E.SZER.INT BLOG

2 digitális menetrend az EU-nak?

Májusban az Európai Parlament (EP) és a Bizottság (COM) is ún. digitális menetrendeket hozott nyilvánosságra.  A COM  május 19-i Európai Digitális Menetrendje (EDA) részét képezi az "Európa 2020" stratégiának.

Két fő iránya az uniós gazdasági fellendülés és a társadalom „digitalizálása”. A cél, hogy a társadalom valamennyi rétege esetében bővüljön az információtechnológiák használata, valamint hogy felszámolják az országhatárokon átívelő üzleti tevékenységeket hátráltató akadályokat. Részben ezeknek az akadályoknak tulajdonítható, hogy napjainkban négyszer annyi zenét töltenek le az Amerikai Egyesült Államokban, mint az Európai Unióban.

A Bizottság a szerzői jogi engedélyezés és a több tagállamot érintő engedélyezési eljárások leegyszerűsítése révén lehetővé kívánja tenni a legális online tartalmakhoz való hozzáférést.

A Bizottság menetrendje hét nagyon fontos állomáshelyet tartalmaz: egységes digitális piac létrehozása, az interoperabilitás javítása, az internetbe vetett bizalom és az online biztonság előmozdítása, sokkal gyorsabb internet-hozzáférés, a kutatási és fejlesztési beruházások növelése, a digitális ismeretek elterjesztése és az inklúzió ösztönzése, valamint információs és kommunikációs technológiák alkalmazása olyan társadalmi kihívások megoldására, mint a klímaváltozás vagy a népesség elöregedése.

A fenti hét területen az EDA mintegy 100 nyomonkövetési intézkedést helyez kilátásba, melyből 31 törvényhozási aktus.

Ezzel egy időben a képviselők szintén egy új digitális menetrend kialakítását célozták meg. Az indítványt,amelynek témafelelőse Pilar de Castillo Vera , május 5-én fogadták el 2015.eu címmel. A „2015.eu”-t grafikailag egy spirálként lehetne ábrázolni, amelynek középpontjában az egyén (a polgár és a fogyasztó) áll. Minden egyén számára biztosítani kell a megfelelő képzettséget, valamint az általános és nagysebességű hozzáférést. Meg kell szabni az  egyértelmű jogi kereteket is,  amely lehetővé teszi számukra a szükséges bizalmat és biztonságot. Ez alapvető annak érdekében, hogy a polgárok a  teljes belső piacon szabadon élvezhessék a digitális szolgáltatásokhoz és tartalmakhoz való akadálymentes hozzáférést.

Néhány konkrétum az EP fő politikai célkitűzései közül: az uniós háztartások 50%-át 2015-ig össze kell kapcsolni nagysebességű hálózatokkal, valamint 2012-ig az összes általános- és középiskolai tanulót képzésben kell részesíteni az internet veszélyeiről, valamint annak biztonságos és felelősségteljes használatáról. 2015-ig minden általános és középiskolának rendelkeznie kell nagysebességű internetkapcsolattal, digitális jártasság és képzettség terén tapasztalható különbségeket a felére kell csökkenteni.

A filmarchívumi gyűjtemények több, mint ötöde árva mű

Graduated response Írországban

Az Irish Times tegnapi száma arról számolt be, hogy Írországban megkezdődött a „graduated response” rendszerének három hónapos tesztje.

Az ügy hátterében a legnagyobb lemezkiadók (EMI, Sony, Universal és Warner) és a legnagyobb ír internetszolgáltató, az Eircom korábbi pere, illetve az annak lezárásaként kötött egyezség áll. A lemezipar meghatározó szereplői még 2008 végén kezdeményeztek peres eljárást az ír internetes piac 40%-át birtokló Eircom ellen annak érdekében, hogy megszűnjön az Eircom hálózatán a hangfelvételek jogosulatlan felhasználása.

A peres eljárás a felek által kötött egyezséggel zárult. Az önszabályozó mechanizmus egy összetett, részletesen kidolgozott rendszert hozott, amelyet a média gyakran csak „graduated response"-nak vagy „három csapás” megoldásnak nevez.

