre régiekből. Időközben meg is ölnek egy alkotót. A képek utáni hajsza így folytatódik. Végig is lehet nézni a filmet, de a ... oldalon keresztül együtt is lehet nyomozni a rendőrséggel.
Ian Christie filmes könyvíró, az Europa Cinemas (www.europa-cinemas.org) képviselője, történész arról beszél, hogy a film a kezdetekor nagy illúzió és nagy kiábrándulás is volt egyben, hiszen fekete-fehér volt és kétdimenziós. Ma már - az Avatar-nak köszönhetően - megvalósult a varázslat. Ugyanakkor a múlt évben 13%-kal csökkent Magyarországon a mozilátogatók száma (ez nemzetközi trend, bár van, ahol lényegesen kisebb az esés). Még azzal együtt is, hogy a mozik gyönyörű régi épületek, bár ezek ma már nem felelnek meg a technikai fejlődés kihívásainak. Ráadásul ma a tartalmak 15%-a alternatív tartalmaknak jut. (Kedvenc példája ugyanakkor a Met 3D-s előadása, amelyet sok moziban lehet nézni. Érdekes, hogy egy 19. századi műfaj ekkora közönséget vonz. Magyarországon a Művészetek Palotájában és az Uránia Moziban lehet követni az előadásokat.) Nem hiszi, hogy bármilyen hordozó eltűnne, legfeljebb az arányuk fog változni a piacon és a funkciójuk fog átalakulni. (Ld. Criterion DVD-k, amelyek az audiovizuális tartalmon kívül számos tartalom is van.) Úgy látja, hogy a TV egy nagyon konzervatív eszközzé vált, kevés térrel az innovációra. Ők a saját szervezetükben arra biztatják a mozikat, hogy próbáljanak a digitális kulturális környezet részévé válni. Két példája a Watershed Bristolban és egy másik Göteborgból. MInden évben van Bolognában egy konferenciájuk, amelynek állandó témája, hogyan válhatna érdekes térré a mozi a fiatalok számára, hiszen nekik alapvető igénye van az interaktivitásra, a kereshetőségre, illetve hogy lehet megoldani azt a problémát, hogy a mozinéző közönség elöregszik. ZÁrásként azt mondja, hogy már Lumiére is azt gondolta, hogy 3D-snek és színesnek kell lennie a filmnek. Neki egyébként ez már az 1930-as években sikerült.
Yvon Thiec az Eurocinema (www.eurocinema.com) képviselője elsődlegesen fontosnak tartja a Digitális Cselekvési Terv végrehajtását. Másodsorban pedig a tartalmak megvédésére kell figyelmet fordítani. Európai szintű koordinációs minimumot kell létrehozni. A kalózok ellen keményen küzdeni kell. Hálás a Bizottságnak, hogy ezen a területen jogalkotási lépéseket tervez. Köszöni a magyar elnökségnek, hogy külön kérdőívet készített a jogérvényesítési irányelv tekintetében. Alapvető kérdés, hogy a hozzáférést biztosító szolgáltatók megítélése hogyan alakul.
A szabályozásnak azonban lehetőséget kell adnia a tagállamok számára az önálló kreatív alkotások létrehozatalára. Ugyanakkor a digitális technológia elterjesztése számos tagállam számára gond, amin segíteni kellene. Sajnos úgy tűnik, az új technológiák legkésőbb az európai filmeket vetítő mozikba jutnak el. Szükséges emellett az asszisztencia megfelelő létrehozása is. Csökkenteni kell az audiovizuális tartalmak online felhasználásának ÁFA-kötelezettségét is, annak érdekében, hogy ez serkentse a hozzáférést.
Szabó István Oscar-díjas filmrendező a Federation of European Film Directors (www.filmdirectors.eu) képviseletében szól. A 20. század második felében az audiovizuális tartalom lett az uralkodó tartalom. A mozi egy kulturális döntés, egyúttal egy csoportválasztás és egy aktív kapcsolat az alkotó és a közönség között is. A TV ezt megváltoztatta, kevésbé csoportos, de a kreatív munka igénye változatlan. (Ld. még Led ZEppelin The song remain the same) Az internet is sok mindent megváltoztatott, de a kreatív munka igénye itt is fennáll, bár ez is átalakulóban van, hiszen gyorsabb, digitális, színes a technika. Emellett megnőtt az igény a fokozott védelemre is, az online tartalmak ellenőrzése különösen nehéz, amiért az online szolgáltatók morális felelőssége nagy. Hangsúlyozza, hogy ha senki nem fizet az alkotónak, az alkotó elveszíti a lehetőséget, hogy ebből éljen, a hobbitartalmak fognak uralkodni. Az illegális hozzáférhetővé tétel megöli a filmipart, több milliárd dollár bevételkiesést okozott a jogosultaknak, és számos munkahely megszűnését jelenti. Véleménye szerint a jogalkotónak nem az almát lopó gyerekek ellen kellene fellépnie, hanem ezt a helyzetet kellene megoldania. Üzenete, hogy az európai film él és nem csak a romok szólnak Európáról.
