Közvetítés a 2011-es ALAI konferenciáról, Dublinból - I. rész
Kedves Olvasók!
Az E-szerint legjobb hagyományai szerint élőben közvetítjük a konferencián történteket, röviden összefoglalva az elhangzott előadásokat. Aki behatóbban ismerkedne valamelyik anyaggal, elolvashatja a prezentációk teljes szövegét, amint azok az eddig megszokott rendszer szerint, várhatóan pár hónapon belül megjelennek az ALAI gondozásában. Természetesen a delegált tagok is állnak rendelkezésre.
André Lucas – What is a work?
Az ALAI tanulmányi napok nyitóbeszédei után az első topikot André Lucas nyitotta a szerzői jog alapkérdésével: mi minősül szerzői műnek?
A szerzői alkotás fogalom nemzetközileg is alapvető eleme az eredetiség jelleg. Az előadó illuzórikusnak nevezte az eredetiséget, mert mindig ügyenként és esetenként kell vizsgálni és eldönteni, hogy mi minősül eredeti jellegűnek és mi nem. Összehasonlítva az ALAI tanulmányi napokra elkészített nemzeti riportokat, megállapítható, hogy a nemzeti szerzői jogok általában nem adnak pontos meghatározást – vagy egyáltalán semmilyen meghatározást – a mű fogalmára és azon belül az eredetiség fogalmára sem.
A görög szerzői jogi törvény tartalmaz egy definíciót, de csak annyit mond, hogy a szerző szellemi tevékenységéből fakadónak kell lennie, ami valljuk be, nem túl hasznos meghatározás és nem visz bennünket közelebb az eredetiség fogalmához.
A conceptual arts/short works témájával folytatódott az előadás, a conceptual arts fogalma sok mindent jelenthet, és nemzeti jogonként változó, hogy mi tartozik bele és melyeket védi a szerzői jog. A német szerzői jogban az anyagi formában meg nem jelenő művek nem állnak szerzői jogvédelem alatt, a brit joggyakorlat pedig az emberi beavatkozás nélkül keletkező „alkotásokat” nem tekinti szerzői műveknek.
A short works körében az előadó kiemelte, hogy nagyon rövid szövegek is állhatnak védelem alatt, mint például a portugál joggyakorlatban, de az osztrák bírói gyakorlat is számos példát tartalmaz, mivel az osztrák legfelsőbb bíróság kilencvenes években hozott döntése alapján egy dal egyetlen sora is élvezhet önmagában szerzői jogi védelmet, azonban az osztrák joggyakorlat megtagadta a szerzői jogi védelmet az egyetlen szóból álló alkotástól. Nem így a holland bíróság, amely szerint egyetlen szó is állhat szerzői jogi védelem alatt.
A sportesemények önmagukban nem állnak szerzői jogvédelem alatt, elgondolkodtatóak azonban azok, amelyek művészi mozdulatokat is tartalmaznak, mint például a jégtánc/műkorcsolya.
Az eredetiség szintjével kapcsolatban az előadó kiemelte, hogy a legtöbb nemzeti jogban nem került meghatározásra semmilyen eredetiség szint, a kontinentális jogrendszerekben azonban általában magasabb az eredetiség szint és az eredetiség szubjektív értelmezése terjedt el, szemben a copyright rendszerekkel, ahol az eredetiség szint alacsonyabb, a szerző személyisége nem kell, hogy megjelenjen a műben és objektív eredetiség értelmezést alkalmaznak. Ezt támasztják alá a London Press döntés, az izraeli legfelsőbb bíróság döntése 2000-ből és egy 2005-ös brit bírósági döntés is.
az előadó személyes véleménye szerint az eredetiség megítélésénél az objektív megközelítés alkalmazandó, mivel olyan tipikus műveknél, mint a katalógusok, használati útmutatók, a szerző személyiségét nem tükrözik.
Az eredetiség szintjét illetően is eltérés van a kontinentális szerzői jog és a copyright rendszerek között, ugyanis a kontinentális szerzői jogi rendszerekben az eredetiségnek egy minimális szintjét követelik meg, míg a copyright rendszerek a kreativitás minimális fokát.
Ezt követően a szerzői jogvédelem határkérdéseivel, a parfümök és a kulináris alkotások szerzői jogi védelmével kapcsolatos előadások következtek.