A rendszer a következőképp működik. A lemezkiadók megbízásából a Dtecnet hálózatelemző vállalkozás monitorozza az Eircom internetes forgalmát. Ha jogsértő tevékenység gyanúja merül fel, úgy az érintett IP címét és a feltételezett jogsértésre vonatkozó egyéb adatokat (jogosult neve, érintett hangfelvételek címe, feltételezett jogsértés időpontja) átadják a lemezkiadóknak, amelyek továbbítják azt az Eircomnak.

Az Eircom első lépésben az internetes számla mellett tájékoztatást küld annak az előfizetőnek, amely az adatok alapján az adott IP címet a feltételezett jogsértés időpontjában alkalmazta. A tájékoztatásban felhívják az előfizető figyelmét arra, hogy számítógépét feltehetően jogsértő tevékenységre használta valaki, illetve információkat nyújtanak a számítógép biztonságos üzemeltetésével összefüggésben. A következő tizennégy nap áll az előfizető rendelkezésére annak érdekében, hogy rendszerét ellenőrizze, a számítógép használóit szükség esetén megfelelően tájékoztassa, kitanítsa.

Ha az adatok alapján másodszor is jogsértés gyanúja merül fel adott előfizetéssel összefüggésben, az Eircom ajánlott levélben figyelmezteti az előfizetőt a jogsértő használat lehetséges következményeire. Ekkor az előfizetőnek ismét tizennégy nap áll rendelkezésre a szükséges lépések megtételére.

Harmadik ízben az előfizető internetes elérését, az erről szóló tájékoztatás megküldését követő tizennégy nappal felfüggesztik. Ez az időszak áll az előfizető rendelkezésére, hogy szükség esetén felvegye a kapcsolatot az Eircommal, a felek által elfogadott protokoll szerint ugyanis nem kerülhet sor az elérés felfüggesztésére, ha az internetre egészségügyi szolgáltatás miatt, vagy lényeges gazdasági okok miatt nélkülözhetetlen szükség van.

A folyamat első két lépése teljesen automatizált, az előfizetés felfüggesztésre azonban csak akkor kerülhet sor, ha az Eircom tételesen ellenőrizte a feltételek teljesülését. A felfüggesztés kizárólag az internetes elérést érinti, a televízió- és telefonszolgáltatást nem.

Az egyezség gyakorlati bevezetésére azt követően került sor, hogy arról az ír adatvédelmi biztos kifejtette véleményét. Az ombudsman a protokollal kapcsolatban több aggályt is rögzített, a legfelsőbb bíróság pedig a múlt hónapban ítéletben vizsgálta ezeket meg. Az ítélet szerint a személyes adatok védelme nem sérül, mivel a protokoll szerint az Eircom egyetlen adatot sem ad át a lemezkiadóknak, önmagában az IP cím pedig nem alkalmas az előfizető személyének feltárására.

Az egyezséget, és főleg annak az előfizetés felfüggesztésére vonatkozó részét számos bírálat érte. Az ügyben eljáró bíró álláspontját a következő néhány mondat megfelelően tükrözi:

“Some would argue that it is an imposition on human freedom. There is no freedom, however, to break the law. Further, while it is convenient to have internet access at home, most people in Ireland have only to walk down to their local town centre to gain access for around €1.50 an hour.”

A felek az eljárás tapasztalatait három hónapos próba után elemzik, mely időszak alatt a lemezkiadók legfeljebb heti ötven IP címet adnak át az Eircomnak.

A VPOP belső szabályzata nem nehezíti meg a jogtulajdonosok helyzetét!

2010. április 30-i bejegyzésemben az index.hu „Megkönnyíti a hamisítók dolgát a VPOP” címmel 2010. április 29-én közzétett cikkével kapcsolatos gondolataimat írtam le. Akkor arra tettem ígéretet, hogy megkeresem a VPOP Szellemi Tulajdonjogvédelmi Osztályát, hogy adjanak segítséget a cikk - és a cikk által idézett belső intézkedés tartalmának - értelmezéséhez. Azt a tájékoztatást kaptam, hogy a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) következő ülésén foglalkozni fog ezzel a témával, az ülés eredményéről pedig várhatóan közlemény is közzétesznek.

Tudomásom szerint a HENT a 2010. május 10-i héten foglalkozott ezzel a témával. Az egyeztetés eredményéről a tegnapi napon jelent meg a hír a HENT honlapján, valamint kommentként itt az E.szer.int blogon. A téma fontosságára tekintettel szükségesnek érzem, hogy a HENT álláspontját külön bejegyzésben is közreadjuk. Az alábbiakban ezért szó szerint idézzük a HENT honlapján és az E.szer.int blogon kommentként megjelent közleményt.

