E.SZER.INT BLOG

Április 23-a a könyv és a szerzői jog világnapja

Az UNESCO 1995-ben nyilvánította a könyv és a szerzői jog világnapjává április 23-át. E napon halt meg 1616-ban Cervantes és Shakespeare, valamint a Katalóniában e nap Szent György napja, amikor a hagyomány szerint minden eladott könyv mellé egy rózsát adnak ajándékba.  

Irina Bokova, az UNESCO főigazgatója az e nap alkalmából közzétett levelében kiemeli, hogy a könyvek a különböző személyek, közösségek, kultúrák és generációk közötti párbeszéd eszközei, és mint ilyenek, kétségtelenül érdemesek a védelemre. A főigazgató üzenetében ugyanakkor utal a könyvek világának eddig talán sohasem látott átrendeződésére, ami az elektronikus könyvek és a letölthető tartalmak elterjedésére vezethető vissza. "A változás ugyanakkor lehetőséget ad a vitára, arra, hogy áttekintsük a szerzői jog mai helyzetét, a különböző megoldások előnyeit és hátrányait, valamint a szerzői minőség átalakulását, amit a blogok és wikik világa hozott el" - írja a főigazgató. Az UNESCO ebben a vitában szerepet kíván vállalni, így a júniusban az olaszországi Monzában megrendezendő kultúrával és kulturális iparágakkal foglalkozó UNESCO fórum is ezzel a témával foglalkozik. A konferencia címe "A jövő könyve, az írott szó jövője". 

A konferencia három fő témája, amelyek köré a plenáris ülések szerveződnek, a következők: "Az E-könyv gazdaságtana", "A szerzők jogai a digitális korban" és "A digitális könyvtár". E témákon belül, illetve ezekhez kapcsolódóan kilenc különböző workshopot fognak szervezni az alábbi címekkel: "Blog kontra újság", "Változások a gyártási és terjesztési láncolatban", "Copyright versus copy-left", "Fair use és Creative Commons", "A digitális emlékezet megőrzése", "A könyvtár mint közszolgáltatás", "A PPP előnyei és hátrányai", valamint "A digitalizáció kockázatai."

Irina Bokovának a jelen nap alkalmából közzétett levele ezen a linken olvasható, a konferenciával kapcsolatos videóüzenete pedig akár itt is megnézhető:

Az UNESCO konferenciával kapcsolatos további információk az alábbi linken érhetők el: http://focus2011.org/

Breaking News: elvérzett a Digital Economy Act elleni támadás

2010 egyik fontos eseménye volt fájlcsere fronton a Digital Economy Act (DEA) elfogadása. Ennek keretében a brit parlament egy, a francia fokozatos válasz rendszeréhez hasonló, de azzal nem azonos modell bevezetésével tett kísérletet a fájlcserélés visszaszorítására.

A törvény egyelőre rögös úton halad. Tavaly megtámadta két internetszolgáltató, mondván, hogy a jogszabály elfogadása nem az angol jogalkotási rend szerint történt, és amúgy sem adekvát megoldás a fájlcserélés problémáira. Bár már márciusban döntés kellett volna, hogy szülessen az ügyben, erre csak a héten került sor.

Az ügyben eljáró bíró elutasította a BT és a TalkTalk internetszolgáltatók keresetét, vagyis indokoltnak és arányosnak, valamint az Európai unió jogával összhangban állónak találta a DEA-t. Az ISP-k számára egyedüli kedvező hír, hogy a bíróság szerint az internetszolgáltatók nem kényszeríthetők arra, hogy a fájlcserélőkkel kapcsolatos adatgyűjtés és adatszolgáltatás valamennyi költségét állják (vagyis a költségmegosztást a brit parlament némileg meg kell, hogy változtassa).

Mindez azt jelenti, hogy a DEA zöld utat kapott, habár korábbi hírek szerint legkorábban csak jövőre kezdik majd érdemben alkalmazni. És addig a világ (és a fájlcserélés) is sokat változhat.

