E.SZER.INT BLOG

Folytatódik a Tenenbaum per

Óva intek mindenkit attól, hogy komolyan vegye az Index szerzőjének cikkét, különösen annak a címét (156 milliós büntetés 30 mp3 fájlért"). A Joel Tenenbaum saga messze áll attól, hogy végérvényesen lezártnak tekintsük. A Szövetségi Legfelsőbb Bíróság végzése ugyan indokolás nélkül elutasította Tenenbaum ügyvédjeinek azon indítványát, hogy a bíróság vizsgálja meg az USA szerzői jogi törvényének törvényes kártérítésekkel kapcsolatos rendelkezésének alkotmányosságát, ugyanakkor nem döntött arról, hogy a bostoni egyetemistának ténylegesen meg kell-e fizetnie ezt az összeget. Ez a feladat továbbra is a körzeti bíróságra tartozik.

Stagnált a jogosulatlan szoftverhasználat aránya Magyarországon

A BSA a napokban publikálta a Global Software Piracy Study 2011 című piacelemzését, amely szerint Magyarországon 41%-on stagnált az illegális szoftverhasználat, ami – bár elmarad a Közép-Európai régió átlagtól – jelentősen meghaladja az Európai Unióban mért 33%-os arányt, és lényegében azonos a teljes világon azonosított 42%-al. A jogosítatlan szoftverek piaci értéke ezzel együtt is jelentősen, 143 millió dollárra nőtt egy év alatt, a 2010-re publikált 131 millió dollárhoz képest.

Az idei jelentés újdonsága, hogy az iparági adatokat kiegészítették egy közvélemény kutatás is, amelyben 33 ország kb. 15.000 felhasználója körében elsősorban arra keresték a választ, mennyien és miért használnak jogosítás nélkül szoftvert. A közvélemény kutatás eredménye szerint Magyarországon a felhasználók többsége (55%-a) használ több-kevesebb rendszerességgel kalóz terméket, miközben csupán 28% nyilatkozott úgy, hogy mindig jogtiszta terméket alkalmaz (globális érték: 38%). A magukat „kalóznak" tartó magyarok többsége (66%-a) férfi, és relatív többségben vannak a fiatal felnőttek (25-34 éves kor között).

A szoftveres iparág legnagyobb piaca továbbra is az Egyesült Államok, ahol 2011-ben 42 milliárd dollár értékben értékesítettek szoftvert. A helyzet azonban még ennél is jobb, mivel az USA büszkélkedhet a legkisebb (19%-os) jogsértési aránnyal is. Összehasonlításként érdemes itt megjegyezni, hogy Kínában a kalóztermékek aránya 77%-os. Ez utóbbi adat különösen annak fényében érdekes, hogy miközben a kínaiak átlagosan 542 dollárt költenek egy új számítógépre (a monitor árát nem is ideértve), legális szoftverre alig kilencet fordítanak.

Copyright see-saw - blogajánló

A szerzői jog iránt érdeklődők kötelező napi olvasmányai új tétellel bővültek a mai naptól. Id. Ficsor Mihály Copyright See-saw címen angol nyelvű szakmai blogot indított.

Id. Ficsor Mihály nemzetközi szinten is a legmagasabb szinten számon tartott szerzői jogászok közé tartozik, Magyarországon és azon kívül szinte minden lehetséges szakmai posztot betöltött már az elmúlt évtizedekben.

Bevezető bejegyzésében arról ír, hogy - idő hiányában - nem célja folyamatosan vezetni a blogot, leginkább azért hozta létre oldalát, hogy az aktuális szerzői jogi kérdésekről kialakított véleményét könnyen és gyorsan publikálhassa. Ismerve Ficsor Mihály munkatempóját, így sem fogjuk győzni az olvasást.

Teljes elérést a közpénzből finanszírozott kutatási eredményekhez

Angliában a szerzői jog esetleges reformja a szakmai közbeszéd állandó témája. Az angol kormány(ok) irigylésre méltó tudatossággal foglalkoznak a szerzői jogi témákkal, átfogó és független elemzéseket készíttetnek (ld. például a Gowers és Hargreaves jelentéseket), amelyek eredményét ugyancsak irigylésre méltó széles körben és alapossággal véleményeztetik a szakmával. A külső szemlélő számára úgy tűnik, hogy többnyire racionális érvek által uralt valós párbeszéd alakulhatott ki a kreatív ipart érintő témákban, amely alapján nem csak a jogalkotó, hanem a piaci szereplők számára is hosszú távú stratégiák alakíthatóak ki.

