Már az újságot is hamisítják - Londonból jelentjük
Eredeti METRO újság | "Kalóz" Metr0 újság |
Eredeti METRO újság | "Kalóz" Metr0 újság |
Egy korábbi bejegyzésben már szó esett Csepeli György és Prazsák Gergő Örök visszatérés c. könyvéről.
A témához kapcsolódóan a Klubrádióban tegnap egy igen érdekes beszélgetés hangzott el Csepeli Györggyel. Az interjú meghallgató a rádió archívumából:
1. rész: http://www.klubradio.hu/klubmp3/klub20100708-175908.mp3
2. rész: http://www.klubradio.hu/klubmp3/klub20100708-182907.mp3
3.rész: http://www.klubradio.hu/klubmp3/klub20100708-185907.mp3
Az Association Littéraire et Artistique Internationale (ALAI) minden második évben tematikus tanulmányi napokat szervez egy-egy aktuális, kiemelkedő jelentőségű témának szentelve. 2010-ben az osztrák csoport látja vendégül az ALAI tagjait, a tanulmányi napok központi témájául pedig - részben a védelmi idő meghosszabbításáról szóló, folyamatban lévő EU-javaslat okán is - a szerzői és szomszédos jogok védelmi idejének egyes aspektusait választották.
A kérdőívre adott magyar válaszokból megtudható, hogy Magyarországon a szerzői személyhez fűződő jogokat sokáig csak a Királyi Kúria bírósági gyakorlata ismerte el, de törvény nem garantálta őket, hogy az 1921-es szerzői jogi törvény ideiglenesen 8 évvel meghosszabbította egyes művek védelmi idejét, mivel a "háborúban hallgattak a múzsák" , hogy a szerzői személyhez fűződő jogok 1994-ig időben korlátlanok voltak, és az is, hogy a védelmiidő-irányelv módosításakor milyen pro és kontra érvek mentén alakult a magyar álláspont.
A kérdőív kitöltését - a hagyományoknak megfelelően - a Szerzői Jogi Fórum Egyesület tagjai vállalták, a válaszokat ezévben dr. Gyenge Anikó Ph.D. és dr. Király Tamás László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium munkatársai készítették.
A kérdések és a válaszok letölthetők a Szerzői Jogi Fórum Egyesület honlapjáról.
Nap mint nap találkozhatunk azzal a kijelentéssel, hogy „a mai gyerekek már beleszülettek a számítógépek használatába”, „a kisujjukban van a technikai eszközök kezelésének csínja-bínja" és hasonlók. Vajon mennyire megalapozottak ezek a kijelentések? A válaszokat egy izgalmas kutatás foglalja össze, amelynek első része itt található meg.
A kutatás második része a "Netgeneráció" szabadidős szokásaival foglalkozik, számos érdekes adattal, ábrával kiegészítve, amely itt érhető el.
A tanulási eredményeket tartalmazó harmadik rész itt érhető el.
A közösségi oldalak használatát a negyedik rész itt elemzi a vizsgált korosztály körében.
Az ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodó szerző alkotása, vagyis az ún. árva művek esetében ahhoz, hogy a hatósági eljárást indító kérelmező megkapja az érintett műre a felhasználási engedélyt, az Szjt. és a 100/2009. (V. 8.) Korm. rendelet több feltételt határoz meg. Az egyik, talán legnehezebb feladat annak bizonyítása, hogy a kérelmező a felhasználási szerződés megkötése érdekében a szerző kilétének, illetve tartózkodási helyének felkutatására megtette az adott helyzetben általában elvárható intézkedéseket és ezt megfelelően igazolja.
Számtalan érdeklődő és kérelmező torpan meg egy árva műves eljárás e lépésénél, és teszi fel a kérdést, hova fordulhatna, kit és mit kellene keresnie ebben a helyzetben.
Az akadályt leküzdendő, a Magyar Szabadalmi Hivatal összeállított egy – címlistából, telefonszámból és linkgyűjteményből álló – kutatás adatbázist, mely támpontokat adhat a keresés és tájékoztatás kérés kérelmező általi teljesítéséhez. A szervezetek megkeresése, az internetes keresők használata révén számtalan bizonyítékra bukkanhat a kérelmező, de még az is előfordulhat, hogy a felhasználni kívánt mű gazdája megkerül.
Figyelem! A kutatási adatbázis tájékoztató jellegű, a benne szereplő internetes keresők és szervezetek megkeresése nem minden esetben elégíti ki a szerző felkutatása érdekében megtett intézkedésekként az adott helyzetben elvárható mértéket.
A kutatási adatbázis itt érhető el.
Kifejezetten korrekt beszámolót tett közzé a Quart zenei magazin a Volt fesztivál múlt heti ellenőrzéséről. A cikk nem csak a konkrét ellenőrzés eseményeire tér ki, hanem igyekszik rendet tenni a mashupok kérdéskörében is.
Érdekes tanulmánykötet jelent meg a hetekben, érdekes üzleti modellben.
„Privilege and Property. Essays on the History of Copyright” címmel jelent meg Ronan Deazley, Martin Kretschmer és Lionel Bently szerkesztésében a szerzői jog történetét feldolgozó tanulmánykötet az OpenBook Publishers cambridge-i kiadónál. A 450 oldalas kötet áttekinti az angol, skót, francia, amerikai és német szerzői jog első lépéseit, illetve a modern szerzői jog előzményének tekinthető alapdokumentumokat, jogeseteket. De nem csupán a tartalom érdekes ebben az esetben, hanem az üzleti modell is.
