E.SZER.INT BLOG

ALAI Tanulmányi Napok Bécsben

A szerzői jog kiemelkedő jelentőségű eseményét jelentik az ALAI (Association Littéraire et Artistique Internationale - Nemzetközi Irodalmi és Művészeti Társaság) évente megrendezésre kerülő rendezvényei. A szerzői jog nagyjai idén szeptember 10-11. között találkoznak a Bécsben megrendezésre kerülő Tanulmányi Napokon.

Az ALAI – amelynek alapító elnöke Victor Hugo volt – 1878-ban jött létre az alkotók jogainak védelmére és előmozdítására. Később az ALAI-nak kiemelkedő szerepe volt, hogy összehívták a Berni Uniós Egyezményt – a nemzetközi szerzői jog alapdokumentumát – elfogadó diplomáciai konferenciát. Az ALAI tagsága hagyományosan páratlan években „kongresszuson”, páros években pedig „tanulmányi napokon” vizsgálja tudományos alapossággal a szerzői jogot.
 
Az idei tanulmányi napok központi eleme a szerzői és szomszédos jogi védelmi idő lesz. Az „alapokat” Michael Walter (az ALAI osztrák csoportjának és a tanulmányi napok szervező bizottságának vezetője) és Silke von Lewinski (a berlini Max Plank Intézet szerzői jogi intézetének vezetője) teszi le, hogy később a kutatók a védelmi idő optimális hosszának kérdését járják körbe Pierre Sirinelli (a Sorbonne professzora) elnökletével.
 
Az ALAI – bár elsősorban a szerzők jogaival foglalkozik – a 2003-ban Budapesten megrendezett kongresszusa óta időről-időre a szomszédos jogokra is kitekint. Így lesz ez idén is, az első nap délutánján Thomas Dreier (a Kalsruhei Egyetem Információs Jogi Intézetének igazgatója), Bernt Huggenholtz (az Amszterdami Egyetem intézetvezetője), Tilmann Lüder (Európai Bizottság), Margarida Almeida Rocha, Abel Martín és Tomori Pál (az ALAI magyar csoportjának alelöke) részvételével vitatják meg a szomszédos jogok védelmi idejével összefüggő kérdéseket. A vita aktualitása, hogy az Európai Bizottság továbbra is napirenden tartja az előadóművészekre és a hangfelvétel előállítókra vonatkozó védelmi idő meghosszabbítására vonatkozó javaslatot.
 
A második nap délelőttje továbbra is a védelmi idővel fog foglalkozni, az előadók között találjuk Jane Ginsburg (a Columbia professzorra), Ramón Casas Vallées (az Universidad de Barcelona professzora), Valérie-Laure Benabou mellett id. Ficsor Mihályt (az ALAI magyar csoportjának elnökét) is.
 
A tanulmányi napok utolsó délutánja a szerzői jogok szociális, kulturális aspektusával foglalkozik, azon belül is elsősorban a fizető köztulajdonhoz hasonló jogintézmények vizsgálatával.
 
A Tanulmányi Napokkal összefüggő információk az ALAI osztrák csoportjának honlapján találhatóak meg.

Örök visszatérés - könyvmegjelenés

Egy hónappal ezelőtt jelent meg a Jószöveg Kiadó gondozásában Csepeli György és Prazsák Gergő Örök visszatérés? Társadalom az információs korban című kötete. A kötet internetes kiterjesztése elérhető itt.

Újabb francia perek várhatók a Google könyv digitalizálási projektje ellen

Bírósághoz fordul a neves francia kiadó, a Gallimard, a Google ellen könyveik jogosulatlan digitalizálása ellen, közölte az AFP hírügynökséggel Antoine Gallimard, a kiadó elnök vezérigazgatója még március végén a francia könyvvásár idején. Kezdeményezésükhöz három másik neves kiadó - Albin Michel, Flammarion, Eyrolles - is csatlakozott. A "[Google] hónapok óta ígéreteket tett nekünk... miközben folytatta a jogosulatlan digitalizálást a kiadók engedélye nélkül, megsértve a szerzői jogokat" tette hozzá Gallimard. Ez összességében több mint egymillió francia művet érint.