Konferencia az audiovizuális ipar jövőjéről az EU magyar elnöksége rendezésében

 2011. április 19-20-án a Néprajzi Múzeumban zajlik az EU magyar elnöksége rendezésében az audiovizuális ipar jövőjéről szóló, elsősorban az EU képviselőinek szóló, de csak igen kevés magyar szakmai szervezet részvételével zajló konferencia (gyakorlatilag a ProArt és a Magyar Telekom képviselőit láttuk).

Az első nap első paneljében a bevezető beszédet Nyitrai Zsolt államtitkár és Antti Imari Peltomaki tartotta, mindketten a kihívásokat, az együttműködést, a közös célokat és a konszenzusos megoldásokat hangsúlyozták.  

Dobay Róbert az RTL Klub képviseletében elmondta, hogy komoly változtatásokat eszközöltek az újabb elvárásokhoz igazodóan. Jelentősen leegyszerűsítették a portfóliójukat, csatlakoztak a web2 platformokhoz. Az új médiában való jelenlétük (www.rtlmost.hu) heti 500 ezer látogatót vonz.  Jelenleg az a nagy kérdés számukra, hogy együttműködjenek-e vagy versenyezzenek a youtube-bal, hulu-val, google tv-vel. Végül megjegyezte, hogy persze kell a jövővel foglalkozni, de érdemes a jelenben élni :)

Dragoslav Zachariev az EuroVod (www.universcine.com) képviselője bemutatta azt a Franciaországban és Belgiumban hozzáférhető szolgáltatást, amely európai filmek video-on-demand hozzáférhetővé tételére épül és egy rendkívül informatív honlapot is üzemeltet. A szolgáltatás legnagyobb részben francia filmeket tartalmaz, nagy arányban kelet-európai filmeket is és ezen belül olyan magyar filmesek alkotásait is, mint SZabó István, Tarr Béla, Makk Károly. (Itt meg kell jegyezni, hogy ezen alkotók filmjei hasonló szolgáltatásban ma Magyarországon nem hozzáférhetők.) A hozzászólások keretében arra utalt, hogy inkább nemzeti, specializált szolgáltatásokat indítanának más országokban. A feliratokat pedig külön fájlban tárolják. 

Ted Shapiro az MPA-től beszélt az alapvető üzleti modellekről, és már-már hittérítői lelkesedéssel győzte meg a közönséget, hogy ezt az iparágat a szerzői jog élteti, és ez az alapja az újabb és újabb üzleti modelleknek is. Előadása végén - csak hogy tudjuk, tisztában van az iparág helyzetével - a Csillagok háborúja stáblistáját vetítette le. Ő egy híres amerikai komédiást idézett végül, aki azért foglalkozott a jövővel, mert ott volt az élete hátralévő része. :)

Glen Harper, az iPONT International (www.ipont3d.com) vezetője egy izgalmas új platformot mutatott be, amelyet úgy lehet jellemezni, hogy három dimenziós látást tesz lehetővé, a buta szemüvegek nélkül. A technológia már rendelkezésre áll nem csak a televíziózáshoz, hanem a videótelefonáláshoz és a 3D játékokhoz is. Úgy tűnik, ismét minőségi ugrás előtt áll a médiafogyasztás.

