E.SZER.INT BLOG

Újra Könyvmarketing Konferencia

Mivel a könyvpiacokkal kapcsolatban számos kérdés kibeszéletlen maradt a tavasszal, a nagy sikerű könyvmarketing konferencia folytatásaként a Kreatív és a Diversiy in Book Publishing újabb konferenciát szervez. A programból:

• A szerző mint brand - A szerzői marketing szerepe a könyvkiadásban (Isabel Kupski, S. Fischer Verlag, Kelet-európai Irodalmi Program, felelős szerkesztő)

• Tervek és véletlenszerűségek a kortárs irodalom kiadásában (Sárközi Bence szerkesztő, Magvető Kiadó)

• DRM mítosz: mire jó és mire nem a másolásvédelem (Bodó Balázs kutató, BME Média Oktatási és Kutatási Központ)

• A könyvpiac helyzete, ötletek, hogy jobb legyen (Walitschek Csilla ügyvezető igazgató, Libri)

• Állami gondozásban az árva művek - európai válaszok egy amerikai kihívásra (dr. Gyenge Anikó, egyetemi adjunktus, jogász)

• Az e-könyvek forgalmazásának lehetőségei és buktatói Magyarországon (dr. Szemere Gabriella, Polc.hu és könyvkiadási vezető, Sanoma Budapest)

• Közösségi oldalak és az olvasás kultúrája (A Facebook-világ, Szabó Gergely, a Webisztán blog szerzője)

• Nyomdák a digitális világban (Nagy Béla, kereskedelmi vezető, Gyomai Kner Nyomda Zrt.)

Részletek:

www.kreativ.hu/esemeny/konyvmarketing_konferencia/index.php

Az első csapás - megérkeztek az első figyelmeztetések

2010. október 1-én két francia ISP (a Bouygues Telecom és a Numéricable) kiküldte az első figyelmeztető leveleket olyan előfizetőiknek, akik a HADOPI adatgyűjtése alapján nem jártak el körültekintően internetes kapcsolatuk biztonságának fenntartása érdekében (más szóval feltehetőleg "fájlokat cseréltek"). Három napra rá további két ISP (Orange és az SFR) is kiküldte az első figyelmeztetéseket a maga gyanúba került előfizetőinek.

Úgy fest, hogy a fenti ISP-k minden további nélkül együtt fognak működni a HADOPI-val, azonban úgy tűnik, hogy nem minden szolgáltató kíván hasonlóan eljárni. A "Free" nevű ISP ugyanis világossá tette, hogy nem kívánják a HADOPI helyett elvégezni a piszkos munkát. A cég úgy érvel, hogy a HADOPI II törvény alapján az ISP-k ugyan kötelesek a HADOPI hivatalos levelét továbbítani a feltételezett jogsértők felé, azonban a törvény azt nem írja körül, ennek mi a konkrét módja. Egyúttal arra is felhívja a figyelmet, hogy a törvény - szemben a feltételezett jogsértők azonosításának elmulasztása esetére előírt 1500 eurós bírsággal - nem helyezett kilátásba szankciót e "küldemények" továbbításának elmulasztása esetén.

Ez a váratlan viselkedés a többi ISP-ből heves reakciókat váltott ki. Számukra ugyanis úgy tűnik, hogy a Free megpróbál úgy taktikázni, hogy - megkerülve a törvény szövegét - alternatívát nyújtson az előfizetőknek, magához vonzva minél többet a fájlcserélésre hajlamos személyek közül. Ennek megfelelően az Orange és a Numéricable máris a HADOPI-hoz fordult, hogy foglaljon állást a Free magatartását illetően. Ezzel összhangban a héten a francia kulturális miniszter is bejelentette, hogy a kormány olyan rendeletet kíván elfogadni, amely a HADOPI-val együtt nem működő ISP-k szankcionálásáról fog szólni.

