Megnehezítené a VPOP belső szabályzata a jogtulajdonosok helyzetét?

Az index.hu 2010. április 29-én megjelent cikkében arról ír, hogy a Vám és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (VPOP) egy új belső intézkedése szerint a vámosok, ha gyaníthatóan hamisított vagy kalóz árut találnak vagy tartóztatnak fel, akkor a VPOP belső hálózatán található információkat használhatják fel, hogy a termékek eredetiségéről vagy ennek ellenkezőjéről meggyőződhessenek, kétség esetén azonban a jogtulajdonostól vagy annak képviselőjétől csak telefonon kérhetnek segítséget, de őt szakértőként nem hívhatják ki a helyszínre.

A cikk szerzője úgy tudja, hogy a VPOP bűnügyi igazgatója által kiadott belső intézkedés szerint „a felderítő vámos nem hívhatja ki a helyszínre a védjegy jogtulajdonosának képviselőjét vagy hozzáértő szaktanácsadót, hogy az – ingyen - segíthessen egyértelműen megállapítani, valóban hamis-e az áru.” A cikk szerzőjének értesülése szerint a szabályzat 10. pontja így szól: „[az] ellenőrzések során – a jogsértés gyanújának megerősítése végett – a jogtulajdonos kapcsolattartójának szaktanácsadóként, szakértőként történő bevonására még eseti jelleggel sem kerülhet sor. Szakértő, szaktanácsadó kirendelésére csak folyamatban lévő szabálysértési, illetőleg büntetőeljárás során van lehetőség, az eljárást lefolytató hatóság ez irányú döntése alapján.

A cikk szerzője szerint mivel a fenti szabályzat megtiltja, hogy a jogtulajdonos képviselője személyesen mondjon véleményt az áruk hamisított vagy kalóz voltáról, ezért szerinte ellehetetlenülhet a Tanács 1383/2003/EK rendelete (a továbbiakban „Rendelet”) szerinti vámfigyelések napi gyakorlata, ami pedig „a bűnözőknek kedvez”.

Az index.hu megkereste a VPOP-t, amelynek kommunikációs osztálya az alábbi választ adta: „a megkeresésében felvetettek – amennyiben a belső rendelkezés tartalma az Ön számára ismert – a belső intézkedés tartalmának félreértésen alapulhatnak, tekintettel arra, hogy amennyiben szükséges, az ellenőrzést végző pénzügyőr továbbra is köteles a jogtulajdonos kapcsolattartójával történő azonnali kapcsolatfelvételre.

TOVÁBB  »
 
Címkék: szerzői jog vám hamisítás védjegy

Apáthy-pályázat 2010

A Magyar Szerzői Jogi Fórum Egyesület 2010-ben is kiírja pályázatát az Apáthy-díjra.

Az első magyar szerzői jogi törvény – az 1884. évi XVI. törvény – Arany László kezdeményezését követően Apáthy István előterjesztése alapján született meg. A törvény korszerű, a polgári viszonyokhoz igazodó kodifikációt valósított meg, a szellemi tulajdon napjainkig meghatározó elméleti alapjáról kiindulva.

Pályázni lehet minden olyan magyar nyelven elkészített szakdolgozattal (diplomamunkával), amely a szerzői jogot, különösen a szerzői jog aktuális kérdéseit, a gyakorlatban felmerült problémáit érinti, illetve a szerzői jognak más jogágakkal vagy társadalomtudományokkal (pl. közgazdaságtan, szociológia) való interdiszciplináris kutatása tárgyában jött létre. A pályázat további feltétele, hogy a szakdolgozatot (diplomamunkát) a 2009/2010. tanév keretében a jogász alapképzés, szakjogász képzés, illetve más posztgraduális képzés keretében nyújtották be, és a pályázat eredményhirdetéséig nyilvános közlésre sem részben, sem teljes terjedelmében, sem más neve (vagy álnév) alatt még nem kerültek.

A pályázat részletes kiírása letölthető a Szerző Jogi Fórum honlapjáról.

 
Címkék: pályázat szerzői jog apáthy díj

Megjelent az IFPI 2010. évi piacelemzése

A hanglemezkiadók nemzetközi szövetsége, az IFPI, publikálta szokásos éves jelentését a hangfelvételpiacról. A jelentés szerint 2009-ben a hangfelvételpiac összes bevétele 7%-al, 17 milliárd dollárra esett, miközben összesen tizenhárom olyan ország volt, ahol a bevételek növekedtek. Igaz, ez utóbbiak között nagy piacot jelentő országok is találhatóak, például Ausztrália, Brazília, Svédország vagy Anglia.

 
Tavaly sem állt meg a fizikai példányok értékesítése utáni bevétel csökkenése, 2009-ben összesen 12,7%-al kevesebb bevételt lehetett elérni a hordozók értékesítéséből.
 
Ezzel szemben számos helyen meredeken – egyes esetekben akár 40%-al is – növekedett a digitális bevételek értéke. A digitális értékesítések több mint 25%-át termelik meg a bevételeknek, ez az arány az USA-ban pedig már 43%-os.
 
Növekedett a hangfelvétel előállítókat megillető nyilvános előadási jogdíjak mértéke is, ez a piac 2009-ben már 800 millió dollárt termelt.
 
A 2009-es év nyertese Susan Boyle – a Britain’s Got Talent verseny nyertese – volt, ő összesen 8,3 millió albumot adott el, a TOP10-ben megtalálható még három Michael Jackson album (a Thriller, a This is It és a Number Ones) is.
 