A Google francia képviselője nem nyilatkozott az ügyben. Mint ismeretes, az E.SZER.INT korábbi hírlevelében már beszámolt róla, az illetékes párizsi bíróság (tribunal de grande instance de Paris) 2009. december 18. napján a könyvkiadóknak adott igazat a Google könyv digitalizálási projektje miatt indított perben, és 300 ezer euróra (körülbelül 82 millió forint) büntette az internetes vállalatot. A bíróság szerint sérti a La Martiniere könyvkiadó szerzői jogait, hogy a Google beszkennelte és kereshetővé tette könyveit az interneten a Google Books weboldalon, ezért kártérítéssel tartozik a cégnek, és le is kell vennie azokat a szájtról. A Google fellebezést nyújtott be a döntéssel szemben

Franciaországban kiemelt fontossággal kezelik a kulturális és a szellemi tulajdon örökségének megőrzésének kérdését. Nicolas Sarkozy francia államfő még 2009 decemberében arról nyilatkozott, hogy egy gazdaságtámogatási alapból 750 millió eurót biztosít a francia digitalizálási programokra. A francia kormány idén év elején ismertette azt a kormányzati stratégiát célzó jelentést, amelynek a segítségével a leghatékonyabban őrizhető meg Franciaország kulturális öröksége digitális formában az utókor számára.

Bővebben itt és itt.

Amikor az egy cent is túl sok

A Wolfire, egy számítógépes játékokat fejlesztő független stúdió sajátos – bár nem előzmény nélküli – akciót hirdetett a napokban. Az akció lényege az volt, hogy a vásárlók maguk határozhatták meg a Wolfire öt játékának árát, sőt, arról is dönthettek, hogy a felkínált összeget a fejlesztőknek szeretnék adni, vagy jótékony célokra szeretnék-e fordítani. A játékok letöltésének a feltétele tehát az volt, hogy a vásárló legalább egy centet átutaljon, és hogy megadja e-mail címét. 

Emlékezetes, hogy 2007 őszén a Radiohead zenekar hasonló módon kezdte az In Rainbows című albumát terjeszteni, azzal a különbséggel, hogy a Radiohead akár ingyenesen is kész volt albumát a rajongóknak odaadni. A terjesztés számos szempontból, így az elért bevétel összegét tekintve is sikeres volt, de a PRS felmérése szerint nem csökkentette, hanem növelte az illegális letöltések arányát.

A szerzői jogi szabályok hatályba lépése is alkotmányellenes

Az Alkotmánybíróság a 436/b/2010. számú AB határozatában alkotmányellenesnek nyilvánította az új Ptk. és az új Ptké. hatályba léptető rendelkezéseit, arra hivatkozva, hogy az ilyen horderejű jogszabályokra való felkészülésre nem elegendő az elfogadás óta eltelt idő. (A Ptk. Személyek könyve 2010. május 1-jén, a többi része pedig 2011. január 1-jén lépett volna hatályba, a Ptké. ezekhez csatlakozó szabályai szintén így léptek volna hatályba.)

Megújult a Szerzői Jogi Szakértő Testület

A Szerzői Jogi Szakértő Testület előző kinevezésére 2005. május 11-én került sor, ezért a mandátumok lejártának közeledtével az igazságügyi és rendészeti miniszter – a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének javaslata alapján – új összetételű Testületet, illetve elnökséget nevezett ki, egyúttal a Testület elnökeként megújította id. dr. Ficsor Mihály kinevezését. Az új összetételű Testület tagjainak megbízatása 2010. május 11. napjától 2015. május 11. napjáig tart.