Végül érdemes megemlíteni, hogy egy francia hírportál (Numerama) olyan szolgáltatást indított (Hadopi-data.fr), amely a HADOPI átláthatóságának zálogaként arra ad lehetőséget, hogy a figyelmeztetést kapó előfizetők megosszák információikat egymással. Az oldal egyik tervezett "szolgáltatása" az lesz, hogy az információkat feltöltő személyek - postai irányítószámuk megadásával - hozzájáruljanak egy olyan statisztika készítéséhez, amely a kiküldött figyelmeztetések földrajzi megoszlását elemzi majd.

Mivel a HADOPI II törvény alapján a második (ajánlott postai levél útján továbbított) figyelmeztetés kiküldésére akkor van lehetőség, ha az első figyelmeztetésben részesült személy hat hónapon belül ismét fennakad a hatóság hálóján, ezért a rendszer további alakulásáról korai lenne beszélni. Bár azt meg lehet bátran kockáztatni, hogy a hatóság valószínűleg nem fog hat hónapig várni minden feltételezett jogsértő újbóli ellenőrzésével.

Megállapodott a YouTube a francia jogkezelővel

A hivatalos SACEM-közlemény beszámol arról, hogy 2010. szeptember 30-án a videómegosztó YouTube és a SACEM (francia szerzői jogi közös jogkezelő, „Artisjus français”) szerződést kötött egymással a világrepertoárnak a francia YouTube-on keresztül történő felhasználásáról.

A 2012-ben hatályba lépő szerződés értelmében a YouTube jogdíjat fog fizetni a francia közös jogkezelőnek a franciaországi YouTube-on nyilvánosság számára hozzáférhetővé tett művek (akár magyar szerzők művei) után. A közlemény szerint ezzel a YouTube egy újabb lépést tesz az alkotók ösztönzése felé, és ahhoz is hozzájárul, hogy a francia művészek az interneten elérhető műveik után jogdíjban részesülhessenek. A francia szöveg még azt is jelzi, hogy a YouTube világszerte a legkülönfélébb tartalmak széles választékát kínálja, ahol a zenének kitüntetett szerepe van. 

A különböző országok jogkezelőinek azon törekvése, hogy a YouTube-ot rábírják arra, hogy a rajta keresztül megvalósuló jogszerűtlen felhasználásokért vállaljon felelősséget, váltakozó sikerrel járt. Szeptemberben például egy hamburgi bíróság megállapította (LG Hamburg, Urteil vom 3.9.2010 - 308 O 27/09), hogy a videómegosztó sajátjaként kezeli a tartalmakat, és kötelezte a YouTube-ot, hogy távolítsa el a felperes (Sarah Brightman) előadóművész dalait, valamint a letöltések számát alapul véve (sic!) kártérítést állapított meg. A YouTube az ítélettel szemben fellebbezni fog.

Ugyanakkor alig egy hete egy madridi bíróság szintén nem jogerős ítéletében az elektronikus kereskedelmi szabályok alapján a videómegosztó teljes felelősségkorlátozását állapította meg, miszerint még a jogosultak kérésére sem, csak bírósági ítéletre köteles tartalmakat eltávolítani, a jogosulti jogszerzési láncolat igazolását követően. 

Bár a tényállások különbözőek, a YouTube elvileg ugyanaz, így úgy tűnik, szolgáltatása (=saját oldalán szervezett infrastruktúra nyújtása bármilyen tartalmak tömeges lehívásra hozzáférhetővé tételére) az egyes tagállami jogszabályok és bíróságok érzékenysége alapján minősül eltérően. A jogkezelőkkel kötött megállapodások tulajdonképpen felhasználási szerződések, amelyek lehetővé teszik, hogy az adott országban a tartalmakat jogszerűen közvetítsék a közönség felé. Ideális esetben ez arra vezet, hogy az adott országban felhasználók szabadon és jogszerűen tölthetnek fel a videómegosztóra, a jogosultak pedig nem követelik majd tömegesen az akaratukon kívül feltöltött tartalmak eltávolíttatását, hiszen a jogdíjukat ezért a jogkezelő beszedi és kifizeti számukra. Mivel a YouTube szolgáltatásának legalitása helyenként megkérdőjeleződik, értelem szerint az ő érdeke is, hogy felhasználási szerződésen alapuló, "jogilag tiszta", magasabb szintű szolgáltatást nyújtson a felhasználóknak. 