A második panelt Rófusz Ferenc, a Légy Oscar-díjas rendezője video-üzenete nyitotta, aki a film létrehozásáról beszél, arról, hogy a film először az Ottawai Filmfesztiválon nyert, számos díjat begyűjtött és végül az Oscart is megkapta. Fiatal alkotóként nagyon örült, hogy bekerült a versenybe, de itthon esélytelennek tartották és nem finanszírozták a kiutazását. Végül az hangzott el, hogy az úti okmányai miatt nem veheti át a díjat. Az ott jelenlévő Dósai elvtárs vette át Rófusz Ferencként a díjat, akitől aztán ezt visszavették. Végül Rófusz Ferenc a Szabad Európa Rádióból értesíült arról, hogy ő nyert. Hónapokkal később vette át a díjat. Kaphatott volna egy szerződést, de mivel a Reagan kormányzat alat szocialista országok alkotói nem kaptak zöld kártyát, haza kellett jönnie. Holtpont, Gravitáció című filmjei is számos díjat gyűjtöttek be. Később Németországban és Kanadában dolgozott. Tíz éve újra Magyarországon él. Végül a Ticket című filmjéről beszél, amely arról szól, hogy a kamera egy ember szemében van és úgy mondja el az élettörténetet, hogy végig az illető szemén keresztül látjuk a világot. A fia 3D animátor, követve a technikai változásokat, hiszen ma már a papír alapú animáció is részben digitális. De nem csak az alkotásban, hanem a forgalmazásban is nagy változás következett be, hiszen a közönség sokkal könnyebben elérhetővé vált, eltűntek a határok.

Elfogadták az új Alaptörvényt

2011. április 18-án az Országgyűlés elfogadta Magyarország új Alaptörvényét.

Az Alaptörvény a szellemi tulajdonjogok szempontjából jelentős újítást nem hoz, etekintetben is igaz az a megállapítás: a korábbi szabályozás alapvető struktúráján érdemben nem változtat.

Az, hogy az Alaptörvény nem említi a szerzői jogi védelmet vagy tágabb értelemben a szellemi tulajdonjog oltalmát, nem egyedülálló, sőt, kifejezetten jellemző kodifikációs megoldás a fejlett országokban. (Igazság szerint alig van olyan ország, amelynek az alaptörvénye kifejezetten foglalkozna a szellemi tulajdonjogok védelmével. Ez annak ellenére van így, hogy több univerzális hatályú nemzetközi emberi jogi egyezmény a szellemi tulajdonjogot önálló emberi jogként ismeri el.)

Ezekhez képest ugyan az Európai Unió Alapjogi Chartájának - az EU ma már kötelező erővel bíró "Alkotmányának" - 17. Cikke kifejezetten haladó módon tartalmaz egy utalást arra, hogy a szellemi tulajdon is ugyanolyan alapjogi védelemben részesül, mint a tulajdonhoz fűződő jog. Ennek szó szerinti, egyszerű tükrözése azonban - e blogbejegyzés szerzőjének saját szakmai véleménye szerint - talán jobb is, hogy nem jelenik meg a magyar Alaptörvényben. 

Ez a - 2012. január 1-ig még hatályos, de már "régi" Alkotmányhoz hasonló - hallgató kodifikációs attitűd ugyanis kiegyensúlyozottabb lehetőséget nyújt az Alkotmánybíróságnak a szellemi tulajdonjogok sajátosságait árnyaltan figyelembe vevő megítélésének megőrzésére. Továbbra is rugalmas értelmezési lehetőség nyílik így arra, hogy a szerzői jogok egyes aspektusai közvetlenül az emberi méltósághoz való jogból (II. cikk), az információs szabadságból (VI. cikk), a gondolat szabadságából és a véleménynyilvánítás szabadságából (VII. és IX. cikk), a művészet és a kutatás, az oktatás és a tudomány szabadságából (X. cikk), vagy a művelődés szabadságából (XI. cikk) kerüljenek levezetésre.

Az új Alaptörvény XIII. cikke szerint a tulajdonjog társadalmi felelősséggel jár. Reményeim szerint ezt a fordulatot az Alkotmánybíróság a szerzői jog határainak (és különösen a szabad felhasználásoknak) az értelmezésénél fogja majd alkalmazni. Magától értetődően a Magyarország nemzetközi és uniós szerzői jogi és egyéb kötelezettségei által megrajzolt kereteken belül.