Legutóbb David Willets, a kutatásért és felsőoktatásért felelős miniszter jelezte, hogy van elképzelése a szerzői jog egy fontos, de az egészet tekintve aprónak tűnő részletkérdésről. A Kiadók Szövetségének éves gyűlésén a miniszter – aki egyébként maga is szerző – arról beszélt, hogy az állami forrásokból finanszírozott kutatások eredményeit széles körben hozzáférhetővé kell tenni.

„A kiindulási pontunk nagyon egyszerű. A Koalíció elkötelezett a nyilvános hozzáférés elve mellett a közpénzből finanszírozott kutatási eredmények vonatkozásában. Ez az, ahol a technológia és a kortárs kultúra egyidejűleg jelen van. Így maximálhatjuk a kiváló kutatási bázisunk által elért értéket és hatást. Mivel az adófizetők helyezik pénzüket a kutatásokba, nem lehet őket azoktól elszigetelni. Az adófizetők nem tarthatóak odakint, orrukat az ablakhoz nyomva – miközben az akadémiai közösség exkluzív környezetben végzi kutatását. A Kormány úgy gondolja, hogy nyilvánosan elérhetőnek kell lenniük azoknak a publikált kutatási anyagoknak, amelyeket közpénzből finanszíroztak – és ez az elv messze túlmutat az akadémiai közösségen.

Persze talán a generációk közötti tisztességről írt könyvem, a The Pinch tapasztalata alapján beszélek. Nagyon bosszantó volt előbb felkutatni egy cikket, majd egy fizetőkapu mögött elrejtve megtalálni azt. Ez azt jelenti, hogy a cikk szabadon elérhető volt egy akadémiai intézményben dolgozó szakembernek, de nekem, mint független írónak nem. Ez falat húzott az akadémiai közösség és a többiek között, ami nagyon egészségtelen. Más rendellenességről is hallottam: a magányos kutatóról, akinek egy soha nem látogatott esti kurzusra kellett beiratkoznia, hogy hozzáférjen a könyvtárhoz, mivel az olcsóbb volt, mint megvásárolni azt a cikket, amire szüksége volt; a kisvállalkozóról, aki azért fogadott egy hallgatót gyakorlati képzésre, mert így a kutatási anyagokat az egyetem könyvtárában kinyomtathatta. Tehát biztosítani kell a jogot a közpénzből finanszírozott angol kutatások eredményeiben való barangoláshoz.”

Aki David Willets teljes beszédét elolvassa, azzal szembesülhet, hogy a miniszternek nem csak elképzelése van egy régóta létező üzleti modell módosítására, hanem érvei is vannak mellette, amit ráadásul meg is oszt a leginkább érintett piaci szereplőkkel. Arról persze lehet vitatkozni, hogy az érvek helyesek-e, meggyőzőek-e, de arról csak nagyon rövid ideig lehet érdemes elmélkedni, hogy a szakkérdések megvitatásának helyes módszerét követi az angol kormány a jogalkotás során.

A funkcionalitás, az alkalmazásokhoz írt prgramnyelv és az adatfájl formátum nem áll védelem alatt

Az Európai Bíróság tegnap döntést hozott a SAS v World Programming (C-406/10) ügyben. Az alapeljárást a SAS Institute Inc, egy analitikai megoldásokat, és ezen belül analitikai szoftvereket fejlesztő vállalkozás indította, mivel állítása szerint a World Programming megsértette szerzői jogait azzal, hogy a SAS rendszer funkcionalitását tökéletesen utánzó rendszert alakított ki.

A SAS rendszer lényege, hogy a felhasználók saját alkalmazásokat készíthetnek a programhoz az adatok kezelésére. Az alkalmazásokat a SAS által kifejlesztett saját nyelven, az ún. SAS-nyelven kell elkészíteni.

A World Programming célja az volt, hogy a SAS rendszert használók számára hozzon létre egy olyan konkurens terméket, amelyik részint funkcionalitásában lehetőleg teljesen megegyezik a SAS rendszerrel, másrészt pedig a SAS nyelven írt alkalmazások is futtathatóak maradnak. Az ügy érdekessége, hogy az alapügyben eljáró angol bíróság azt állapította meg, hogy a World Programming egyébként nem fért hozzá a SAS rendszer alapját képező forráskódokhoz, és ebből adódóan le sem másolta azokat. A World Programming ehelyett a SAS program tanulmányozásával, futtatásával, a SAS által készített kézikönyvek áttanulmányozásával szerezte be a munkájához szükséges információkat.