Antoon Quadedvlieg:
A látáson és halláson kívüli érzékelésre alkotott művek: parfümök és más példák
Az általános jellegű összefoglalót követően a szerzői jogi védelem egy határterületére, a parfümökre kalandoztunk. Az elsődleges kérdés itt az volt, hogy állhat-e egy parfüm szerzői jogvédelem alatt, és ha igen, akkor milyen típusú felhasználások alkalmazhatóak rá és melyek nem.
A legtöbb nemzeti szerzői jog nem védi a parfümöket. Van azonban olyan ország, ahol védelmet élvezhetnek, ez például Hollandia. A holland bírói gyakorlat alapján a parfümökre azonban értelemszerűen nem alkalmazható minden korlátozás és kivétel a szerzői jogban, és másképp kell megközelíteni a felhasználás fogalmát is. Egy parfüm esetében ugyanis a parfüm viselése nem jelenti egyben a parfüm nyilvános előadását, vagyis a parfüm nyilvános viselését szerzői jogi alapon nem lehet megtiltani. A holland legfelsőbb bíróság ezt a megközelítést kiegészítette azzal, hogy a parfüm felhasználása elsősorban kereskedelmi jellegű felhasználás esetén valósul meg.
Marie Christine Janssens: Kulináris alkotások védelme
A parfümök kétség kívül nagyon érdekes, bár nem túl életszerű szerzői jogi boncolgatását követően egy szintén a szerzői jog egyértelműnek tűnő határterülete, a kulináris alkotások területe következett. Az előadó szerint egyáltalán nem egyértelmű, hogy védettek-e ezek az alkotások.
A kulináris alkotások területén el kell egymástól különíteni az ételeket és az étel recepteket, e két területet egymástól elkülönítve kell kezelni.
Az esetjog vizsgálata alapján nem világos, hogy művészi alkotásként élvezhetnek-e védelmet. A szerző a kérdés eldöntéséhez segítségül hívta a BUE 2. cikkében foglalt mű fogalmat, amely az irodalmi és művészeti műveket védi, kifejezési formájuktól függetlenül.
Az előadó részletesen taglalta a recept felépítését, amely köztudottan az összetevők listájából és a hogyan készítsük el útmutatóból áll, az ételek tekintetében pedig hosszasan elidőzött azon, hogy vajon az étel tartalma vagy tálalása védhető-e a szerzői jog által.
Végül arra a következtetésre jutott, hogy az esélyes a szerzői jogi védelemre, amelyet látni, szagolni, érzékelni lehet. Kiemelte azt is, hogy az ételek molekuláris szerkezete és összetevői önmagukban nem állhatnak szerzői jogi védelem alatt, de állhatnak szabadalmi oltalom alatt vagy védettek lehetnek üzleti titokként is.
A receptek védelmével kapcsolatban végül leszögezte, hogy a recept kifejezésnek minősül, van védhető tartalma, ez lehet a vizuális megjelenése, de sosem az összetevők és az elkészítési útmutató, amely ötletnek minősül és nem áll szerzői jogi védelem alatt.
A recept akkor állhat szerzői jogi védelem alatt, ha többlet elemet tartalmaz, például szójátékot, speciális képeket, ebben az esetben ezek az elemek állhatnak védelem alatt.
Ezt követően az előadó hosszasan elidőzött azon, hogy vajon a szakácsok, akik étellel rajzolnak, kompozíciókat helyeznek el a tányéron, miben különböznek a festőktől? A megoldás sem váratott sokáig magára: az ilyen kompozíciók művészi alkotásként állhatnak védelem alatt, mivel maga az alkotás az étel formájában kerül rögzítésre a tányéron.
Összefoglalásként elmondható, hogy az étel vizuális megjelenése lehet védett, ha eredeti jellegű, de az íze és molekuláris összetevői nem állhatnak szerzői jogi oltalom alatt.
Amikor tehát nekilátunk a tányérunk közepén ránk mosolygó ízlésesen elrendezett étel halom elpusztításának, gondoljunk mindig arra, hogy lehet, hogy most épp egy egyéni, eredeti jellegű szerzői alkotást készülünk megsemmisíteni, vagy legalábbis átdolgozni…
Yves Gaubiac és Mireille van Eechoud: Contemporary Conceptual arts:
Yves Gaubiac:
Yves Gaubiac jogeseteken keresztül mutatta be a conceptual arts joggyakorlatát és szerzői jogi kérdéseit. Először az ún Affaire paradis, de Jakob Gautel ügyet boncolgatta, amelyben egy lepusztult romos ajtó fölé arany színű betűkkel felírták, hogy „paradise”. A kérdés az volt, hogy önmagában a felirat ebben a környezetben védett-e. A francia bíróság az ítéletében megállapította, hogy ha egy szót speciális háttérre festenek, és ezzel megváltozik a szó jelentése, akkor ez művészetnek és egyben szerzői jogilag védett alkotásnak minősül.