Az OpenBook Publisherst olyan kutatók javaslatára hozták létre, akik megelégelték, hogy csak borsos ár megfizetése ellenében férnek hozzá mások kutatási eredményeihez, miközben szinte megoldhatatlan problémát okoz saját kutatási eredményeik publikálása. A kidolgozott megoldás kifejezett szerző barát, mivel a szerzők saját jogaikat megőrizhetik. Mindeközben a megoldás olvasóbarát is, mivel minden kötetet négy formátumban adnak ki: kemény, illetve puha kötéssel, pdf-ben, és online. Az első három változatért különböző árat kell fizetni, jelen esetben a kemény kötéses változat 25 Ł, a puha borítású 15 Ł, a pdf pedig 5 Ł. Akinek pedig ez is sok lenne, az a kiadó saját oldalán – regisztrációt követően – vagy a meglévő egyéb szolgáltatások (pl. Google Book Search) felületein ingyen elolvashatja a teljes könyvet.
Még egy pillanatra visszatérve a könyvre: a kutatás a szerzői jogi forrásokat összegyűjtő archívummal, a Primary Sources on Copyright (1450-1900) elnevezésű projekttel együttműködésben készült. Az archívum a szerzői jog alapdokumentumait gyűjti és publikálja az angol, német, olasz, amerikai és francia jogterületről, 1450-től 1900-ig. A gyűjtemény hihetetlen kincseket rejt, érdemes pár percet szánni rá.
"A Kalózpárt tiltakozik a szerverlefoglalások ellen" - érdemes elolvasni. A Kalózpárt blog szerint lényegében két oka van a tiltakozásnak:
1. Büntetőeljárás-jogi. Szerintük a lefoglalás nem jogszerű. Erről nem is érdemes többet beszélni, hiszen erre a kérdésre a független bíróság hivatott válaszolni, az ügy összes körülménye alapján.
2. Elvi: "A Magyar Kalózpárt úgy véli, hogy nemzeti és globális kulturális örökségünket fel kell szabadítani, és mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni."
Ez pedig annyit jelent, hogy első szervezetként a Kalózpárt csatlakozott az Artisjus június 17-i javaslatához, amelyben a zeneszerzők kérik "a kulturális kormányzatot, hogy a francia, angol és spanyol példákhoz hasonlóan mielőbb kezdje meg egy Digitális Tartalom Stratégia kidolgozását."
A cél közös: legyenek jó minőségű tartalmak, amikhez könnyű és megfizethető az online hozzáférés a legszélesebb közönség számára!
Minden érintettnek közösen át kell beszélnie, hogyan látja a jövőt. Ez a Kalózpárt-közlemény már egy fontos lépés ezen az úton.
Szerintük: "meg kell változtatni a törvényeket: a kulturális termékek nem-kereskedelmi célú, nonprofit másolását nem szabad tiltani, éppen ellenkezőleg, minden rendelkezésünkre álló eszközzel elő kell segíteni."
Visszakérdezek: ez azt jelenti, hogy az európai zöld pártok frakciójához hasonlóan a Kalózpárt / LMP is a fájlcsere jogszerűvé tételében és egy internetes átalánydíj bevezetésében látja a jövőt?
Az alábbiakban teljes terjedelmében olvasható a PANKKK ma kiadott közleménye.
Korábban hírt adtunk róla, hogy a PANKKK idei első lemezes, tehetségkutató és vidéki klubkoncert pályázatai az aktuális minisztériumi átszervezések következtében az eredetileg tervezett időpontban nem jelenhettek meg. A legfrissebb hírek szerint a pályázatok lebonyolítása mellett számos egyéb szakmai érdekképviseleti funkciót ellátó PANKKK Programiroda jövője is kérdéses, hiszen egyelőre nem áll rendelkezésre a működéséhez szükséges anyagi háttér.
Mindez rövid távon annyit jelent, hogy a Programiroda működése 2010. július 1-től határozatlan ideig szünetel. A folyamatosság megszakadása sosem jön jókor, ebben az esetben is számos hazai és külföldi PANKKK projekt marad el a kényszerű leállás miatt, a pályázatok csúszása pedig sajnos megpecsételheti az őszi-téli klubszezon sorsát is, hiszen havonta kb. 150 vidéki rendezvény támogatása vált most kérdésessé.
A PANKKK Programiroda munkatársai csak remélni tudják, hogy ez az időszak viszonylag rövidre sikerül és legkésőbb idén ősszel újraindulhat a hazai könnyűzenei kultúra fenntartását és fejlesztését célzó átfogó program, hiszen az elmúlt 5 év tapasztalatai alapján egyértelműen szükség van rá.
A PANKKK működtetése során az egyik leglényegesebb szempont az átláthatóság biztosítása, ezért továbbra is ajánljuk figyelmébe minden döntéshozónak, pályáztatónak vagy más érdeklődőnek a PANKKK szakmai portált. Itt a korábbi pályázatok teljes dokumentációi és eredménylistái mellett a Program eddigi működési rendszerének részletes prezentációi, elemzései is megtalálhatóak. A Programiroda legfrissebb szakmai beszámolója a Mi a PANKKK? menüpontból tölthető le.
Utolsó kommentek