Az Eszerint korábban már foglalkozott a német zenei szerzői jogokat kezelő GEMA (Gesellschaft für musikalische Aufführungs- und mechanische Vervielfältigungsrechte) működése újragondolására irányuló Bundestag-petícióval.
Most újabb kifogások érték a közös jogkezelőt, amelyek az „igazságtalannak” tartott szavazati struktúrájára irányulnak.
A GEMA tagjai arra való hivatkozással, támasztottak kifogást, hogy a közös jogkezelő szervezet működése demokráciaellenes, főként az éves értekezleten alkalmazott szavazati rendszerrel nem értettek egyet. A GEMA a tagság 3 szintjét működteti, egyesületi, általános, és rendkívüli tagjai vannak. Ezek a különböző szintek határozzák meg a szavazati jogokat az éves értekezleten. 2009-ben 54,605 egyesületi tagja, 6,406 rendkívüli tagja és 3,343 általános tagja volt. Az egyesületi és rendkívüli tagoknak nincs szavazati joguk az éves értekezleten. Azonban az előkészületi szakaszban a két szavazati joggal nem rendelkező csoport összesen 34 főig jelölhet képviselőket, akiknek lesz szavazati joga az éves konferencián. Szóba került, hogy a szavazati joggal rendelkező képviselők számát 34-ről 42-re felemelik, de aztán elnapolták a napirendi pontot.
Májusban a német Bundestag már kijelentette, hogy a GEMA szavazati rendszere nem kiegyensúlyozott. De mi a helyzet a többi országgal? Valóban olyan „igazságtalan” a GEMA működése? Nézzünk néhány példát…
PRS az Egyesült Királyságban és a SACEM Franciaországban a 2 legnagyobb zenei közös jogkezelő szervezet. A PRS három részre osztja a tagjait: teljes jogú, egyesületi és az ún. átmeneti tagok. Összesen 63,129 tagja van melyből teljes joggal 4,172 tag rendelkezik. Nekik „dupla” szavazati joguk van: az egyesületi tagok 17,175-en vannak, szimpla szavazati joggal bírnak, a 41,782 átmeneti tagnak nincs szavazati joga. A tagokat egy küszöbérték alapján sorolják be a különböző kategóriákba, melyet az előző évben a közös jogkezelő szervezet által felosztott összeg X százalékában határoznak meg. Ha valamelyik tag „jól teljesít” előbbre léphet a kategóriákban. Tehát a szavazati jog tulajdonképpen „teljesítményhez” kötött.
A SACEM-nél más a helyzet. Az éves ülésen minden tag részt vesz, és választja az igazgatóság tagjait, mely 6 íróból, 2 rendezőből, 6 zeneszerzőből, és 6 könyvkiadóból áll. Minden tagnak szimpla szavazati joga van, jóllehet a „societaire professionnels” és a „societaires definitifs” elnevezésű tagok (akiket az igazgatóság nevez meg) további 15 szavazati joggal rendelkeznek.
Az olasz szerzői jogi társaság a SIAE nem osztja kategóriákba a tagjait. Tagjait minden területről gyűjti: zene, szépirodalom, dráma, opera, audiovizuális szektor,stb. A SIAE szerződés alapján minden jogtulajdonost képviselhet, azonban csak a tagjai vehetnek részt a SIAE igazgatóságának a működésében. A közgyűlése 64 tagból áll, akiket a többi tag választ meg négyévente. A közgyűlés évente kétszer ülésezik, és választja a többi testületet szintén négy évre.
Nézzünk szét Európán kívül is…
A két legnagyobb közös jogkezelő szervezet az amerikai egyesült államokbeli ASCAP és BMI. Az európai rendszerekkel ellentétben egyik sem rendelkezik lépcsőzetes felépítésű tagsági rendszerrel.
A nem bejegyzett egyesület kétféle tagságot ismer: tiszteletbeli és aktívan közreműködő tagokat. Mindkét kategória tagjai közvetlenül szavazhatnak, de csak azok, akiknek az előző költségvetési évben volt „bevételük” a szerzői jogdíjakból. BMI nem tart éves gyűléseket, nem tagsági alapon működik, szerződésszerű jogviszony jellemzi.
Japánban is jellemző, hogy a JASRAC tagjai előreléphetnek a különböző „szintek” között, persze szintén teljesítményalapon, a szerzői jogdíjakból befolyt összegek alapján.
A fentiek alapján mindenki eldöntheti vajon jogosak-e a GEMA-t ért vádak?