Az előadó ezt követően Table basse Yves Klein ügyet tárgyalta részletesen. Az Yves Klein asztal egy speciális kék színű lappal rendelkező, négyszögletű, fémvázas, négylábú asztal volt, amelyet egyedileg terveztek. A versenytárs létrehozta az ugyanolyan kék színű ún. Pigmento asztalt, amely szintén négyszögletű, szintén fémvázas, de más méretű, és más lábmegoldású volt. Az Yves Klein azt kifogásolta keresetében, hogy a Pigmento asztal szintén négyszögletes, rejtett láb designnal rendelkezik, monokróm kék színű asztallapja van, üvegfelülettel.
Az ellenérdekű fél érvelése szerint a kék szín önmagában nem élvez szerzői jogi védelmet, az csak egy kémiai formula, és ráadásul a Klein asztallapon a kék színt nem festőművész vitte fel művészi ecsettel, hanem azt szobafestéshez használt festékszóróval festették, ezért sem állhat szerzői jogi oltalom alatt. Azzal is érvelt a Pigmento, hogy az asztal struktúrája teljesen eltérő.
Az ügyben az első- és másodfokú bíróság döntése ellentétes volt. Az elsőfokú bíróság nem állapított meg jogsértést, azzal érvelve, hogy a Pigmento asztal teljesen eltérő benyomást keltett, a másodfokú jogerős döntés azonban ezzel ellentétben megállapította, hogy a Pigmento asztal sérti az Yves Klein asztal szerzőinek szerzői jogait, mert a francia Yves Klein asztal karakterisztikus elemei, így különösen a kék szín felhasználásra kerültek a brazil Pigmento asztalban.
A szintén az Yves Klein nevéhez fűződő Table doreé ügyben (Table doreé (Yves Klein) – vs. LED table) a bíróság a fenti döntést követve kimondta, hogy másik kék asztalt lehet tervezni és készíteni, lehet akér más méretű, formájú is, de ha a kék szín annyira meghatározó, akkor a másik kék asztal is jogsértő lesz.
Mireille van Eechoud:
Az előadó a conceptual arts fogalmával foglalkozott részletesen, és kifejtette, hogy idetartoznak a városi művek, a digitális művek, az installációk, az immateriális, bio, minimalista művek, a performanszok is. Részletesen foglalkozott a már létező anyagok felhasználásával készült művekkel, és véleménye szerint azért jelent problémát a modern művészet szerzői jogi megítélése, mert a szerzői jog a formára koncentrál.
A conceptual art jellemzője, hogy a szerző előbb megtervezi művét, majd a mű tényleges megalkotása már másodlagos jelentőségű a tervezéshez, mint a tényleges alkotó tevékenységhez képest („all of the planning decisions are made beforehand and the execution is a perfunctory affair”). Példaként hozta fel a falfestményeket, fehér háttérben fekete geometriai formákat.
A fentiek bemutatására Bankssy műveket alkalmazott, például az elefánt a szobában című alkotást, amelyben egy előre meglévő anyagokkal, bútorokkal berendezett szobába tette bele a nagy piros elefántot. A szoba és az elefánt nem védett önmagában, azonban nem számít, mennyi más elem van együtt, mindegy, hogy az elefánt ki van-e festve, az egész alkotás gyűjteményes műként védett, mert az elemek elrendezése egyéni, eredeti jellegű.
Egy másik Bankssy művet is megemlített, amelyben egy tank tartályon az a felirat állt, hogy: „This looks a bit like an elephant.” Az előadó véleménye a tartály azon a helyen és abban az időben ezzel a felirattal szerzői jogi oltalom alatt áll, a felirat azonban önmagában nem védett.
Eredetiség
Alison Firth: Haladás az egységes EU eredetiség-fogalom felé?
Alison Firth, a University of Surrey professzora az Infopaq irányelv alkalmazásával, egyes európai államok jogalkalmazására gyakorolt hatásával kapcsolatban tartott érdekes előadást. A téma középpontjában az idézés megengedhető mértéke, továbbá a legrövidebb, már önállónak tekinthető mű hossza állt.