A jogkezelők vállát azonban az ilyen megállapodások következtében óriási súly nyomja. Bár a SACEM-közlemény, azon túl, hogy David Guetta nyilatkozatával is színesítve igen jól hangzik, semmit nem árul el arról, hogy pontosabban milyen feltételekkel állapodtak meg a videómegosztóval. A YouTube eddig tartalom-ellenőrzési kötelezettségét nem ismerte el és nem is vállalta magára - kérdés, hogy a szerződés alapján köteles lesz-e figyelni a tartalomforgalmat. A jogdíjak felosztása pedig újabb nehéz döntés, mivel tudjuk, hogy ma már „minden fennvan a jutubon”: vajon hogy határozzák meg a kedvezményezetti kört? És ami talán a legfontosabb: a beszedett jogdíj összege. Ha az egyébként jóllehet nagy összegű jogdíj a tömérdek jogosult irányába szétporladva nem biztosítja a méltányos díjazást az egyes jogosultnak, akkor sajnos a díj beszedésével csak azt éri el a jogkezelő, hogy a YouTube egy bírósági eljárásban, ahol mondjuk egy feltöltött mű szerzője kártérítést követel tőle, a jogkezelő felé megfizetett jogdíjra hivatkozva hárítja a további felelősségét.

Nyomasztó kérdések egy olyan közegben, ahol az internetes felhasználások kapcsán minden szereplő szeretne valamit, csak általában mindegyik mást szeretne. 

Sikeres megállapodás született az ACTA-ról

A napokban tartották meg utolsó,  a 11. sikeresnek tartott ülésüket a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Egyezményről (Anti-Counterfeiting Trade Agreement, ACTA) tárgyaló államok Tokióban. A résztvevők között Ausztrália, Kanada, az Európai Unió és a tagállamok, Japán, Korea Mexikó, Marokkó, Új-Zéland, Szingapúr, Svájc és az Egyesült Államok képviselőit említhetjük.

Az ülésről kiadott EU közlemény szerint az egyezmény célja, hogy hatékonyabbá tegye a fellépést a szellemi tulajdonjogok megsértésével, különösen a kalózkodással és a hamisítással szemben, mivel ezek komoly veszélyt jelentenek a világgazdaság fenntartható fejlődésére és a termékek legális kereskedelmére is. Ennek érdekében az egyezmény megszilárdítaná az együttműködési mechanizmusokat a tárgyaló országok között, valamint hatékonyabb polgári jogi, büntetőjogi és vámjogi jogérvényesítési eszközöket vezetne be.

Japánban informális egyeztetések is zajlottak a tárgyaló államokon kívül, kormánytól független szervezetek képviselőinek és az üzleti vezetőknek a bevonásával, ahol szintén jó alkalom nyílt arra, hogy az érdekelt felek megvitassák a problémás területeket.

A résztvevő országok majdnem minden alapkérdésben megállapodtak és így létrejöhetett az egyezmény-tervezet nagyrészt véglegesített szövege is. Az államok abban is megegyeztek, hogy a még fennmaradt és vitatott kérdések megválaszolásánál továbbra is gyorsaságra és eredményességre törekszenek.

És még egy hír: az ACTA szövegét a résztvevők hamarosan nyilvánosságra hozzák.

Forrás: http://trade.ec.europa.eu/doclib/press/index.cfm?id=623

Sport és fájlmegosztás - nézed vagy letöltöd?

Mindössze néhány hónap telt el azóta, hogy a spanyol labdarúgó válogatott elhódította a labdarúgó világbajnokság trófeáját. Az eseménysorozatot hazánkban több mint egy millióan követték a közszolgálati televízión. És vajon mekkora volt a népszerűsége a mérkőzéseknek az azokat engedély nélkül továbbközvetítő vagy hozzáférhetővé tevő torrent- és streaming oldalakon? Erre a kérdésre kereste a választ néhány szerzői joggal foglalkozó szakember.