Ezt követően az Európai Bíróság lényegében arra kereste a választ, hogy védi-e a szerzői jog egy számítógépi programalkotás funkcionalitását, programnyelvét, illetve adatfájl formátum valamelyikét.

Az Európai Bíróság döntésében kiemelte, hogy a Szoftver irányelv a szoftvereket irodalmi műként oltalmazza, de a 14. preambulum bekezdése szerint az oltalom kizárólag a kifejezési formára vonatkozik, a programnyelv alapjául szolgáló logika, elvek, ötletek azonban nem részesülnek védelemben. A Bíróság felidézte a C-393/09 számú döntést, amelyben azt állapították meg, hogy a szoftver forráskódja, illetve tárgyi kódja minősül a szoftver kifejezési formájának, így a védelem ezt illeti meg elsősorban. Ehhez képest a program grafikus felülete önmagában nem teszi lehetővé a program többszörözését, az csupán a program valamely részének minősül, és végső soron csupán a program funkcionalitásának használatát teszi lehetővé a felhasználó számára.

A Bíróság azt is rögzítette, hogy az alkalmazások írásához készített programnyelv, illetve az adatoknak speciális adatfájl-formátumban történő rögzítése, olvasása csupán a program elemeinek minősül, amelyek célja a program funkcionalitásának elérése.

A fentiekből a Bíróság arra a következtetésre jutott, hogy sem a számítógépi program funkcionalitása, sem a programnyelv, sem pedig a program által alkalmazott speciális adatfájl-formátum nem minősül a program kifejezési formájának, ebből adódóan a Szoftver irányelv nem is oltalmazza azt. A Bíróság e körben hivatkozott a Főtanácsnok korábbi indítványára is, amely szerint, ha a funkcionalitást a szerzői jog védené, az ipari fejlődés rovására kisajátíthatnák az ötleteket.

A Bíróság ugyanakkor azt is kimondta, hogy engedélyköteles tevékenység lenne, ha harmadik személy az alkalmazások készítéséhez készített programnyelv, vagy a speciális adatfájl formátum forrás- vagy tárgyi kódjának felhasználásával hozná létre saját programjának hasonló részeit. A Bíróság továbbá azt is megállapította, hogy nem kizárt a SAS-nyelv és a adatfájl formátuma önálló műként védelmet élvezhet az Infosoc irányelv alapján, ha azok egyébként a szerző saját szellemi alkotásának eredményei.

Angliában blokkolni kell a Pirate Bay-t

Április 30-án hozott döntésével a High Court arra kötelezte Anglia hat legnagyobb internetszolgáltatóját, hogy rövid időn belül blokkolják hálózatukban a Pirate Bay elérését.

Az ügyet az angol piacon aktív hangfelvételelőállítók indították a legnagyobb angol hozzáférés szolgáltatókkal – közöttük a BT, a Virgin Media és a TalkTalk – szemben. A keresetben arra kérték kötelezi az alpereseket, hogy azok blokkolják hálózatukból a Pirate Bay oldalait. A kereseti követelés jogalapja az angol szerzői jogi törvény 97.A szakasza volt, amely az Infosoc irányelv 8. cikk (3) bekezdését ültette át az angol jogba. A pernek a Pirate Bay üzemeltetői, illetve a Pirate Bay használói nem voltak alanyai.

A pár napja hozott érdemi döntést megelőzően, idén februárban a bíróság – a peres felek egyetértése mellett – azokra az előkérdésekre kereste a választ, hogy (i) a Pirate Bay használói, illetve (ii) a Pirate Bay üzemetetői megsértették-e a felperesek szerzői jogait. A bíróság ítéletében megállapította, hogy a felperesek jogait mind a Pirate Bay használói, mind pedig annak üzemeltetői megsértették.

Ezt követően – a sajtóhírek szerint – a bíróság pár napja arra kötelezte az internetszolgáltatókat, hogy rövid határidővel blokkolják előfizetőik számára a Pirate Bay angliai elérést. Az első reakciók szerint a hozzáférés szolgáltatók kivétel nélkül eleget tesznek az ítéletnek. A döntésről és a reakciókról további részletek olvashatóak itt, itt és itt.
 

Legális a használt szoftverek online értékesítése. Vagy nem.