Európai Bíróság: főtanácsnoki indítvány a méltányos díjazás fogalmáról

Az Európai Bíróság előtt, a Sociedad General De Autores Y Editores De Espana (SGAE) és Padawan S.L. peres felek közt folyamatban lévő C-467/08. sz. előzetes döntéshozatali ügyben Verica Trstenjak főtanácsnok  asszony 2010. május 11-én előterjesztette írásbeli véleményét.

Az ügyben másodfokon eljáró Audiencia Provincial de Barcelona 2008. szeptember 15-én kelt végzésével kereste meg az Európai Bíróságot előzetes döntéshozatal céljából. Az előterjesztett kérdések az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22-i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: az irányelv) 5. cikke (2) bekezdésének b) pontjában írt „méltányos díjazás” fogalmát és a spanyol díjazási rendszerrel való összhangját érintik.

Az alapeljárásban a spanyol szellemi tulajdonjogok kezelésével megbízott szervezet a felperes (SGAE), míg alperes a Padawan S.L., amely  adathordozók, különösen CD-R-ek, CD-RW-k, DVD-R-ek és MP3 lejátszók kereskedelmével foglalkozik. A perben felperes a spanyol TRLPI törvény 25. §- ában előírt magáncélú másolatok után fizetendő méltányos díjazást követeli. Alperes a kereset elutasítását kéri, mivel álláspontja szerint sérti az irányelv rendelkezéseit az olyan digitális hordozók után fizetendő díj, amely nem tesz különbséget az hordozók között, és független azok célzott működésétől (magáncélú használat, vagy más szakmai, ill. kereskedelmi használat).

A méltányos díjazás fogalmának helyes értelmezése érdekében a peres feleken és a Bizottságon kívül írásbeli észrevételt tett: Anglia, Finnország, Franciaország, Görögország, Németország Portugália, Spanyolország, és más spanyol jogkezelő szervezetek (CEDRO, AIE, EGEDA).

Trstenjak főtanácsnok asszony szerint a „méltányos díjazás” fogalmát az irányelv önálló közösségi jogi koncepciónak tekinti, amelyet minden tagállamnak egységesen kell értelmeznie és az egységes értelmezést át kell vennie. Azonban minden tagállam maga határozza meg a saját területén a legmegfelelőbb feltételt e közösségi jogi koncepcióval való összhang biztosítására, a közösségi jog és különösen az irányelv korlátain belül.

A főtanácsnoki indítvány a jog felhasználása és a kapcsolódó magáncélú másolás miatti anyagi kompenzáció között viszonylag szoros kapcsolatot tételez fel. Amennyiben egy tagállam, mint Spanyolország olyan díjrendszer mellett dönt, amely a digitális többszörözésre szolgáló berendezésekre, készülékekre és adathordozókra állapít meg díjfizetést, az csak akkor áll összhangban az irányelvvel, ha valószínűsíthető, hogy az adott berendezések, készülékek, adathordozók magáncélú másolásra szolgálnak. A jogosultaknak biztosított olyan díjazás, amelynek meghatározásánál figyelmen kívül hagyják azt a körülményt, hogy a vállalkozások és a szakemberek a digitális többszörözést lehetővé tevő készülékeket, adathordozókat a magáncélú másolatkészítéstől eltérő célból vásárolnak, nem „méltányos díjazás” az irányelv értelmében.

A főtanácsnoki indítvány az Európai Bíróságot nem köti; a teljes szöveg angol nyelven elérhető a Bíróság honlapjáról.

Aktualizált összefoglaló a Google Könyv Projekt egyezségi megállapodáshoz fűzött kifogásokról

A Public Index, amelyet James Grimmelmann, a New York Law School oktatója, valamint hallgatói hoztak létre, májusban aktualizálta és közzétette az átdolgozott dokumentumát, amely kategórizálja és összefoglalja a Google Könyv Projekt egyezségi megállapodáshoz fűzött kifogásokat és a felperes által az ezekre adott válaszokat. Az 55 oldalas jelentés,amely kitűnő forrásanyag mindazok számára, akik kutatni kívánják a Google megállapodást és annak vitás pontjait, 11 pontban foglalja össze a kifogásokat;ezek a következők: tisztességtelenség a jogosultak irányában, nemzetközi vonatkozások, bírói joggyakorlat, a  csoportra érvényes peres eljárás (class action procedure), a nyilvántató testület kérdései, intézményi előfizetés, versenyjogi kérdések, privacy, szerzői jogi és informatikai policy-k.