A jelentés az IFPI honlapján vásárolható meg.
 
Címkék: szerzői jog

European Copyright Code

Szerzői jogi professzorok – mások mellett Thomas Dreier, Bernt Hugenholtz és Alain Strowel – szerzői jogi modell-törvényt készítettek.  A 2002-ben megkezdett Wittem projekt végeredményeként hétfőn publikált 24 oldalas javaslatcsomag célja, hogy a szerzői jogi szabályozást átláthatóbbá és következetesebbé tegye.

 A professzorok nem kívánták a teljes szerzői jogot újraírni, munkájuk során hangsúlyosan figyelembe vették a Berni Uniós Egyezmény, illetve a TRIPS egyezmény rendelkezéseit is. Ugyanakkor az sem volt cél, hogy a szerzői jogi irányelvek rendelkezéseit változtatás nélkül foglalják egységes szerkezetbe, a szerzők időről-időre eltértek az irányelvek szövegétől.
 
A modell első fejezete a szerzői művekkel, a második a szerzőséggel, a harmadik a személyhez fűződő jogokkal, a negyedik a vagyoni jogokkal, míg az ötödik a korlátozásokkal foglalkozik. Nem foglalkozik ugyanakkor a haszonkölcsön, vagy a fizető köztulajdon intézményével, a hatásos műszaki intézkedések védelmével, a szomszédos jogi jogosultakkal, a sui generis joggal vagy a jogérvényesítéssel.
 
A munkát különösen érdekessé teszi, hogy a szerzők részletes jegyzetekkel látták el a szöveget, utalva az egyes fordulatok forrására, jelentésére.

 

 
Címkék: szerzői jog

Angol adatbázis ügy

Az angol sportszervezés körében nagy „hagyománya” van az adatbázisok sui generis védelmével összefüggő jogi ügyeknek (ld. C-203/02; C-46/02; C-44/02; C-338/02).
 
A múlt héten új döntéssel szaporodott az említett ügyek listája. Az ügyben az angol labdarúgó ligákat (ideértve a Premier League-t is) bonyolító szervezetek pereltek be szerzői jogaik megsértése miatt olyan vállalkozásokat, amelyek a mérkőzések adatait hasznosították. Az ügy egyik alperese volt a Yahoo! is.
 
A felperesek azt állították, hogy a mérkőzéslisták szerzői jogi védelmet élveznek, részint, mint adatbázisok, másrészt pedig, mint önálló szerzői művek. Az alperesek álláspontja szerint az adatbázis előállítója sui generis oltalmat is élvez.
 
Az ítélet részletesen leírja a mérkőzéslisták keletkezésének módszerét, amelyet – az ítélet szerint – a labdarúgó ligák belső szabályzatai részletesen meghatároznak. A részletes szabályozás ellenére ugyanakkor számos olyan döntési pont marad a rendszerben, amelyet a mérkőzéslistákat összeállítói szakemberek saját belátásuk szerint döntenek el, vagyis, a mérkőzések adatait végső soron önmagukban a szabályok nem határozzák meg, tere marad az egyéni kreativitásnak is. Érdekes körülménye az ügynek, hogy a mérkőzéslisták végleges formája azt megelőzően készül el, hogy tudni lehetne, végül mely csapatok jogosultak indulni az egyes bajnokságokban.
 
Az angol bíróság döntése szerint a mérkőzések listái szerzői jogi védelmet élvező adatbázisnak minősülnek, mivel abban fellelhetőek olyan elemek is, amely a szerző szellemi tevékenységének tudható be. Egyéb úton a bíróság a szerzői jogi védelmet nem állapította meg.
 
A bíróság – az Európai Bíróság British Horseracing v William Hill (C-203/02) döntését követve – ugyanakkor elutasította a mérkőzéslistákat magába foglaló adatbázis előállítójának sui generis védelmét.
 
Címkék: szerzői jog adatbázis bírósági ítélet sui generis jog

Új arculatot kapott a WIPO

A Szellemi Tulajdon Világnapján új logót kapott a Szellemi Tulajdon Világszervezete, a WIPO.

A WIPO nem csak vizuálisan újul meg, önálló videó csatornát hoztak létre a YouTube-on. Nagyobb nyilvánosság, több információ, megújuló arculat...

 
Címkék: szerzői jog cikkek

Innovatív internetes névkereső-szolgáltatás

Az ud.com alatt elérhető új keresőszolgáltatás nemcsak a népszerűbb domain végződések alatt, de több közösségi hálózatban is ellenőrzi, hogy a keresett kifejezés elérhető-e. Mindemellett információt szolgáltat arról is, hogy az adott név védjegyként lajstromozva van-e.

TOVÁBB  »
 
Címkék: domain internet

Szakmai Rendezvény a Szellemi Tulajdon Világnapja Tiszteletére

A LES International kezdeményezésére a LES Magyarország KHE, a Magyar Szabadalmi Hivatal, a Magyar Szerzői Jogi Fórum Egyesület, a Magyar Védjegy Egyesület, a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület és a HENT közös rendezésében tartandó szakmai előadássorozatra.

A rendezvény ideje 2010. április 23. délelőtt, helyszíne a Magyar Szabadalmi Hivatal (Budapest, V. Garibaldi u. 2) földszinti előadóterme

TOVÁBB  »
 
Címkék: konferencia szerzői jog hamisítás védjegy
süti beállítások módosítása