Az Európai Bíróság nyilvánosságra hozta a Usedsoft v. Oracle ügyben (Case C 128/11) született főtanácsnoki indítványt.

Az alapeljárást a világ egyik legnagyobb szoftvergyártója, az Oracle indította a használt szoftverekkel online kereskedő német vállalkozás, a Usedsoft GmbH ellen. A jogvita lényege a jogkimerülés elvével függ össze, amely szerint, ha a műpéldányt a jogosult az EU területén adásvétellel forgalomba hozta, a terjesztésre vonatkozó kizárólagos jog többé nem gyakorolható (az „kimerül”).

A jogvitában a Usedsoft elsősorban arra hivatkozott, hogy gyakorlata a jogkimerülés elve alapján jogszerű, azt az érintett szoftverek gyártója nem kifogásolhatja. Az Oracle ezzel szemben arra hivatkozott, hogy a jogkimerülés elve nem alkalmazható online környezetben, fizikai műpéldány hiányában.

A főtanácsnok véleményében arra jutott, hogy a szoftver irányelv szerint jogkimerülés elve akkor is alkalmazható, ha a jogosult a szoftvert letölthetővé tette az internetről, és engedélyezte a letöltött szoftver időbeli korlátozás nélküli hasznosítását. A főtanácsnok szerint továbbá az irányelvben alkalmazott „adásvétel” kifejezés ennél szigorúbb értelmezése lényegében kiüresítené a jogkimerülés elvét. Ez alapján azt is javasolta, hogy az irányelv „adásvétel” fordulatát olyan értelemben határozzák meg, hogy az egyértelműen kiterjedjen a szoftverek EU-n belüli hozzáférhetővé tételére is, ha a letöltött példányt időbeli korlátozás nélkül és átalánydíj ellenében engedi a jogosult hasznosítani.

A főtanácsnok véleményében kifejtette, hogy álláspontja szerint nem lehet különbséget tenni a CD-ROM-on forgalmazott és az interneten hozzáférhetővé tett programok között a jogkimerülés szempontjából, ez ugyanis bővítené a jogosultak monopóliumát a művek felett.

Ha csak eddig olvasnánk a főtanácsnoki véleményt, arra kellene jutnunk, hogy a főtanácsnok szerint a Usedsoft gyakorlata minden tekintetben jogszerű volt, azt az Oracle nem tudja megakadályozni.

A főtanácsnok azonban abból a szempontból is vizsgálta az ügyet, hogy a jogkimerülés milyen felhasználási módokra terjed ki. Álláspontja szerint a szoftver irányelv kizárólag a terjesztésre, mint felhasználásra vonatkozva rendeli alkalmazni a jogkimerülés elvét, a többszörözésre azonban nem. A konkrét ügyben azonban a Usedsoft csak a felhasználási engedélyek (licencek) másodlagos értékesítésével foglalkozott, a szoftvereket ügyfelei – a Usedsofttól „másodkézből” beszerzett engedély birtokában – az Oracle szoftveréről töltötték le, amely során a szoftverről egy további, új műpéldány is létrejött, vagyis azt többszörözték. Mindebből az következik, hogy miközben az engedélyek másodlagos forgalmazása a jogkimerülés elve alapján a szoftver jogosultja engedélye nélkül végezhető, ha ettől elválik maga a műpéldány, a többszörözéshez már szükséges kikérni a jogosult engedélyét.

A főtanácsnoki vélemény persze még nem az ítélet maga, arra még kicsit várni kell.

Újabb vereséget szenvedett a YouTube

Alig telt el néhány nap azóta, hogy a YouTube nem túl nagy, mégis érezhető vereséget szenvedett a Viacommal vívott amerikai csatájában, április 20-án ismét rossz napra virradtak a videó portál tulajdonosai. A hamburgi regionális bíróság (Landgericht Hamburg) ugyanis megállapította, hogy a YouTube felelősségre vonható, ha a felhasználók által jogellenesen feltöltött tartalmak eltávolítása iránt nem tesz meg minden szükséges intézkedést.

Európa egyik legnagyobb közös jogkezelője, a német GEMA még 2010-ben indította a kérdéses eljárást, mivel a felek nem tudtak megállapodni a YouTube által a közös jogkezelő irányába fizetendő jogdíj összegéről. (A GEMA egyébként dalonként 12 euró centet kért, ami a Spiegel Online cikke szerint ötvenszer több volt annál, mint amennyit a YouTube az Egyesült Királyságban akkortájt fizetett megtekintésenként.) A GEMA által indított perben aztán a kereseti követelés központjában 12 dal (hangfelvétel) engedély nélküli streamelése állt. 