Párhuzamba állított több tagállami (NLA v. Meltwater ügy – Egyesült Királyság) és nem tagállami (Fairfax ügy – Ausztrália) jogesetben kifejtett érvelést abban a tekintetben, hogy mikor tekinthetünk egy szöveget önálló műnek. Figyelembe kell venni többek között a hosszúsági szempontokat, de főleg azt, hogy a töredék megfelel-e az önálló tartalmi követelményeknek. Abban egységes az álláspont, hogy akkor tekinthető egy szöveg mindenképpen töredéknek, nem-önálló műnek, ha önmagában értelmezhetetlen.
Surrey-i kutató kollégája, Pessi Honkasalo sajnos nem tudott részt venni az előadáson, ám az előadó helyette is felvázolta röviden a finnországi helyzetet, amennyiben az irányelv előtti szokással ellentétben több, korábbi joggyakorlat szerint önálló műnek tekintett rövid szövegről (vásárlócsalogató rövid áruleírások egy online boltban) kimondták, hogy nem tekintendő önálló műnek.
Robert Clark: Kitart az orca verejtéke?
Robert Clark, a University College Dublin oktatója rövid előadást tartott a "sweat of brow" doktrína alkalmazásáról, tehát arról, hogy önmagukban egyéni, eredeti jelleget nem hordozó művek pusztán a beléjük fektetett energia miatt miként válhatnak mégis szerzői művé, szerzői jogvédelem tárgyává.
A common law államok általában a bírói egyedi mérlegelésre bízták a kérdés eldöntését. Ez alapján többször is változott az uralkodó álláspont, hol az illetéktelen felhasználással okozott kár megelőzése (a szerzői jogi védelem mellett), hol pedig a szabad verseny elősegítése, egyes, jellemzően gyűjtemény, adatbázis jellegű művek kiemelten történő kezelésének elkerülése (a szerzői jogi védelem ellen) került inkább alkalmazásra. Kanadában a 2004-es Tele Direct eset meghatározta a jogalkalmazás új irányát az által, hogy a munkába fektetett "képzettség, ítélőképesség és munka" értékét nézték, nem pedig az általános szerzői jogi eredetiség-mércét.
Ausztráliában a 2000-es években is megfordult az álláspont. 2002-ben a Desktop Publishing eset kapcsán szerzői jogi mércét alkalmazva eredetiséget találtak egy alapvetően nem eredeti műben. A 2009-es Ice TV eset kapcsán ugyanakkor a bíróság kimondta, hogy a korábbi érvelés nem helytálló, "adatszeletek" kiemelése nem szerzői jogi jogsértés.
Az Egyesült Királyságban és Írországban is több eset foglalkozott a különböző célú gyűjtemények, így a sportfogadások céljából összegyűjtött és megfelelő formába rendezett sportesemények kérdése (Írország: Magill-eset; Egyesült Királyság: Fixtures Marketing-eset).
Az Adatbázis-irányelv megjelenése ugyanakkor olyan "sui generis" műfajt vezetett be, melyben az adatok megszerzésébe, ellenőrzésébe, megjelenítésébe fektetett jelentős befektetés szerzői jogi védelemmel ruházza fel a művet (pl. William Hill-eset).
Delia Lipszyc: Az Európán kívüli, kontinentális jogú államokban alkalmazott eredetiség-fogalom
Delia Lipszyc az Európán kívüli, főleg a latin-amerikai és afrikai régiókban található egyes államok eredetiség-felfogását, az ehhez kapcsolódó joggyakorlatát elemezte előadásában.
Bőséges anyagot szolgáltat az Andesi Közösség, valamint a hozzá tartozó Andesi Bíróság joggyakorlata. Az ide tartozó államok – Bolivia, Kolumbia, Equador, Peru – az elterjedtebb, általános, pélózó felsorolást alkalmazó műdefiníciót, illetve tágan értelmezhető eredetiség-fogalmat alkalmazzák, hasonlóan több karibi államhoz is.
Vannak azonban olyan országok, melyek jogukban megmaradtak a műformák taxatív felsorolásánál, ilyen például Brazília és Chile. Mint az elképzelhető, ez sűrű törvénymódosításokhoz vezet, ugyanis a jogalkotók igyekeznek olyan műkategóriákat teremteni, melyekbe beleesnek a különböző származékos művek, illetve a technika folyamatos változása mellett újonnan megjelenő műtípusok is.
