Folytatódik a Tenenbaum per
Várható eredménnyel zárult az a kísérlet, amelynek keretében Joel Tenenbaum, az Egyesült Államok fájlcsere történetének egyik legismertebb személyének az ügyvédei fordultak az Egyesült Államok Szövetségi Legfelsőbb Bíróságához. Az alapügynek messze nincs még ettől vége. Egy fontos kérdés azonban eldőlt.
Óva intek mindenkit attól, hogy komolyan vegye az Index szerzőjének cikkét, különösen annak a címét (156 milliós bü
ntetés 30 mp3 fájlért"). A Joel Tenenbaum saga messze áll attól, hogy végérvényesen lezártnak tekintsük. A Szövetségi Legfelsőbb Bíróság végzése ugyan indokolás nélkül elutasította Tenenbaum ügyvédjeinek azon indítványát, hogy a bíróság vizsgálja meg az USA szerzői jogi törvényének törvényes kártérítésekkel kapcsolatos rendelkezésének alkotmányosságát, ugyanakkor nem döntött arról, hogy a bostoni egyetemistának ténylegesen meg kell-e fizetnie ezt az összeget. Ez a feladat továbbra is a körzeti bíróságra tartozik.
ntetés 30 mp3 fájlért"). A Joel Tenenbaum saga messze áll attól, hogy végérvényesen lezártnak tekintsük. A Szövetségi Legfelsőbb Bíróság végzése ugyan indokolás nélkül elutasította Tenenbaum ügyvédjeinek azon indítványát, hogy a bíróság vizsgálja meg az USA szerzői jogi törvényének törvényes kártérítésekkel kapcsolatos rendelkezésének alkotmányosságát, ugyanakkor nem döntött arról, hogy a bostoni egyetemistának ténylegesen meg kell-e fizetnie ezt az összeget. Ez a feladat továbbra is a körzeti bíróságra tartozik.Tagadhatatlanul nem egyszerű az amerikai eljárásjog. Ha rosszalkodni akarok, akkor azt mondom: itt most arról kellett a Szövetségi Legfelsőbb Bíróságnak döntenie, hogy az esküdtszék által kiszabott 675.000 dolláros kártérítést alkotmányossági aggályokból megtizedelő körzeti bírósági ítéletet ezen alkotmányossági aggályok aggályos alkalmazása miatt megsemmisítő másodfokú bírósági ítélet korrekt-e. A mostani végzés alapján erre az a válasz adható: IGEN. Vagyis a körzeti bíróságnak nem volt "joga" alkotmányossági vizsgálatot végezni első nekifutásra, hanem egy ún. remittitur eljárás keretében kellett volna először is megvizsgálnia, hogy az esküdtszéki verdikt arányos és megfelelő-e. Más szavakkal: az első fokon eljárt bíró kezdheti újból a vizsgálatot, azonban alkotmányossági vizsgálatok helyett a kártérítés mértékének méltányosságát/ésszerűségét vizsgáló remittitur eljárást kell lefolytatnia. (Korábban erről az egészről már írtam, érdemes elolvasni ezt a bejegyzést, innen megérthető lesz, mi is az a remittitur eljárás.) Ezek alapján Nancy Gertner bírónak továbbra is joga van a kártérítési összeget megváltoztatni (vagyis: csökkenteni), ha azt azonban a felperesek nem fogadják el, új eljárás lefolytatására kerül sor.
Röviden és tömören tehát: minden híreszteléssel szemben a Tenenbaum saga nem hogy nem ért véget, de csak most kezdődik el igazán!
A hírrel kapcsolatban lásd a Boston.com cikkét és a TorrentFreak gyorshírét.(És szerintem az is biztos, hogy minden hírportál foglalkozik ezzel a kérdéssel.)
A bejegyzés trackback címe:
https://eszerint.blog.hu/api/trackback/id/tr584532143
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