A hamburgi regionális bíróság 2012. április 20-án alapvetően a GEMA számára kedvező ítéletet hozott. A bírósági sajtóközlemény szerint mivel a kérdéses jogvédett tartalmakat sosem a YouTube töltötte fel a szerverekre, hanem a konkrét felhasználók, ezért a videó portál nem tekinthető a szerzői jogok közvetlen megsértőjének. Ugyanakkor a szolgáltató oldalán azonnal tevési kötelezettség jelentkezett (volna), amint jogsértésekre utaló konkrét értesítést kapott a jogosultaktól. Ennek a kötelezettségnek az elmulasztása alapot adott a bíróság meglátása szerint a Störerhaftung felelősségi klauzulájának az alkalmazására. A bíróság - a sajtóközlemény szerint legalábbis, az ítélet végleges szövege ugyanis még nem elérhető - hangsúlyozta: a 12 érintett hangfelvétel közül hét esetében a YouTube nem tett meg minden szükséges intézkedést a vitatott tartalom eltávolítása iránt. (Vagyis öt hangfelvétel kapcsán a bíróság nem látta megalapozottnak a kereseti követelést.) Sőt, állítólag olyan is volt, hogy a tartalmat csak másfél hónappal az értesítés után törölte a YouTube.

Az ítélet kardinális pontja, hogy a bíróság (1) nem látta szükségesnek, hogy a korábban feltöltött tartalmak esetén egyesével vizsgálja meg a YouTube azok jogszerűségét (valószínű erre az uniós jog alapján nem is volna kötelezhető); (2) ugyanakkor a jövőre nézve előírta, hogy a Content ID ellenőrző rendszer alkalmazásán túl (mely egy-egy konkrét tartalom egyedi azonosítását teszi lehetővé) a cím és előadó mentén kulcsszavas szűrésekkel igyekezzen a YouTube blokkolni minden azonos, ám más hangfelvételben megjelenő tartalom (például a rádiós verzió mellett/után egy koncertfelvétel) feltöltését.

Két gondolat: 

(1) az ítélet nem jogerős (sőt, csak az első fokon van túl), a fellebbezés biztosra vehető, ám az ügy fontossága fényében akár még szövetségi legfelsőbb szintig is eljuthat a kérdés); 

(2) nem tudom, mennyire lehet alkalmas egy ilyen ítélet arra, hogy a feleket ismét tárgyaló asztalhoz ültesse. A döntés ugyanis a múlt heti amerikai ítélethez hasonlóan világossá teszi: ha a közvetítő szolgáltató az elektronikus kereskedelmi szabályoknak megfelelően jár el, akkor mentesülhet a felelősség alól - de ha nem, akkor abba belebukhat. A 12 euró centes dalonkénti jogdíjkövetelés jogosságát azonban az ítélet (ismét hangsúlyozom, a sajtóközlemény) nem érinti, vagyis a YouTube-ot semmi nem kötelezi arra, hogy perpillanat a megállapodás szükségességével foglalkozzon. Elég egy még jobb szűrő rendszer, és a GEMA nem kap egy petákot sem.

Ennek fényében én még jobban örülök, hogy hazánkban az Artisjus és a YouTube példaértékű megállapodást kötött. Az üggyel kapcsolatos elemzéseket lásd: BBC, IPKitten (itt és itt), 1709Blog (további német anyagok innen elérhetők, pl. FAZ, Spiegel), TorrentFreak, magyarul az Indexet érdemes olvasni. (Külön köszönet Tóth Péter Benjáminnak, hogy felhívta a figyelmemet több bejegyzésre ezek közül.)

A Könyv és a Szerzői Jog Világnapja

1995 óta ezen a napon ünneplik a Könyv és a Szerzői Jog Világnapját az UNESCO szervezésében, melynek célja a könyv, a kiadás és a szerzői jog támogatása. Április 23-a különleges nap az irodalomban, mivel ezen a napon hunyt el Shakespeare, Cervantes és de la Vega is. Cervantes halálára elsőként – természetesen – Spanyolországban emlékeztek meg: ezen a napon minden megvásárolt könyv mellé egy rózsa is járt ajándékba.