A szűrés és blokkolás nem megoldás

2011. április 14-én közzétették az Európai Unió Bírósága előtt a Sabam v. Tiscali (Scarlet) ügyben zajló előzetes döntéshozatali eljáráshoz kapcsolódó főtanácsnoki véleményt. Cruz Villalón szerint az alkotmányos elvekbe ütközhet, ha a bíróság elrendeli, hogy egy internetszolgáltató (ISP) a saját költségén a jövőre nézve meghatározatlan számú esetben blokkolja a küldött, illetve fogadott tartalmakat.

A Sabam v. Tiscali ügy még 2004-ben kezdődött Belgiumban, és kiváló példaként híresült el azzal összefüggésben, hogy az ISP-k mennyiben kényszeríthetők (vagy sem) a szerzői jogosultak jogérvényesítésében közreműködni. Az első fokon eljáró belga fórum elképzelhetőnek tartotta, hogy a Tiscali (korábbi nevén Scarlet) üzembe helyezzen olyan technológiai eszközöket a hálózatán, melynek segítségével elemezhető, és jogsértés veszélye esetén szűrhető az adatforgalom. Az ügy végül előzetes döntéshozatali eljárás végett az uniós bírói fórum elő került.

Villalón főtanácsnok véleményében (az ezzel kapcsolatos híradást lásd itt) kifejtette, hogy az internetforgalom ellenőrzése és szűrése közvetlenül érinti a személyes adatok védelméhez, a kommunikáció titkosságához, illetve az információhoz jutás alapvető jogait, melyeket ugyan lehetséges korlátozni, viszont csakis hozzáférhető, világos és kiszámítható állami (törvényi) szabályozással. Meghatározatlan számban, a jövőre néző, és az adott ISP-vel szerződéses kapcsolatban nem is álló személyekre is kiterjedő szűrések és blokkolások bíróságok általi elrendelése azonban tartozik ebbe a körbe.

A főtanácsnoki vélemény újabb fontos sarokkövét jelentheti a fájlcseréléssel szembeni küzdelemnek, ezúttal a "felhasználók" számára kedvezőbb kimenetellel. Ennek fényében ugyanis - mögöttes törvényi szabályozás híján - nem kötelezhetik a belga bíróságok az ISP-ket arra, hogy saját költségükre, azonban mások javára végezzenek szűrési, ellenőrzési feladatokat (melyek hatékonysága is megkérdőjelezhető az alapper 2004-es kezdete óta végbement technológiai fejlemények tükrében).

Nielsen felmérés a digitális zenehallgatásról

2010 végén, 53 ország közel 27ezer internethasználója között készült az a Nielsen felmérés (lThe Hyper-fragmented World of Music), amely az online zenehallgatással foglalkozik.

Kell-e "szerkesztő szolgáltatói" felelősségi alakzat az közvetítő szolgáltatói és a tartalomszolgáltatói felelősség közé?

Két francia szenátor nemrég parlamenti jelentést készített a nemzeti hamisítás elleni törvény hatásairól. A jelentés itt olvasható.

A jelentés a 2007 óta hatályos és nem csak szellemi tulajdoni hamisításra alkalmazandó törvénnyel kapcsolatban 18 ajánlást tartalmaz, amelyek közül a Kluwer copyright blogja egyet emel ki és amely az elektronikus kereskedelmi irányelv módosítását igényelné.

Ez a javaslat arra vonatkozik, hogy önálló, sajátos, a felelősség alóli mentesülésre vonatkozó feltételrendszert kapjanak azok a szolgáltatók, amelyek web2 szolgáltatóként már nem csak közvetítő tevékenységet végeznek, hanem a szolgáltatásukat igénybevevők által feltöltött tartalmakat szerkesztik, adatbázisba rendezik.

Ezzel – a szenátorok szerint – tevékenységük meghaladja az egyszerű közvetítő szolgáltatói tevékenységet, még ha klasszikus tartalomszolgáltatónak nem is minősülnek. A jelentés utal arra, hogy ezt a cizellálást a francia jogalkotó önmagában nem tudja végrehajtani, mivel ehhez az elektronikus kereskedelmi irányelv módosítása szükséges.