A kutatás eredményeként (a munka során technikai segítséget nyújtó InCa-NMS honlapján) publikált információs anyagból képet kaphat az olvasó az egyre népszerűbbé váló P2PTV szolgáltatások technológiai feltételeiről és sajátosságairól, valamint az internetes fájlcserélő televíziózás jogi problematikájáról. A kézirat a labdarúgó világbajnokság alatt (2010. június 16-án) foganatosított budapesti szerverrazziáról, és ennek az internetes adatforgalomra gyakorolt (időleges) hatásairól is szól.

Ugyancsak érdekesek lehetnek azok a speciálisan statisztikai adatok, amelyek a Footytorrents angol bejegyzésű, de szervereit Hollandiában működtető torrent oldal elemzése során gyűltek össze. A szerzők különféle szempontok alapján vizsgálták többek között a feltöltött fájlokat és a feltöltőket is, eredményeiket színes diagramok és ábrák segítségével megjelenítve.

Az információs anyag egy több lépcsőből álló kutatás első eleme. Ennek során a szerzők a következő évek nagy sport világeseményeiről (Formula-1 világbajnokság, labdarúgó Európa-bajnokság, a 2012-es londoni Olimpiai Játékok) is igyekeznek majd adatokat gyűjteni. Ezáltal lehetővé válhat, hogy a sportesemények P2P oldalakon, illetve a streaming és P2PTV szolgáltatások keretében való nyomon követésének trendjei hosszú távon megfigyelhetők legyenek.

Az Európai Parlament állásfoglalása a jogérvényesítésről

Az Európai Parlament 2010. szeptember 22-én állásfoglalást fogadott el a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok belső piaci érvényesítésének megerősítéséről (2009/2178 (INI)).

A Marielle Gallo jelentése alapján elfogadott állásfoglalás lényeges áttörést nem hozott, tovább erősítette azonban azt a nézetet, mely szerint hatékony jogérvényesítés csak európai szinten képzelhető el.

Az állásfoglalás első, általános jellegű része igyekszik azt a szűk mezsgyét belakni, amelynek egyik szélét a szellemi alkotások joga, másik szélét pedig az alapvető jogok érvényesülése határozza meg. Valószínűleg ennek tudható be, hogy – erősen kilógva az állásfoglalás szerkezetéből – a parlamenti képviselők külön pontban emlékeztek meg a magáncélú másolásról szóló szabad felhasználási esetről.

Az állásfoglalás szerint a Bizottságnak még ebben az évben el kell(ene) készítenie egy átfogó stratégiát a szellemi alkotások jogáról, ideértve a jogérvényesítést is.  A Parlament felhívja továbbá a figyelmet arra, hogy – szemben a Bizottság álláspontjával – a polgári jogi érvényesítésre vonatkozó harmonizált szabályok nem tekinthetőek eléggé hatékonynak, illetve arra a tényre, hogy a büntetőjogi jogérvényesítés harmonizálásra vonatkozó tárgyalások még nem zárultak le sikerrel.

Az állásfoglalás második része a Hamisítás és Kalózkodás Megfigyelőközpontja (Observatory on Counterfeiting and Piracy) szerepéről szól, mivel a Parlament álláspontja szerint ez az intézmény képes lehet a jogalkotáshoz elengedhetetlenül szükséges megbízható, részletes és semleges adatokat összegyűjteni.

Az állásfoglalás külön fejezetben foglalkozik az internetes jogsértések problémájával, amely kapcsán két tényezőt emelnek ki: a legális tartalom hiányát és a technikai lehetőségek bővülését. Külön figyelmet érdemel az állásfoglalás azon rendelkezése, amely szerint a Bizottságnak közre kell járnia abban, hogy olcsóbb fizetési megoldások jelenjenek meg a piacot, ezzel is elősegítve a jogszerű szolgáltatásokhoz való hozzájutást. A Parlament sürgeti a piac összes szereplője – ide értve a hozzáférés szolgáltatókat is – közötti párbeszéd intézményesítését. A másik oldalról a Parlament fellép a hatékonyabb engedélyezési módozatok kimunkálása, illetve a határon átnyúló szolgáltatások területén kialakult jogbizonytalanság olyan feloldása mellett, amely megfelelő védelmet biztosít az európai repertoár számára.