Fotó: Michael Flick; Forrás: http://www.flickr.com/photos/17773534@N03/3485307074/; CC-BY-NC 2.0

A Világnap alkalmából az UNESCO főigazgatója, Irina Bokova nyilatkozatot adott ki, melynek nyers-fordítása a következő:

Irina Bokova, az UNESCO főigazgatójának üzenete, a Könyv és Szerzői Jog Világnapja alkalmából

2012. április 23

 A könyvekkel kialakított viszonyunk határozza meg, tágabb értelemben, a kultúrával kapcsolatos viszonyunkat. Április 23-án, a Könyv és Szerzői Jog Világnapján az UNESCO arra buzdít mindenkit, hogy ünnepelje a könyveket és támogassa azokat, akik a könyvből élnek és azokat, akik a könyveket életre keltik.

A tekercsektől a kódexekig, a kéziratoktól a nyomtatott tartalmakig és a táblagépekig, a könyvek megjelenése sokszor változott az évszázadok során. A könyvek, formátumtól függetlenül, továbbításra érdemesnek gondolt ideákat testesítenek meg. Értékes eszközei a tudásmegosztásnak, a közös megértésnek és a nyitottságnak mások, illetve a világ felé.

Az UNESCO mindenki számára szeretné biztosítani az elérés eszközeit ehhez a hatalmas lehetőséghez. Az erőfeszítés az iskolában kezdődik, a gyermekek és felnőttek közötti írástudatlanság elleni eltökélt küzdelemmel folytatódik, és a kulturális politikák megerősítésével folytatódik. Minőségi oktatás nélkül a könyvek lapjai némák maradnak. A könyvek ritkán maradnak magányosak: arra vezetnek minket, hogy más könyveket olvassunk, amelyek további kincseket tárnak fel előttünk. A tartalomhoz, továbbá a fizikai, illetve virtuális könyvtárak forrásaihoz való méltányos hozzáférés nélkül a könyvek ereje megfogyatkozik, a sokszínűség megkopik. A könyvek láncolata törékeny egyensúlyon nyugszik, aktív óvásra és a támogató eszközökre van szüksége. A kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló UNESCO egyezmény implementálása csak egy példa. A szerzői jogi védelem e támogatás sarkalatos elve és az örökké változó kulturális tájkép iránytűje.

2012-ben a Könyv és Szerzői Jog Világnapja a fordításokra összpontosít. Az Index Translationum, a világ fordításainak UNESCO által kezelt bibliográfiája 80. évfordulóját ünnepeljük. Ez az egyedülálló kezdeményezés a globális kulturális áramlatok terjesztésének és monitorozásának eszköze. A növekvő számú bejegyzésekkel szembesülve a Tagállamoknak egyesíteni kell erejüket, hogy egy átfogóbb, hatékony és nyitott eszközt hozzanak létre. A fordítás az első lépés az emberi kapcsolatok megteremtése felé, a sokszínűség és a párbeszéd decentralizált tapasztalata. A fordítás a kulturális sokszínűség vezető elveinek egyike, amely minden nyelvet gazdagabbá tesz, a másokkal való kapcsolat útján.

Világunknak meg kell értenie a kultúrák sokszínűséget, továbbá minden férfi és nő elméjében meg kell erősítenie a szellemi képességeket. Szükségünk van ezekre a képességekre, hogy együtt élhessünk a vegyes társadalmakban. Szükségünk van ezekre, hogy közös kihívásainknak megfeleljünk. 2012. április 23-án az UNESCO az örményországi Jerevánban nyitja meg a Könyv és Szerzői Jog Világnapját. Ezen a napon az UNESCO minden partnerét arra figyelmeztetem, hogy a könyv mindenki kezébe helyezendő fegyver és lehetőség.

Irina Bokova
 

Szerzői jogi konferencia a Sorbonne-on

A Sorbonne szerzői jogi nyári kurzust szervez fiatal kutatók, Phd hallgatók, illetve más szakmabeliek számára. A kurzuson a nemzetközi szerzői jog tudományos elitje tart előadást, közöttük Thomas Dreier, André Lucas, Silke von Lewinski, Victor Nabhan, Pierre Sirinelli.

Az egyhetes, kétnyelvű (angol és francia) programon a szerzői jog szinte valamennyi aktuális kérdése napirendre kerül, a cloud computingtól, az e-könyvön keresztül, a P2P át, egészen a szólásszabadságig.

A kurzusra július 9-e és 13-a között kerül sor, az ár pedig elképesztően jó: szállással és ebéddel együtt 250 Euró. Aki teheti, vegyen részt a rendezvényen.

További információk itt.