Ez a téma amiatt is aktuális, mivel a magyar elnökség által a jogérvényesítési irányelv módosításáról szóló kérdőívre adott tagállami válasz ugyan jelzi azt, hogy egy ilyen irányú bővítés a szerzői jogi jogosultak szerint indokolt lenne, egy ponton viszont azt a következtetést tartalmazza, hogy a jogérvényesítési irányelv ilyen irányú módosítására nincs szükség (ami persze magától értetődik, hiszen a szabályok nem is itt vannak, a felmérés pedig csak erre az irányelvre vonatkozott).

Fokozatos válasz - fájlcseretörvény Új-Zélandon

Elfogadták a "fokozatos válasz" elvet követő szerzői jogi módosítást Új-Zélandon.

Hogy mennyire fűtött indulatok veszik a témát körül, azt jól mutatja, hogy nemigen találni tisztán tényszerű híradást az ügyről, minden portál véleménnyel is kiegészíti a "pucér hírt". Próbáljunk meg mégis egy gyors összefoglalást adni (nyilván, a hírforrások megbízhatóságától függően a tévedés kockázatával):

- 2011. szeptember 1-jén Új-Zélandon hatályba lép a törvénymódosítás. Eszerint:

- A magánszemély fájlcserélők, akik jogsértő módon osztanak meg a nyilvánossággal szerzői műveket, nem büntethetők. Ehelyett - az internetszolgáltató útján - felszólíthatók arra, hogy a jogsértést hagyják abba.

- Ha ennek ellenére folytatják jogsértő tevékenységüket, és újból "rajtakapják őket", másodszorra is csak figyelmeztetés küldhető nekik.

- A harmadszor is jogsértésen ért internetjúzer ellen a Copyright Tribunal pénzbüntetést alkalmazhat.

- Felmerült, hogy francia mintára ilyen helyzetben végső szankcióként az internethozzáférés korlátozása is alkalmazható legyen. Ezt a megoldást az új törvény ugyan tartalmazza (bírósági döntéshez kötve), de ennek a résznek a hatályba léptetését elhalasztották. Két év múlva felmérik, hogy szükség van-e erre a lépésre, vagy enélkül is hatékonyan működik a rendszer.

- A javaslatot a Zöld Párt kivételével lényegében mindenki megszavazta. Érdekes módon azonban ők is támogatják a fokozatos válasz megoldást, csak annak legsúlyosabb szankcióját, az internethozzáférés korlátozását ellenzik.

Ezzel a megoldással tehát Új-Zéland letette a voksát amellett, hogy a digitális tartalomipar jelenlegi válságából csak a közönség számára vonzó üzleti szolgáltatások vezethetik ki az országot. A törvénymódosítással azt kívánják elérni, hogy a fogyasztói keresletet ne szívják el az ingyenes és illegális források - és ugyanakkor ne is kelljen tömegesen büntetni az átlagos internethasználókat.

Nem szeretjük az e-könyvet? Válasz egy kiadó szemével

Az e-book vita fokozódik: vajon a könyvipar is a zeneipar sorsára jut? Van olyan piaci megoldás, ami a digitális irodalmi világban képes az ingyenes és jogsértő forrásokkal versenyezni?

Szeretjük az e-bookot? Működhet a másolásvédelem/DRM? Ezekre a kérdésekre ad - szerintem nagyon megfontolandó - meglátásokat egy kis, sci-fi könyvekre szakosodott magyar e-book kiadó.

http://ebook.sfportal.hu/nem-szeretjuk-az-e-konyvet-valasz-egy-kiado-szemevel-419.ebook

Holland reformötlet a fájlcsere ellen

"Történelmileg" jelentős helyszín Hollandia a fájlcsere világában. Innen indult útjára a KaZaa fájlcserélő szolgáltatás, és a The Pirate Bay is ideiglenesen holland területre költöztette szervereit. Épp ezért a holland jogvédők (élükön a BREIN-nel) hosszú ideje vívnak ádáz harcot a jogellenes P2P alapú felhasználásokkal szemben. Úgy fest, hogy újabb fordulóponthoz érkezett a fájlcsere elleni küzdelem: hivatalosan is jogellenesnek nyilvánítanák a jogvédett mozifilmek és hangfelvételek letöltését.