Az eredetiség sok helyen igen közel áll az egyéni jelleg fogalmához, ugyanis több törvényi definícióban a szerző egyedi személyiségéhez kötik a mű eredetiségét, így pl. Panamában. Máshol - pl. Equadorban – a mű eredetisége kifejezett újdonságot is jelent.
Előadását több argentin jogesettel zárta, illusztrálva, hogy a látszólag eredeti jelleget nélkülöző művek (pl. futball-mezek listáját tartalmazó kiadvány) is tekinthetőek eredetinek (pl. receptgyűjtemény), ha a beléjük fektetett munka és alkotó jelleg eredetivé teszi őket – visszautalva Robert Clark előadására.
A látássérült személyek művekhez való hozzájutása a nemzeti jogokban
Silke von Lewinski: Vakok és látássérültek számára biztosított hozzáférés különböző megközelítései
Silke von Lewinski, a Max Plank intézet kutatója a vakok és gyengén látók érdekeiben alkalmazandó szerzői jogi kivételek kérdéskörével foglalkozott előadásában, mintegy bevezetésük több, a vakok és gyengén látók kérdéskörével foglalkozó előadás előtt. A 2000-es években többször is felmerült a WIPO előtt a kötelező kivételek kérdése (2004-ben, 2008-ban, illetve napjainkban). Számos ország, így Brazília vagy egyes afrikai országok a tagállamok számára kötelező kivételek mellett álltak ki, míg más államok, így az Egyesült Államok, vagy Európa több állama, az opcionális kivételek lehetősége mellett foglalt állást.
Az előadó ezt az eltérést a vakok és gyengén látók különböző országokban eltérő körülményeire vezette vissza. A vakok és gyengén látók száma és helyzete szoros összefüggést mutat az adott állam egészségügyének fejlettségével. Százmilliókra tehető a vakok és gyengén látók száma, 90%-uk a fejlődő országokban él, mégis, a világon fellelhető szerzői műveknek csak kevesebb, mint 5%-a érhető el számukra.
Előadását számos statisztikai adattal és érzékletes hasonlattal fűszerezte, aláhúzva, hogy különböző egészségügyi hátrányok milyen különleges problémákat vetnek fel, melyek megoldása általában nem is a jog témakörébe tartozik.
Jorgen Blomqvist: A Kötelező Kivétel Egyezmények összeegyeztethetősége a BUE/TRIPS, illetve közösségi normákkal
Jorgen Blomqvist az EU jog, valamint a különböző nemzetközi egyezmények, valamint államközi megállapodások közötti viszonyt boncolgatta. A nemzetközi szerződések alapelve (BUE 20, Római Egyezmény 22), hogy tagállamai egymással szabadon állapodhatnak meg az egyezmények által előírttól eltérő szerzői jogi védelemben, kedvezményben, feltéve hogy az így kialakult jogi helyzet nem hátrányosabb a szerzőre nézve, mint az a WIPO általános szabályai szerint lenne. Így tehát el kell kerülni a nemzetközi egyezményen belüli "blokkok" kialakulását, ahol a szerzők művei alacsonyabb szintű védelmet kapnak, mint akár az adott tagállam saját állampolgárai által alkotott művek, akár a szervezet tagállamai számára előírt kötelező legalacsonyabb szint.
Ez az alapelv természetesen a vakok és gyengén látók esetében alkalmazott kivételekre is kiterjed. Mint arról már volt szó, sem a WIPO által elfogadott, sem a közösségi jogszabályok nem tartalmaznak olyan kivételeket, melyek kötelezően alkalmazandóak lennének a tagállamok által. Ugyanakkor a tagállamoknak jogukban áll akár önállóan, akár egymás között vakok és gyengén látók érdekeit jobban szem előtt tartó jogot alkotni és alkalmazni.
Jens Bammel: Contractual practices
Jens Bammel, az International Public Association elnöke átfogó elemzést adott a WIPO keretében készülő Visually Impaired Treaty kérdéseiről, és a készülő egyezményt egyenesen a szerzői jog első globális harmonizációjának nevezte. A WIPO célja a szerződés kidolgozásakor az egyenlő hozzáférés biztosítása a látássérült személyeknek, amelyhez azonban a technológia, a források és az együttműködés jelentik a kulcsfogalmakat.
Az egyes nemzeti megoldásokból példákat hozott, így említette a holland gyakorlatot is, amelyben a kiadók tevékenyen közreműködnek a hozzáférés biztosítás megoldásában, Németországban a kiadók komplett adatbázist hoztak létre ennek érdekében, míg Brazíliában egy alapítvány foglalkozik ezzel.