Előttünk a holnap - szakmai konferencia Gárdonyban

A Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület 2010. november 25-26-án tartja "Előttünk a holnap" című szakmai továbbképzését, Gárdonyban.

Az előadások zöme az iparjogvédelem aktuális kérdéseit járják körbe, de néhány téma a szerzői jog határterületéről fog szólni. Ezek közé tartozik Szinger Andrásnak, az Artisjus főigazgatójának "Plágium a borospalackon – karikatúrák engedély nélküli felhasználása" című előadása, és a jogérvényesítés aktuális kérdéseiről tartott kerekasztal beszélgetés.

Jelentkezési határidő: 2010. október 12.

A részletes program megtekinthető itt, további információk és frissítések pedig a MIE honlapján.

A magyar zene belföldi piaca

Míg az élőzenei piacon több mint 75%-ban magyar zene hangzik el, a magyar rádiók alig 21%-ban játsszák a nemzeti repertoárt – ez derül ki az Artisjus felméréséből, amit a jogdíjfelosztás során feldolgozott több millió elhangzási adatból készítettünk. Az Artisjus mostantól évente ad ki jelentést a magyar zenék piaci helyzetéről a Magyar Dal Napja kapcsán.

Öt olyan zenefelhasználási forma van, amelynél az Artisjus pontos adatokat kap a jogdíjfizetőktől az elhangzott művekről. Ide tartoznak az élőzenés rendezvények, a rádiós és televíziós sugárzás, a hangfelvétel-kiadások, legális online szolgáltatások. Itt a szerzők által megbízott munkaszervezet egyenként végzi a műsorok beazonosítását, a jogdíjak ez alapján történő felosztását.

Az ebből származó adatok szerint hosszú ideje a legmagasabb magyar zenei arányt az élőzenés fellépéseknél láthatjuk. 2009-ben a magyar koncert- és fesztiválszínpadokon, rendezvényeken elhangzó zeneművek 75,5%-a volt magyar alkotás.

A művek szintén több mint fele (56,5%) magyar a hangfelvétel-kiadások során értékesített példányok számát és időtartamát figyelembe véve. Míg azonban az élőzene piacán általános bővülést tapasztalhatunk, itt évről évre 20-30%-os visszaesést mutatnak az összesített számok.

Az internetes zeneboltok és mobiltelefon-csengıhangok esetében a magyar zene iránti igény valamivel 50% alatt marad (47,5%). Ez a terület lenne hivatott a visszaszoruló hangfelvétel-piac szerepének átvételére, egyelőre azonban hiányoznak azok a vonzó és jogszerő üzleti modellek, amik a fogyasztók számára valódi alternatívát jelentenének.

A televíziós zenei műsoridőnek 2009-ben 39%-ában szólt magyar muzsika. Ez a szám lényegében nem változott az előző évhez képest.

Messze a legalacsonyabb a magyar zene aránya a rádiós sugárzásban, ráadásul folyamatos, lassú csökkenés észlelhető. 2009-ben már csak 21%-ban élvezhettük a honi repertoárt, a műsor nagy többségét elsősorban az angol-amerikai művek tették ki.

Egyetértési megállapodás született az EU-ban a látássérült vagy csökkent olvasási képességű személyek művekhez való hozzáféréséről