A miniszter mindösszesen 150 fő kinevezéséről intézkedett, vagyis nem töltötte fel a 200 fős létszámkeretet. Ez azt is jelenti, hogy menet közben is lehetőség van a tagság bővítésére, különös tekintettel a jelölési folyamat lezárta után érkezett személyi javaslatokra, továbbá a későbbiekben felmerülő szakmai igényekre és szempontokra. A megújult Testületben 45 szakértő szerepel a „szerzői jog általános és gyakorlati kérdései” kategóriában. Az egyes szakterületek tekintetében annyi a változás, hogy az „internet”, az „adatbázis” és a „szoftver” önállóan, külön területként jelennek meg. Megszűnt továbbá az egyes állami szervek delegáltjainak külön szerepeltetése a listában; a szerzői jogi kérdésekben illetékes kormányzati szervek kinevezett képviselői a „szerzői jog általános és gyakorlati kérdései” alatt szerepelnek.

Részben (három fő tekintetében) megújult a Testület elnöksége is, amely 2010. május 5-én tartotta alakuló ülését. Az új elnökség tagok: dr. Kovács Anita, a GVH Hálózatos Ágazatok Irodájának vezetője), Barna Imre, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke és dr. Szinger András, az Artisjus főigazgatója. 2010-től már nem tagja az elnökségnek dr. Bogsch Attila, Kocsis András Sándor és Viktor Máté. Az elnökség egyebek mellett elfogadta a 2009. évi működéséről szóló Beszámolót, tájékoztatást hallgatott meg a Szerzői Jogi Szakértő Testület szervezetéről és működéséről szóló 156/1999. (XI. 3.) Korm. rendelet módosításának szükségességéről, és megtárgyalta a testület titkárságának összeállítását a polgári peres eljárásban történt szakértői kirendelések alapján készült testületi szakvéleményekről és egyes bírósági határozatokról.

Kizárt a Google szerzői jogi felelőssége a miniatürizált képek megjelenítése esetén

A német Legfelsőbb Bíróság a szerzői jogért is felelős polgári ügyekben eljáró I. tanácsa (I. Zivilsenat des Bundesgerichtshofs, BGH) 2010. április 29. napján érdekes döntést hozott ( 29.4.2010 - I ZR 69/08), amely szerint a Google nem sérti a szerzői jogokat abban az esetben, ha a szerzői jogilag védett képek „miniatürizált” változatát ("thumbnails") jeleníti meg a keresőmotor találati listáján.

A Google által szolgáltatott internetes keresőmotor olyan képkereső funkcióval rendelkezik, amely lehetővé teszi, hogy a keresőszavak keresőbe történő beütésével az Interneten található képek jelenjenek meg. Ezekhez a képekhez a kereső személy a keresőmotor által megadott linkre történő kattintás útján fér hozzá közvetlenül.

A jelen esetben a felperes művészeti alkotásokról készült képeket tartalmazó honlapot tartott fenn. A felperes nevének keresőmotorba történő beadásával pedig a művészeti alkotásokról készült miniatürizált képek kerültek megjelenítésre, amelyekhez a kereső személy a linkre történő kattintással fért hozzá.

A BGH ítéletében megállapította, hogy bár a szerző nem adott a Google számára kifejezett hozzájárulást a miniatürizált képek megjelenítésére, az alperes azonban alappal feltételezhette, hogy felperes egyetért az alperes által történő miniatürizált képekkel való hirdetéssel. A ráutaló magatartás formájában megjelenő beleegyezés arra vezethető vissza, hogy a felperes nem használt olyan technikai eszközöket, amelynek segítségével meg tudta volna akadályozni a Google keresőmotorjának hozzáférését a  képekhez. Az ítélet arra is rámutatott, hogy a szerzői jogokat sértő művek Interneten történő megjelenítése esetében lehetőség van a szolgáltató felelősségének korlátozására, mégpedig az informárciós társadalommal összefüggő szolgáltatások,különösen az elektronikus kereskedelem egyes kérdéseiről szóló 2000/31/EK irányelv értelmében. A keresőmotor üzemeltetője ebben az esetben csak akkor tartozik felelősséggel, ha tudomása van az általa tárolt információ jogellenességéről.