Ebédszünetben megnézhettük az egyik kiállítást a múzeumban a magyarok történetéről. Láttunk csodaszép régi népviseleteket ember nagyságú bábokon, haltartó csónakot, 7 ágú gyertyatartót, húsvéti Mária-ruhát, kálvinista asszonyruhát, szemfedőt, tisztaszobát, református templombelsőt, dudasípot, tekerőlantot és busóálarcokat.
3. panel
Vincent Letang a Screen Digest elemzője a panel vezetője.
Agnes Lanoe az Arte France (www.artefrance.fr) stratégiai vezetője beszél. Ez volt az első TV, amelyik az első VoD szolgáltatást indította, 2006-ban. Igen fontos számukra a digitális disztribúció, bár ők az egyik legrégebbi francia TV. Hamar megértették, hogy ezzel a kihívással élniük kell. TEljesen proaktívak, nem félnek a digitális forradalomtól. ADSL-en keresztül mennek a tartalmak jórészt. De eljutnak a fogyasztókhoz kábelen, műholdon és mobilon is. A Philips-szel együttműködve a késleltetett digitális adást ők kezdték meg először. Vannak olyan alkalmazásaik, amelyeket 250 ezerszer töltöttek már le. Ennek eredménye egy igen összetett megjelenési platform. Honlapjaikon franciául és hollandul érhetők el a tartalmak. Van online rádiójuk is. A VoD szolgáltatásuk nem csak az audiovizuális tartalmakra terjed ki, hanem számos egyéb szolgáltatás is, pl. hangoskönyvek. TÁmogatják az EU-s programokat, amelyek a kreativitást szolgálják. UGyanakkor nekik is szembe kell nézni azzal a személyes kérdéssel, hogy öt év múlva mit fog jelenteni a televíziózás.
Alessandro Dionisi Vici ipari klaszterek integrációjával foglalkozó tanácsadó arról beszél, hogy a felhasználói viselkedés mennyire határozza meg a terjesztést és a gyártást. "pulling" a kereslet fogalma. A digitális médiadisztribúciónak vannak új típusú szereplői: kreatív fogyasztók, digitalizált archívumok, közvetítők. A legtöbb szereplő aktív interakcióban van a többivel. Nem csak az új tartalmak, hanem a kulturális örökség is egyre inkább elérhetővé válik. A pulling során szolgáltatónak oda kell figyelnie arra, hogy merre megy a fogyasztó, kifejezetten specializált csapatok vannak, amelyek arra figyelnek, hogy milyen igénye van a fogyasztónak. Ma már érett technológia áll rendelkezésre, amely a tartalmak közti kapcsolatokat megjeleníti.
David Wheeldon BSkyB TV-től, a legnagyobb angol fizetős TV-szolgáltatótól van. 2 milliárd fontot fognak ebben az évben rákölteni a tartalomra. Új csatornákat indítottak, a sky living a női nézőket célozza, illetve a sky drama csatornát, ahol a Mad Dogs hatalmas siker. A HBO-val is szoros az együttműködésük. A műholdas kábeltv-szolgáltatással jelentősen léptek előre, a HD+ is népszerű. Ma az az alapvető megközelítés, hogy hogyan bővíthető a választék és hogyan lehet kényelmesebb a szolgáltatás, valamint hogy hogyan lehet a legjobban élvezhető a műsor. Ilyen módon a fogyasztó dirigál. Vannak mobil alkalmazásaik is, iPhone, iPad, Blackburry, 3G, wifi platformokon keresztül is hozzáférhetők a tartalmak.
Caterina Bortolini az ETNO-tól (www.etno.eu) arról szól, hogy a web 2 radikálisan növelte a tartalomfogyasztási potenciált. A szabályozás célja a fogyasztó védelme, ami egyúttal megszorításokat is jelent a szolgáltatók számára. Az EU szabályozás különösen érzékeny terület. A Digitális Cselekvési Terv szerint 2020-ra sokkal szélesebb körűnek kell lennie a hozzáférésnek és gyorsabbnak is kell lennie. Igen nagyok a tartalomátvitel volumenének növekedésére irányuló elvárások is, ami hatalmas megterhelés és beruházási igény is egyúttal. A hírközlési szolgáltatók úgy gondolják, ehhez a növekedéshez az értéklánc többi tagjának is aktívan hozzá kell járulnia. Az ETNO tagjai kiemelt figyelmet fordítanak a szerzői jogokra is. A jogosultak úgy tűnik, különösen szorgalmazzák, hogy a távközlési szolgáltatók ellenőrizzék a tartalmat, illetve ahol a szolgáltatók tartalomszolgáltatók is, ott szükséges a szigorúbb szabályok érvényesítése is. REméli, hogy a Bizottság nemsokára publikálja az IPR stratégiát is, ez sokat fog segíteni. Mindenesetre egyelőre azon az állásponton vannak (utal itt ki a C-70/10 Tiscali-esetben kiadott főtanácsnoki véleményre), hogy nem lehet őket előzetesen kötelezni az ellenőrzésre. REméli, hogy az EU Bíróság is helyet fog adni ennek az álláspontnak.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Grad-Gyenge Anikó 2011.05.02. 16:17:19
www.eu2011.hu/event/conference-future-audiovisual-industry