A TorrentFreak a minap számolt be arról, hogy a holland Rendészeti és Igazságügyi Minisztérium oly módon kívánja módosítani a szerzői jogi törvényt, hogy a jogvédett filmes és zenei tartalmak puszta letöltését is szerzői jogsértésnek nyilvánítaná. (A hivatalos holland sajtóhíradás angol nyelvű összefoglalója elérhető itt.) A Minisztérium, majd mindezek után a BREIN jogvédő szervezet is hozzátette, hogy nem kívánnak az "egyszerű" letöltők után kutatni. Az új törvény elsődleges célja, hogy a jogellenes tartalmakat kínáló oldalakat - bírósági döntést követően - blokkolják. A javaslat további kiemelkedő része, hogy a felhasználók személyes adatai csak akkor lesznek kiadhatók a jogosultaknak, ha az érintett személy masszív letöltő. Végül, de nem utolsó sorban a tervezet eltörölné az "üreshordozó jogdíjat".

A holland javaslat több okból is gondolkodóba ejtő. Az üreshordozó jogdíj megszüntetésének tervét az igazságügyi miniszter azzal indokolja, hogy a magáncélú többszörözés után járó jogdíjak immáron nem kívánatosak, mivel az erre a célra szolgáló technológiai eszközök immáron nem csupán "otthoni célokra" szolgálnak. Mindez azt hiszem komoly vitatémát jelenthet.

Ugyanígy elgondolkodtató, hogy mitől/mikortól lesz valaki masszív letöltő? Hogyan mérik mindezt? A dinamikus IP-címeknek "köszönhető" azonosítási nehézségek ettől még nem szűnnek meg. A TorrentFreak jelzi, hogy a Minisztérium nem tervez három-csapás rendszert bevezetni, a különféle adatok gyűjtésére, elemzésére viszont szükség lesz a letöltések nyomon követéséhez. Ha ez igaz, milyen hatóság fog eljárni? Abban mindenképpen osztom a TorrentFreak szerzőjének nézetét, hogy a személyes adatok kiadásának feltételhez kötése alkalmas a tömeges bíróságon kívüli kiegyezések ("pay-up-or-else letters") megakadályozására, ami helyes gondolat (vö. Angliával).

Ugyancsak gondolkodóba ejtő, hogy a reformelképzelés mennyire alkalmas arra, hogy a letöltés jogellenessé nyilvánítása révén a tartalmakat elérésében segédkező weboldalak felelősségét megállapítsák. Legjobb tudomásom szerint Hollandiában nincs olyan másodlagos felelősségi klauzula, mint amelynek segítségével a Napster, a Grokster, az isoHunt stb. elbukott az Egyesült Államokban. (Egészen pontosan ezért utasította el a Holland Legfelsőbb Bíróság a BREIN keresetét is a KaZaa-val szemben még 2005-ben.) Ráadásul ha már a The Pirate Bay a "Most Wanted", érdemes látni, hogy a mágneslinkek révén a TPB "közreműködése" a fájlcserében - technikai értelemben - nagyon csekély.

Zárásként távolodjunk el a fájlcserélés témájától. A holland javaslat - amennyire én tudom, elsőként a világon - arra is kísérletet tesz, hogy az ún. felhasználói tartalmakat ("user generated content") szabad felhasználás tárgyának nyilvánítsa. Ennek folytán például a közösségi oldalakra kitett fényképek, a YouTube-ra feltöltött videók mind-mind szabadon felhasználhatóvá válnának. Érdekes elképzelés, Kutiman biztosan örülne neki.