A nemzetközi együttműködésben fontos, hogy legyenek megbízhatónak minősített közvetítők, amelyek biztosítják a kiadók, a könyvtárak és a látássérült személyek közötti kommunikációt.
Irini Stamatoudi: a görög modell
A görög szerzői jogi törvény 28A §-a (2121/1993) tartalmazza a látássérült személyekre vonatkozó szabályokat, amelyek megegyeznek az Infosoc irányelvben meghatározott szabályokkal: csak nem-kereskedelmi jellegű felhasználások jöhetnek szóba, amelyek közvetlenül a hátrányos helyzethez kötődnek, és az adott hátrányhoz szükséges mértékben gyakorolhatók csak.
Az érintett hátrányos helyzetű személyek köre a vakok, a gyengén látók és más beteg személyek, aakik látása akadályozott.
A szabad felhasználás körében engedélyezett művek formája lehet Braille, Moon, Daisy vagy hangoskönyv. A szabad felhasználást felhasználóként élvezhetik a non-profit szervezetek és más hasonló szervezetek, egyetemi szintű oktatási intézmények, technológiai intézmények, műszaki egyetemek. A felhasználásba a kiadókat is bevonták, kötelesek a hatáskörrel rendelkező szervezet kérésére 30 napon belül átadni a kért művet.
A szabad felhasználással érintett művek körébe tartoznak például a tankönyvek, általános és középiskolai szinten, és más művek az éves kiadás 10%-ában.
A görög rendszerben biztonsági rendelkezések is szerepelnek, így csak legálisan nyilvánosságra hozott művek használhatók fel ilyen módon, sem közvetve, sem közvetlenül nem használhatók fel kereskedelmi célra, és nem alkalmazhatók azokra a művekre, amelyek már piacra kerültek olyan formában, amely kielégíti a kedvezményezett személyek speciális igényeit, továbbá a többszörözött példánynak tartalmaznia kell a szerző és a kiadó nevét és az első megjelenés dátumát. A rendszer működtetéséhez szükséges központi adatbázist a szerzői jogi szervezetek tartják fenn.
Geidy Lung: A WIPO vita eredménye
A WIPO SCCR napirendjén szerepeltek a szerzői és szomszédos jogokkal kapcsolatos korlátozások és kivételek. 2008-as döntésében a WIPO prioritásként határozta meg a vak és látássérült személyek védelmét.
Az előadó részletes statisztikákat szolgáltatott a látássérült személyekről, elmondta, hogy Afrikában van a legtöbb látássérült, amelynek elsődleges oka az orvosi ellátás hiánya,és itt a legkisebb a vakoknak való könyvek, művek aránya is.
A WIPO kutatásai alapján összesen 314 millió látássérült van a világon, 57 nemzeti jog tartalmaz kivételeket erre, kevesebb, mint 5% -a van csak a nyomtatott anyagoknak megfelelő formában és a látássérültek 90%-a fejlődő országokban él. A WIPO célja az, hogy biztosítsák a látássérülteknek a hozzáférést a szerzői művekhez és egyensúlyt teremtsenek a látássérültek művekhez való hozzájutásának joga és a szerzői jogi tartalomipar között.
A WIPO a látássérültekkel kapcsolatos jogi megoldásokba bevonja a köz- és magán szektor szereplőit is, megbízhatónak minősített közvetítők formájában, és megalkotta a TIGAR projektet, vagyis a globálisan elérhető megbízható közvetítők hálózatát. Sajnálatos módon azonban a World Blind Association idén márciusban felfüggesztette a projekt támogatását, de az egyes nemzeti szervezetek még támogatják a WIPO törekvéseit.
A WIPO égisze alatt készülő szerződésnek több tervezete van, a latin-amerikai országok által készített szövegjavaslat, az USA, az afrikai csoport és az EU javaslata. A következő lépés a folyamatban ezekből a javaslatokból egy egységes szöveg létrehozása, amelyet majd a bizottság elé terjesztenek.
A WIPO kezdeményezés nemzetközi alapját erősíti az ENSZ alapelv is, hogy az IP jogok nem képezhetik akadályát annak, hogy a látássérültek hozzájussanak a művekhez.
---
Holnap is jelentkezünk a további előadások összefoglalójával.
dr. Horváth Katalin
dr. Maráczi Miklós
A bejegyzés trackback címe:
https://eszerint.blog.hu/api/trackback/id/tr333028908
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