A dokumentum bemutatja mindazon előnyöket és kockázatokat, amelyet a Google Könyv Projekt egyezségi megállapodása magában rejt. Ennek megismerésére, a Google szerepének megítélésére a hazai szakemberek körében is komoly érdeklődés mutatkozik, amelyre jó példa a XVII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál keretében áprilisban megrendezett konferencia ("A könyvkiadás és könyvkereskedelem az elektronikus másolhatóság korában") sikere. A konferenciáról Mezei Péter is beszámol blogjában. 

The Pirate Bay: Connection timed out

Ez a hibaüzenet fogadja közel egy napja a Pirate Bay oldal látogatóit, ami annyit jelent, hogy a híres/hírhedt torrent oldal szerverei nem adnak választ a megkeresésekre.

A háttérben ezúttal a hollywoodi filmelőállítók állnak, amelyek a hamburgi regionális bíróság előtt nyújtottak be keresetet a Pirate Bay szervereit kiszolgáló vállalkozás, a CB3ROB Ltd. ellen. A bíróság 2010. május 6-án előzetes intézkedést hozott, amelyben arra kötelezte az alperest, hogy szakítsa meg a Pirate Bay szervereinek internetes kapcsolatát mindaddig, amíg az ítéletben megjelölt filmek elérhetőek azokon. (A döntés zippelve itt, angol fordítása pedig a TorrentFreak oldalán található) A döntés értelmében, ha az internetkapcsolatot az alperes nem szakítaná meg, a vállalkozás, illetve annak – szintén alperesi pozícióban lévő vezetője – pénzbüntetéssel, illetve szabadságvesztéssel sújtható.

A döntés kézhezvételét követően a Pirate Bay szervereit lekapcsolták az internetről. Ilyenre utoljára 2009 októberében került sor, a torrent oldal akkor kezdte el használni a mostani eljárás alperesének CyberBunker elnevezésű, Hollandia északi részén található adatközpontját. A hely onnan kapta nevét, hogy eredetileg valóban katonai bunkernek építették, helyiségei több méterrel a föld alatt vannak, így akár egy atomtámadást is túlélhetne a személyzete. Az azonban nem tudható, hogy Pirate Bay szerverei is a CyberBunkerben kerültek elhelyezésre, vagy „csupán” a forgalom jut esetleg ezen keresztül el a Pirate Bay egyéb helyen lévő szervereihez.

A következő egy-két nap alatt ki fog derülni, hogy a Pirate Bay üzemszünete érzékelhető lesz-e az internetes forgalomban. Bár részletes elemzések még nem láttak napvilágot, az okok között pedig mások is lehetnek, tény, hogy a BIX adatai szerint a magyar internetes forgalom csúcsa az elmúlt órában 24 órában nem érte el a 124 Gbps-ot, miközben a heti átlag 132, a havi pedig 146 Gbps volt.

Update: 11 órától ismét elérhető az oldal.
Update 2: az Európai Parlamentbe is képviselőket küldő svéd Kalóz Párt nyilatkozata (angol fordítása itt) szerint a szólásszabadság és Svédország informatikai biztonsága védelmében mától a Kalóz Párt biztosítja a szerverek internetes elérését.

Módosul a közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásáról szóló rendelet

A Magyar Közlöny 2010. május 13-án megjelent 78. számában kihirdették a szerzői és szomszédos jogok közös kezelését végző egyesületek nyilvántartásának szabályairól szóló 16/1999. (XI. 18.) NKÖM rendeletet módosító 23/2010. (V. 13.) OKM rendeletet.

WIPO-rajzfilm a szerzői jogokról

A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) honlapjáról egy rövid rajzfilm érhető el, amelyben Chuli, Marco és barátaik többek között a szerzőségről, a kreativitás értékéről, a kalózkodásról beszélgetnek. A szerzői jogi tudatosságot elősegíteni kívánó ismeretterjesztő kisfilmet a WIPO és a perui INDACOPI koreai támogatással készítette el 2009-ben, felhasználva a korábban már megjelent hasonló képregényt.   

Hétvégi program: alkotás, kultúra és szabad levegő