A támadásokat az elkövetők azzal magyarázták, hogy a YouTube a GEMA miatt nem jogosult Németország területén szerzői jogi védelem alatt álló tartalmakat megjeleníteni az oldalán. Ennek oka, hogy a felek közti megállapodás a YouTube szolgáltatásának jogszerűsítésére hosszas tárgyalások után sem jött létre.

 

A videólinkek megnyitásakor így rendre az az üzenet jelenik meg, hogy "ez a videó Németországban sajnos nem elérhető" (újabban a YouTube azt is odaírja, hogy a „GEMA jóvoltából”…). Lényegében a YouTube szinte egyáltalán nem üzemel e nyugat-európai országban, ami egyrészt a videómegosztónak jelent óriási bevétel-kiesést, másrészt sajnos rengeteg fogyasztó esik el a megosztó (nekünk magyaroknak magától értetődő) zene-, klip-, és filmszolgáltatásától.

 

Az elégedetlenségtől a német userek érthetően egy ideje már zúgolódtak, valamint minden bizonnyal maga a YouTube sem jegyzi a kedvencei között a német jogkezelőt. Azonban az, hogy ténylegesen ki is áll a hackerek mögött, a mai napig nem derült ki.

 

A hackertámadások már júniusban elkezdődtek, de akkor csak apróbb fennakadást okoztak a hozzáférésben. Akkor Anonymous egy videóban kinyilatkoztatott a GEMA ellen, s az információ szabad áramlásának akadályozásával vádolta a szervezetet, valamint felszólította, hogy szabadítsa ki a videókat (meg vilit, a szerk.). Ami a bábut, mega zenei aláfestést illeti, úgy vélem, a Fűrész c. film ihlette a hackereket.

 

Mivel egy ilyen akciónak éppen a hírverés a célja, a GEMA nem akart nagy port kavarni körülötte, végső soron kárt nem okoztak. A minap azonban Anonymousék igen messze mentek, és a teljes honlapot sikerült lényegében letörölniük. A GEMA nyilatkozata szerint (amit weboldal híján a társaság blogján és facebook oldalán olvastam) érzékeny adatokhoz nem fértek hozzá, s csak a közönség számára egyébként is hozzáférhetővé tett adatokat és tartalmakat töltötték le. A honlap ma sem üzemel, bár a villanyszerelők annyit már elértek, hogy a negatív szmájlis YouTube-dizájnos üzenet („ez a honlap nem csak Németországban nem elérhető…”) helyett annyi jelenik meg, hogy nincs hozzáférésed a szerverhez.

 

Ahhoz, hogy véleményt alkossunk, a csúnya GEMA vajon „megérdemel-e” egy ilyen támadást, árnyalnám a problémát.

 

 

Ez egy igen dicséretes törekvés, egyrészt, mert a reklámbevételből egyes többezres-milliós megtekintéskor egyébként egy fillér sem jutna el a tartalom jogosultjához (a dalszerzőhöz, a hangfelvétel-előállítóhoz, vagyis akié a klip, persze), másrészt mert ennek ez a jogszerű módja. E megállapodások részleteit a felek azonban nem árulják el, mert a YouTube kínosan – titoktartási nyilatkozatok sorával bebiztosítva – ügyel arra, hogy véletlenül se tudja meg az egyik ország jogosultja, hogy mennyit kap a másik. Ez az alkudozás természetes velejárója, és a YouTube stratégiájának része, nincs is ezzel gond! Viszont információ híján lehetetlen megítélni, hogy valójában hogy is haladnak a tárgyalások, vagy akár kijelenteni, hogy mi bezzeg tudjuk, miért nem ütötték nyélbe az üzletet.

 

A GEMA álláspontja szerint a YouTube nem volt hajlandó tovább tárgyalni, ezért kellett bírósághoz fordulniuk (2010 vége óta peres eljárás van folyamatban). A YouTube meg a GEMA "mohóságát" sugallja. De az is lehet, hogy a YouTube egyszerűen elfogadhatatlanul alacsony árat kínált, amit nem elfogadni még talán jobb megoldás, mint bagóért jogosítani a teljes (hatalmas és sokat érő) német zenei repertoárt. (Visszautalnék arra a korábbi bejegyzésre, ahol a francia jogkezelő és a YouTube közti megállapodás feletti eufórikus öröm – illetve ezt hirdető sajtóközlemény – kapcsán felmerült kétségeimet fogalmaztam meg).

 

Szóval, bár szomorú, s átérzem német barátaim dühét, hogy az oly sok vidám percet hozó videómegosztó nem működhet jogszerűen e nagy nyugati országban, de meglehetősen naiv dolognak tartom a YouTube mögött álló GigaGoogle-t "félteni" – egy szabadságharcos hackercsapat hátszelére meg aztán pláne semmi szüksége. Üdvözlendő, ha a tárgyaló felek meg tudnak állapodni, hiszen ez mindenki (user és jogosult) érdeke, mindazonáltal nem lehet a „megállapodás minden áron” a helyes opció. Egyértelmű, hogy a befuccsolt megállapodás kapcsán a fogyasztókat és a közvéleményt a guglijutub könnyebben állítja a maga oldalára, mint az eleve népszerűségi mínuszból induló GEMA, azonban, kétoldalú szerződésről lévén szó, látatlanban semmiképp se söpörnék minden felelősséget a GEMA csizmájába.

 

Ha tehát Anonymous csupán a „csúnya GEMA, büntessük meg!” – levezetést követi, akkor cselekménye puszta zsarolássá zsugorodik – bár ettől még ugyanolyan ijesztő és gyomorforgató marad.

 

Az Anonymous-mozgalom idén márciusban azonos indíttatásból (bosszantani jó) leállította az amerikai BMI honlapját is néhány napra, illetve hasonló támadásokat intézett a MasterCard, Visa, PayPal, a Szcientológia Egyház vagy éppen az iráni kormány honlapja ellen is.