Egyetértési megállapodást írtak alá 2010.szeptember 14-én az Európai Vakok Szövetsége, illetve az Európai Könyvkiadók Szövetsége részéről a látássérült, illetve csökkent olvasási képességű személyek művekhez való hozzáféréséről. Az ünnepélyes esemény elnöke Michel Barnier Belső Piaci biztos volt.  Az egyetértési megállapodás jelentős lépésnek minősül az ilyen „formailag átalakított” könyvek (pl. Braille írással készült alkotások, illetve hangoskönyvek) számának növelésében. A megállapodás ugyanakkor lehetővé teszi, hogy az ilyen művek egy megbízható közvetítőkből álló hálózaton keresztül az EU valamennyi tagállamában elérhetővé váljanak; e tekintetben áttörő változás egy éven belül várható. Fontos megjegyezni, hogy a jelen dokumentum megszületése az „Európai digitális menetrend”, valamint a „Szerzői jog a tudásalapú gazdaságban” címmel megjelent Zöld könyv fontos célkitűzéseinek megvalósulásához járul hozzá, mégpedig a fogyatékkal élő európaiak eddiginél teljesebb mértékű társadalmi részvételéhez. Hangsúlyozandó, hogy az egyetértési megállapodás a Berni Egyezmény háromlépcsős tesztjével összhangban kívánja e hozzáférést megvalósítani, szem előtt tartva egyúttal a kiadók érdekeit is.

A szerzői jogi kivételek és korlátozások köréről, tartalmáról, ezek lehetséges bővítésének útjairól a Szellemi Tulajdon Világszervezetében (WIPO) és különösen annak Szerzői Jogi és Szomszédos Jogi Állandó Bizottságában (SCCR) évek óta vita zajlik, amelyben hangsúlyos témát alkot a látássérült, továbbá a csökkent olvasási képességű személyek hozzáférését biztosítani kívánó kivételek és korlátozások köre. A nemzetközi szinten folyó megoldáskeresésben az EU elkötelezettségét mutatja az a közös ajánlástervezet, amelyet idén nyújtottak be az SCCR soros ülésszakán. Az egyetértési megállapodásban foglaltak összhangban állnak a WIPO érdekelt feleket tömörítő platformja célkitűzéseivel, amelyben közvetve vagy közvetlenül több olyan résztvevő vesz részt, aki az EU-n belüli dialógus részese is.

"Ha egy üzlet egyszer beindul" - kezdetét vette a vadászat!

A TorrentFreak mai bejegyzése szerint - amely egy francia internet-szolgáltató francia nyelvű közleményére hagyatkozik - kezdetét vette a francia "három csapás" vagy "fokozatos válasz" rendszere keretében végzett adatgyűjtés (IP-címek gyűjtése). Ez az előfeltétele annak, hogy a HADOPI hatóság az IP-címek mögött található személyek adatainak kiadására kötelezze az internet-szolgáltatókat.

A "három csapás" rendszerében minden ISP köteles lesz 8 napon belül kiadni a személyes adatokat (név, cím, e-mail cím és telefonszám) a HADOPI-nak, ellenkező esetben 1500€ bírság megfizetésével számolhatnak (be nem azonosított IP-címenként!).

A rendszer eleinte lassan fog beindulni, napi 10.000 IP cím beazonosításával, azonban a HADOPI reményei szerint ez idővel napi 150.000 IP címre fog felfutni.

Nem nagy bátorság azt kijelenteni, hogy eddig is sokan tekintettek bizalmatlanul a HADOPI terveire, azonban e fenti kijelentés további aggodalmakra adhat okot. Kis matematikával a napi 150.000 IP cím egy év alatt majdnem a teljes francia lakosságnak megfelelő mennyiségű lekérdezést jelent, s azt nehezen lehet elképzelni, hogy anyagilag és pénzügyileg is fel lennének készülve az ISP-k.

Az üzlet azonban beindult, s most már arra lesz érdemes árgus szemekkel figyelni, mikor jönnek ki az első felszólítások, a második felszólítások, a perek, az első börtönbüntetések stb.

Időközben pedig egyre nagyobb visszhangot kap annak a francia fényképésznek az esete, akit fájlcserélés miatt 20.000€ pénzbírsággal sújtottak, s aki ügyét - a júniusi jogerős döntés megszületését követően - az Emberi Jogok Európai Bírósága elé kívánja vinni, azt megpróbálva bizonyítani, hogy a letöltés nem jogsértés, esetleg állampolgári jog. Egy ezzel kapcsolatos cikk a New York Times-ból itt érhető el.