Az ügyről kiadott BGH-sajtóközlemény elolvasható itt. 

Új szövetségi precedens a láthatáron az Egyesült Államokban

A Salinger v. Colting ügyben 2010. április 30-án kelt ítéletében az Egyesült Államok egyik szövetségi fellebbviteli bírósága (Second Circuit) kifejtette, hogy az US Legfelsőbb Bíróságának az eBay v. MercExchange (egyébként szabadalmi jogi) ügyben kidolgozott négy lépcsős tesztje szerzői jogi ügyekre, egyúttal ideiglenes intézkedésekre is alkalmazható. Ezzel gyakorlatilag azt mondta ki, hogy szerzői jogsértések esetén helyrehozhatatlan kár okozásának a feltételezése nem elegendő a (feltételezett) jogsértővel szembeni ideiglenes intézkedés elrendelése céljából.

A Supreme Court (egyhangúan elfogadott) tesztje (ami ritkaság) álljon itt angolul:

“(1) the plaintiff has suffered an irreparable injury; (2) remedies available at law, such as monetary damages, are inadequate to compensate for that injury; (3) considering the balance of hardships between the plaintiff and defendant, a remedy in equity is warranted; and (4) the public interest would not be disserved by a permanent injunction.”

(További információkhoz az alábbi, RapidShare linken megosztott dokumentumból lehet hozzájutni. Amennyiben a dokumentum már nem érhető el, akkor annak letöltése 10 felhasználó részéről megtörtént. Ez esetben a bejegyzés írójától e-mailben is el lehet kérni a fájlt.)

Magyarország lekerült a Special 301 megfigyelési listájáról

Az USTR (Office of the United States Trade Representative) kiadta a 2010. évi Special 301 Reportot. Az USTR az USA kereskedelmi politikájával kapcsolatos javaslatokat dolgozza ki az amerikai kormány számára, az évente kiadásra kerülő Special 301 Report pedig a szellemi alkotások érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatokat rögzíti, erősen befolyásolva az amerikai kereskedelmi politikát.

Az Európai Bizottság kiadta a kulturális és Kreatív iparágak potenciáljának felszabadításáról szóló Zöld könyvét

 Az Európai Bizottság 2010. április 29-én adta ki a kulturális és Kreatív iparágak potenciáljának felszabadításáról szóló Zöld könyv (Green Paper - Unlocking the potential of cultural and creative industries) elnevezésű dokumentumát. A dokumentum megalkotását - többek között - az Európai Tanács egy 2007. novemberi határozata, s 2007 decemberében elfogadott következtetései előzték meg, melyek egyértelműen lefektették azt a megállapítást, hogy a kulturális és kreatív szektor fejlődése alapvető jelentőséggel bír az Európai Unió prosperálása szempontjából. Ezzel párhuzamosan az Európai Parlament arra hívta fel a Bizottságot, hogy jelölje ki az európai kultúra, kreativitás és innováció jövőjének útját, valamint segítse elő politikai úton az európai kreatív ipar fejlődését annak az egységes Európai Kulturális stratégiába való beágyazása keretében.

A Zöld Könyv célja szakmai vita generálása annak feltérképezése érdekében, hogy milyen követelményei lehetnek egy olyan, ténylegesen kreatív környezet kialakításának, mely a kreatív és kulturális iparág működésének és fejlődésének hasznos táptalaja lehetne. Az eredmények az EU programok és szakpolitikák helyes, minél adekvátabb irányvonalainak későbbi meghatározását segítik majd elő. A dokumentum alapját ajánlások és „legjobb gyakorlatok” („best practices”) képezik, melyeket 2 nemzeti szakértői csoport és két civilszervezet azonosított, továbbá számos független tanulmányra és jelentésre is tekintettel van, melyek a Bizottság megbízása alapján készültek.